Mi a koronavírus-fertőzés?
A COVID-19 cseppfertőzéssel terjedő felső légúti betegség, amely számos szövődménnyel járhat. A legnagyobb veszélyt az idősekre, az elhízottakra, krónikus betegségekben szenvedőkre jelenti, de lehet drámai lefolyású máskülönben egészséges fiataloknál is. A betegséget okozó vírus (SARS-CoV-2) súlyos esetekben a tüdőt, a szívet és a vesét, illetve szinte bármelyik szervet károsíthatja. Együtt járhat a fertőzés olyan általános gyulladással is, amelyet úgynevezett citokinvihar kísér. Ez az immunrendszer túlzott aktivitását, gyulladásos fehérjék fokozott termelését jelenti.
Tünetek
A koronavírus-fertőzés előfordulása
Az új típusú koronavírus-fertőzés mára a világ minden területén jelen van. Elsőként Kínában mutatkozott meg 2019 decemberében, de 2020 tavaszáig minden kontinensre eljutott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak (pandémia) a fertőzés terjedését, majd több mint három év elteltével, 2023. május 5-én jelentette be, hogy a járvány immár nem okoz globális egészségügyi veszélyhelyzetet. A WHO adatai alapján a pandémia első évében, 2020-ban több mint 84 millió fertőzést regisztráltak világszerte, majd 2021-ben további 207 millió, 2022-ben pedig újabb 441 millió esetet.
A SARS-CoV-2 továbbra is terjed az emberi közösségekben, kisebb-nagyobb járványhullámokat kiváltva, eközben pedig a vírus mutációjával újabb és újabb variánsok jelennek meg. Ugyanakkor a vírus változása, a természetes úton lezajlott korábbi fertőzések és a védőoltások révén kiváltott immunitás, valamint a rendelkezésre álló kezelési módszerek révén jelentősen csökkent a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedések száma és aránya. Az új típusú koronavírusra is jellemző továbbá a szezonalitás: nyáron kevésbé okoz komoly járványt.
A koronavírus-fertőzés okai
Az új típusú koronavírus alapvetően cseppfertőzéssel terjed (az aeroszolos terjedés minimális, ám lehetséges), leginkább közeli kontaktussal adható át. Emiatt segíti az ellene való védekezést a maszkhasználat, az ugyanis gátolja, hogy a vírust tartalmazó nyál és orrváladék a környezetbe jutva másokra is átkerüljön, a vírus a légutakba jusson. A kórokozó szájon, orron és szemen át is bejuthat a szervezetbe, ahol elsőként az orr- és garatnyálkahártya sejtjeit megtámadva kezd replikálódni. Ezután terjedhet tovább a fertőzés a tüdőszövetekre, majd onnan a szervezet más részei felé.
A koronavírus-fertőzés tünetei
A koronavírus-fertőzés sokszor tünetmenetes, vagy csupán enyhe tünetekkel jár. Átlagosan a fertőzést követő ötödik napon jelentkeznek az első tünetek, de a lappangási idő kettő és tizennégy nap között változhat. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a láz és hidegrázás, illetve torokfájás. Emellett felléphetnek izomfájdalmak, extrém fáradtság, orrfolyás és orrdugulás, tüsszögés, fejfájás, szemproblémák, szédülés, makacs köhögés, mellkasi fájdalom, légszomj, rekedtség, emésztőszervi panaszok (hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom), étvágytalanság, szaglás- és ízérzékromlás, alvászavarok egyaránt. A gyerekek többsége tünetmentesen esik át a koronavírus-fertőzésen.
Ritkábban a koronavírus-fertőzés nyomán fellépő megbetegedés (COVID-19) súlyos lefolyású lehet. Elsősorban az idősek és a krónikus betegek számítanak veszélyeztetettnek. Kockázati tényező e szempontból a betegnél fennálló magas vérnyomás, cukorbetegség, egyéb okból kialakult immunhiány, elhízás, rosszindulatú daganatos betegség. Emellett nagyobb arányban érinti súlyos lefolyású COVID-19 azokat is, akiknél nem alakult ki védettség a vírussal szemben védőoltás vagy korábban lezajlott fertőzés nyomán. Feltétlenül javasolt mihamarabb orvoshoz fordulni, ha a betegnél fokozódó légszomj (nyugalomban is emelkedő légzésszám, kapkodó légvétel) vagy szapora pulzus (tartósan a percenkénti 90 szívdobbanást meghaladó érték) jelentkezik, valamint ha nem fogyaszt elegendő folyadékot. Azonnal hívni kell a mentőket, ha:
- a beteg bőre hideggé, nyirkossá, márványozottá, sápadttá válik,
- zavartság jelei észlelhetők rajta,
- elkékülnek az ajkai,
- erős és makacs mellkasi fájdalmat, szorító érzést tapasztal,
- vért köhög fel.
Mivel a koronavírus minden szervet megtámadhat, a legváltozatosabb tünetek jelentkezhetnek. Létrejöhet például szívizomgyulladás és stroke, de kialakulhatnak bőrkiütések is. Szövődményként létrejöhet veseelégtelenség is. Egészen súlyos esetekben a fertőzés általános gyulladást, úgynevezett citokinvihart is okozhat. Ez az immunrendszer túlzott aktivitását, gyulladásos fehérjék fokozott termelését jelenti, illetve életveszélyes állapotot eredményez.
A koronavírus-fertőzés diagnózisa
A koronavírus-fertőzés legbiztosabban laboratóriumi PCR-vizsgálattal igazolható. Amennyiben a páciens COVID-19-re utaló légúti tünetekkel fordul orvoshoz, a szakember végezhet antigén gyorstesztet és PCR-vizsgálatot is a fertőzés kimutatására. A tesztelés ma már nem kötelező érvényű, de javasolt, ha a fertőzött személy vagy bárki a közvetlen környezetében olyan alapbetegséggel él, amely fokozott kockázatnak teszi ki a súlyos lefolyású COVID-19 tekintetében. Szintén javasolt tesztelni, ha a beteg egészségügyi vagy szociális intézményben részesül ellátásban vagy ott dolgozik, vagy ha a kezelőorvos lokális járványkitörésre gyanakszik.
Ha fennáll a tüdőgyulladás gyanúja a betegnél, készülhet CT-vizsgálat is, amelyből kiderül az esetleges tüdőérintettség. A CT-kép szinte önmagában elég a kórisméhez, annyira jellegzetes.
A koronavírus-fertőzés kezelése
Ha a COVID-19 enyhe lefolyású, ugyanúgy kell kezelni, mint egy hagyományos náthát. Ez otthoni ágynyugalmat, bőséges folyadékpótlást, szükség esetén tüneti kezelést, azaz láz- és köhögéscsillapítók alkalmazását jelenti. Fontos emellett a megfelelő kalória- és fehérjebevitel, illetve hasznos lehet D-vitamint, C-vitamint, cinket és szelént szedni. Szintén lényeges, hogy a légúti panaszokkal küzdő beteg ne menjen közösségbe: tartson önkéntes házi karantént, így gátat szabva a fertőzés terjedésének. Ha pedig a tünetek kezdetét követő napokban mégis elmegy otthonról, viseljen maszkot, függetlenül attól, hogy tünetei megszűntek-e már. Gyógyultnak akkor tekinthető, ha a tünetek fellépése óta legalább hét nap eltelt, és immár nincs se láza, se légúti panaszai.
Súlyos lefolyású COVID-19-re utaló tünetek esetén már nem elég az otthoni tüneti kezelés. Ha a súlyos vagy középsúlyos beteg kórházba kerül, vírusellenes szerekkel kezelik, szükség esetén lélegeztetik. Ezek javítják a gyógyulási arányt, a betegeknek kevesebb időt kell kórházban tölteniük. A súlyos tüdőszövődményeket, immunmechanizmusokat szteroidokkal lehet enyhíteni. Ezek mellett súlyos betegeknél használhatnak különböző immunterápiákat és plazmaterápiát. Jó hatású lehet az intravénásan adott immunglobulin is.
A koronavírus-fertőzés gyógyulási esélyei
A fertőzöttek többsége 8-10 nap alatt speciális kezelés nélkül is meggyógyul. A pandémia kezdetén az érintettek mintegy 15 százalékánál alakultak ki súlyos, kórházi kezelést és lélegeztetést szükségessé tevő panaszok. Mára ez az arány jelentősen lecsökkent: újabb becslések szerint a COVID-19-betegek nagyjából 3 százaléka kerül kórházba. Legsúlyosabb esetben a COVID-19 halált is okozhat.
A koronavírus-fertőzés megelőzése
A COVID-19 megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás, amellyel jelentősen csökkenthető a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. Hosszú távon a védettség természetes módon gyengülhet, amit súlyosbíthat a koronavírus új variánsainak megjelenése és terjedése is. Éppen ezért az alapimmunizáción túl mindenkinek javasolt megerősítő oltást felvennie, különösen az immunhiányos betegek, krónikus betegek, elhízottak és az idősebb korosztály esetében. Jelenleg Magyarországon a háziorvosokon keresztül történik a veszélyeztetett páciensek oltása, az oltás után érdeklődők a saját háziorvosuknál tudnak informálódni az oltás menetéről. Az oltás beadásáról minden esetben az oltóorvos dönt.
A koronavírus-fertőzés szövődményei
Egyes esetekben a koronavírus-fertőzés lezajlását követően is hátramaradhatnak hosszú távú panaszok a gyógyult személyeknél. A köznyelvben ezt az állapotot hosszú Covidként emlegetik. A tünetek származhatnak a kezdeti megbetegedésből, de azt követően, utólag is felléphetnek. Leggyakrabban olyan krónikussá váló panaszokat társítanak a hosszú Covidhoz, mint a fáradékonyság, fáradtság, légszomj, illetve kognitív zavarok (zavartság, feledékenység, koncentrációs zavar). A tünetegyüttes a mindennapos tevékenységek során is problémát okozhat, akár jelentősen rontva az érintettek életminőségét. Hosszú Covid enyhe és közepesen súlyos vagy súlyos lefolyású COVID-19 szövődményeként egyaránt felléphet.
Hasznos tudnivalók a koronavírus-fertőzésről
A koronavírusok családja régóta ismert, igen nagy víruscsalád. Ezen belül vannak az emberi koronavírusok, amelyek közül négy közönséges náthát okoz, kettő (SARS, MERS) okoz/okozott súlyos megbetegedést. Ez utóbbi kategóriába csatlakozott a SARS-CoV-2 mint egy új koronavírus. Az első veszélyes koronavírus-típus 2002-ben került be a köztudatba: ez okozta a 2002 novembere és 2003 júliusa közötti SARS-járványt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Szintén koronavírus okozza a MERS-fertőzést. Ez a betegség 2012-ben jelent meg Szaúd-Arábiában és környékén, komolyabb világjárvány viszont nem köthető hozzá, emberről emberre eleve nehezen terjed. Ez egyébként most is jelen van, folyamatos, sporadikus eseteket okoz.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
A jövő héten visszatérnek az éjszakai fagyok
A hét végéig még további kiadós eső várható, így folytatódik a talaj feltöltődése, de a jövő héten szárazabb, sarkvidéki légtömeg érkezik és visszatérnek az éjszakai fagyok, ami kárt okozhat a többfelé már virágzásnak indult csonthéjasokban - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+6 °C
Az összefüggő felhőzet és csapadékzóna fokozatosan halad északkelet felé, miközben délelőttől délnyugat felől már szakadozik, csökken a felhőzet, ezt követően ott megindul a gomolyfelhő-képződés. A déli óráktól záporok, zivatarok alakulnak ki, kisebb eséllyel a délkeleti tájakon. Főként a déli országrészben támad fel a délies szél, ott erős, délnyugaton viharos lökések is előfordulnak. Emellett a zivatarokhoz kapcsolódóan is előfordulhatnak viharos széllökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet az ország északnyugati felén 8 és 15 fok között, délkeleti tájain 20 fok körül alakul. A mostani időszak változékony időjárása az orvosmeteorológiai helyzetre is kedvezőtlen hatással bír. Meleg jellegű fronthatás érvényesül ma.
