Gyermekgyógyászat : Krupp
A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.
Krupp tünetei és kezelése
Mi a krupp?
A krupp a felső és alsó légutak fertőző, különösen belégzéskor nehézlégzést okozó vírusos megbetegedése. Az általában éjszaka és váratlanul jelentkező belégzési nehezítettség legjellemzőbb tünete, hogy a beteg gyerek száraz, jellegzetes ugató köhögés kíséretében veszi a levegőt.
Tünetek
A roham súlyos, életveszélyes állapotot eredményezhet a kialakuló oxigénhiány, a szervezet kimerülése vagy a légút teljes elzáródása nyomán bekövetkező fulladás miatt.
A krupp előfordulása
A krupp jellemzően a csecsemők és a kisgyermekek betegsége, ugyanis minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb keresztmetszetűek légutai, márpedig az egészen szűk légutakat az erőteljes kruppos nyálkahártya-duzzanat nagyon gyorsan képes beszűkíteni. A betegség ezért különösen hároméves kor alatt veszélyes.
A krupp jelentkezése a 6 hónapos és négy és féléves kor közötti gyerekeknél a leggyakoribb, az ilyen korúak mintegy 9%-át érinti a tünetegyüttes.
Az arra hajlamos gyerekeknél a krupphoz vezető fertőzés, és ennek nyomán az első fulladásos rosszullét általában 5-6 éves korig lezajlik. A betegség 12-14 éves korig jelentkezhet, ezután a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy esetleges nyálkahártya-duzzanat mellett is biztosítsák a megfelelő légcserét. Másrészt ekkor már az immunrendszer is megfelelő védettséget biztosít a kruppot okozó vírusok ellen.
A tünetegyüttes elvileg felnőtteknél sem kizárt, de gyakorlatilag nagyon ritka.
A krupp okai
A légcső gyulladását mintegy 200 különböző légúti vírus (leggyakrabban parainfluenza, RS, ritkábban adeno- és influenza vírus) okozza. Ősszel a parainfluenzavírus a leggyakoribb kórokozó, télen és tavasszal kruppot okozhat a kanyaró és az influenzavírus. A legsúlyosabb tünetek általában az influenzavírushoz köthetők. Ezek tönkreteszik a nyálkahártya felszínét, amely így kiszárad, és nem tud tisztulni, nem tudja eltávolítani a légúti a kórokozókat. A kruppos roham ezért általában a vírusos náthás megbetegedések első jeleként, váratlanul szokott jelentkezni. A tüneteket közvetlenül a légcső beszűkülése okozza.
A vírusokra való érzékenység oka, valamint az, hogy miért éppen az adott kórokozó váltja ki a tüneteket, nem pontosan tisztázott. A vírusok valamilyen molekuláris összetevője játszhat szerepet nyálkahártya kiszáradásában, sérülésében.
Egy-egy vírus többször is megbetegítheti az embert, ezért a krupp a gyermekkor alatt többször is előfordulhat. Az érzékenységnek vélhetően vannak örökletes tényezői, biztos adatok azonban nincsenek.
A tünetek hideg időjárás idején, a meghűléses betegségek szezonjában jelentkeznek leginkább. Az érzékenység kialakulásának bizonyítottan kedvez az erős légszennyezettség.
A krupp tünetei
A kruppos fulladást megelőzhetik hurutos, megfázásos tünetek, de általában minden előjel nélkül jelentkezik.
A sérült, kiszáradt légcső nyálkahártyája megduzzad a légutak nagyfokú beszűkülését okozva. A légcső főként a hangszalagok alatti területen duzzad meg, erre utal a betegség laryngitis subglottica (glottis = a hangrést körülvevő hangképző szerv) elnevezése. A belégzési hang száraz, hangos, olykor sípoló, mivel - az asztmára jellemző kilégzési nehezítettséggel ellentétben - a krupp esetében a belégzés akadályozott. Ez alapján biztosan el lehet különíteni az asztmától.
A levegőért küzdő gyerek ezért jellegzetes száraz, ugató köhögést hallat, sokszor sír, nyugtalan, öklendezik, néha hány is. Az izgalom a szervezet oxigénigényét fokozza, a roham tovább súlyosbodik: A rosszullétet sápadtság kíséri, az ajkak és környéke - az oxigénhiány jeleként - elkékül -, a légzés kapkodóvá válik.
A három éven aluliaknál a körbefutó nyálkahártya mindössze 1 mm-es duzzanata 70%-kal is szűkítheti a légutakat, életveszélyes állapotot okozhat. A fokozott légzési munkát a légzési segédizmok behúzódásai jelzik, ezek a kulcscsont felett, a rekesz mentén, a mellcsont alsó szakaszán és a bordaközökben látszanak, illetve a fokozott légzőmunka jól megfigyelhető a nyakon és az orrszárnyakon.
Az állapot súlyosbodásával a pulzus egyre szaporább lesz. (A beteg állapota pillanatok alatt válságosra fordulhat, ezért folyamatos, gondos megfigyelésre van szükség). A roham az éjszakai órákban szokott bekövetkezni. A legszűkebb légutakkal rendelkező kisebb gyermekeknél korábban, az idősebbeknél inkább a hajnali órákra tolódva jelentkezik. A fertőzés nem feltétlenül jár lázzal. Az első éjszaka után a roham még egy-két napon át megismétlődhet.
A krupp diagnózisa
A betegség megállapítása a kórtörténetből és a klinikai tünetekből rendszerint nem nehéz a szakemberek számára.
A visszatérő krupp a spasztikus - görcsös - krupp, amelyet mindenképp feltüntetnek a gyermek kórelőzményében. Olykor szükség lehet más hasonló tünetekkel járó betegségektől - például a gégefő-gyulladástól (epiglottitis) - való elkülönítésére. A szakorvos a krupp különböző fajtái között a jellegzetes tünetek alapján tesz különbséget.
A krupp kezelése
A tünetek jelentkezésekor az első teendők a gyermek életkorától és állapotától függően az orvos, illetve a mentők értesítése, valamint a légutak mihamarabbi lehűtése annak érdekében, hogy a roham a lehető legrövidebb ideig tartson, és így a lehető legkevésbé veszélyeztesse az agy oxigénellátását.
Hároméves kor alatt a gyermeket mindenképpen látnia kell orvosnak, aki gyakran dönt a kórházba szállítás mellett. Indokolt esetben sürgősséggel a megfelelő gyermekintenzív osztályra szállítják.
A másik azonnali teendő a légutak mihamarabbi lehűtése. A hideg nyálkahártyában ugyanis összehúzódnak a vérerek, ami azonnal csökkenti a duzzanatot. Hideg időben ki kell nyitni az ablakot, és a gyorsan meleg takaróba burkolt gyereket a hideg levegőre kell vinni. A gyereknek addig kell a hűvös, párás levegőt belélegeznie, míg a roham teljesen meg nem szűnik. Ezt elő lehet segíteni otthoni párásító készülékekkel, légnedvesítővel.
Sokat számít, ha a szülő kedvesen nyugtatja a gyermeket, aki néhány korty hideg italt is kaphat. Biztosítani kell a gyerek megfelelő mennyiségű folyadékbevitelét, és a nyugalmát, mert az erőlködés, a sírás tovább súlyosbítja a rohamot. Ha van kéznél hideg párásító, akkor az abból kiáramló levegőt is be lehet lélegeztetni.
A lázat lázcsillapító adásával kell kezelni. Az orvos által felírt szteroidos kúpot mellékhatása miatt csak indokolt esetben szabad beadni. A gyógyszert felíró orvosnak pontos és jól követhető tájékoztatást kell adnia arról, mi számít indokolt esetnek, és hogyan kell eljárnia a szülőknek.
Az orvosi, majd kórházi ellátás során a gyerek szájon át vagy belélegeztetés útján váladékoldó, továbbá a légcsövet érösszehúzó hatása révén gyorsan tágító - acetilcisztein hatóanyagú - gyógyszereket kap.
A gyulladásos ödémát csökkentő szteroid hatóanyagot nem helyileg, hanem szisztémásan - a szervezet egésze számára - adagolják.
Szükség lehet nyugtató adására is, mivel azonban ez az oxigénhiányos állapot figyelmeztető és fokmérő tünete is, nagyon körültekintően alkalmazzák. A gyógyszerek porlasztása alkalmanként 15-20 percig tart, 1-5 óránként ismétlik a gyógyszerek belélegeztetését.
Szükség esetén az erősen elzáródott légutak átjárhatóságát, illetve a légcserét intubációval, egy tubusnak a légcsőbe történő bevezetésével, esetleg gégemetszéssel biztosítják, amely beavatkozást szintén lélegeztetéssel egészítenek ki.
Az állapot súlyossága olykor intenzív osztályon történő ellátást, folyamatos műszeres megfigyelést, gépi lélegeztetést tesz szükségessé.
A még 4-5 éves korban is gyakori rohamokkal küzdő gyermek számára otthon alkalmazható gyógyszerporlasztó használata is javasolt, amellyel enyhén sós Salvus vizet, váladékoldót lehet a légutakba juttatni.
A kruppos gyerek két roham között nem szorul gyógyszeres vagy egyéb kezelésre.
A krupp megelőzése
A fűtési időszakban érdemes az alvóhelyiség hideg vizes párásításáról gondoskodni. A gyermek szobájában ne párologtassunk viszont illóolajakat. A fertőzéses, náthás időszakokban kerülni kell azok társaságát, akik megfertőzhetik a kruppra hajlamos gyermeket. A friss, tiszta levegő segít elkerülni a rohamokat. A gyerek környezetében ne dohányozzanak.
Gyógyszeres, különösen antibiotikumos megelőzésre nincs szükség, sőt kifejezetten káros, antibiotikumokat csak indokolt esetben, bakteriális felülfertőződés esetén és a kezelés keretében rendel az orvos. Náthás, hurutos tünetek esetekben az orvos által felírt, szájba porlasztható váladékoldókat lehet adagolni.
Mivel nem allergiás reakcióról van szó, az allergiára használt antihisztaminos szerek nem segítenek, sőt a nyálkahártyát tovább szárítják, ennél fogva a beteg állapotát ronthatják.
A súlyos állapotú, nehezen légző gyerekeket beutaló nélkül, sürgősséggel veszik fel a kijelölt kórházakban.
Az évente legalább három alkalommal pszeudokrupp diagnózissal kórházi ápolásban részesített közösségbe nem vihető gyermek szüleinek, felemelt családi pótlék jár.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-4 °C
A felhőzet jelentősen csökken, egyre többfelé naposra fordul az idő. Egy-egy hózápor még nem kizárt. Az északnyugati szél kezdetben főleg a Győr-Szeged sávban többfelé lesz erős, helyenként viharos, majd a délután folyamán fokozatosan veszít erejéből, és estétől egyre nagyobb területen délire fordul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 7 fok között várható. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
