
Mi a metatarsalgia?
A metatarsalgia, más néven előtalpi fájdalom, talpi fájdalom, talpi süllyedés vagy lábközépcsont-gyulladás a lábfej elülső részének fájdalmára utaló állapot.
Tünetek
A metatarsalgia okai
A fájdalmas állapot oka lehet, hogy harántboltozat-süllyedés esetén a II, III és IV. lábközépcsontok érintkeznek a talajjal, ezért túlterhelődnek. Okozhatja emellett más anatómiai probléma is, mint például a lúdtalp, a magas lábboltozat, a kalapácsujj, a talpi szemölcsök vagy bütyök, de akár egy sérülés, például szalagszakadás vagy csonttörés is kiválthatja. A deformitást a túlzott terhelés, így hosszabb idejű állás vagy járás (különösen kemény felületeken), illetve magas intenzitású fizikai aktivitás, például futás vagy ugrálás is okozhatja. A túlsúly is állhat a hátterében, ami extra nyomást gyakorol a lábra. Szintén hozzájárulhat előnytelen, kényelmetlen, szoros, túl merev talpú vagy túl magas sarkú cipő viselése, de egyes betegségek, például diabéteszes neuropátia, köszvény vagy reumatoid artritisz is hozzájárulhat. Sok esetben pedig pusztán az időskor áll a probléma hátterében, amely önmagában csökkentheti a lábfej párnázottságát.
A metatarsalgia tünetei
A páciens érezhet éles, égő vagy szurkáló fájdalmat a lábfej elülső alsó részén, ami általában rosszabbodik járás vagy futás közben. Jellemző még az érzékenység, a zsibbadás vagy bizsergő érzés a lábujjakban, illetve duzzanat, bőrpír az érintett területen. Előfordulhat ezen kívül úgynevezett kavicsérzet a talpon, vagyis mintha egy kis kő lenne a páciens cipőjében.

A metatarsalgia diagnózisa
A diagnózis felállításához a fizikai vizsgálat és a fájdalom helyének feltérképezése mellett szükség lehet képalkotó vizsgálatok elvégzésére is. A röntgen, MRI vagy ultrahang segítségével ugyanis kizárhatók a csonttörések, ízületi gyulladások, illetve ínsérülések.
A metatarsalgia kezelése
Fontos, hogy amint a fájdalom jelentkezik, szakembert kell felkeresni, mivel a kezdődő deformitásoknál speciálisan kialakított talpbetét viselése adott esetben már elég lehet a probléma megszüntetéséhez. A már kialakult metatarsalgia kezelését mindig egyénre szabottan, a szakorvosnak kell meghatároznia az állapot súlyossága alapján. Jót tehet a pihentetés, a jegelés, illetve bizonyos vény nélkül kapható fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata. Fontos még a jó cipőválasztás: legjobb a széles orrú, jól párnázott cipők viselése, emellett speciális ortopédiai talpbetétek segíthetnek a nyomás csökkentésében és a súly megfelelő eloszlatásában. Segíthet a fizikoterápia is: a különféle speciális láb- és bokanyújtó gyakorlatok erősítik a láb izmait és javítják annak mozgását.
Ha a konzervatív kezelések nem hoznak eredményt, akkor szükség lehet injekciós terápiára vagy sebészeti beavatkozásra is. Ennek során a lesüllyedt lábközépcsontok deformitását korrigálják. Bizonyos esetekben csak műtét-sorozattal érhető el az optimális eredmény. Műtét után általában egy hetes otthon tartózkodást javasolnak, az érintett láb fokozatos, egyre nagyobb terhelése mellett.
A metatarsalgia szövődményei
A kezeletlen metatarsalgia más lábat és bokát érintő problémákat is kiválthat, amik krónikus sántításhoz vezethetnek. A probléma ráadásul idővel a test más részein is okozhat fájdalmat, beleértve a hát alsó részét és a csípőt is.
A metatarsalgia megelőzése
Fontos a megfelelő, kényelmes, nem szűk és nem magas sarkú cipő viselése, a mezítláb járás kerülése. Szintén sokat számít a megfelelő testsúly elérése és megtartása, hogy kisebb teher nehezedjen a lábfejekre. Emellett segíthet a megelőzésben a rendszeres lábápolás (a bőrkeményedés habkővel való eltávolítása), a lábmasszázs és a lábtorna is.