Tumoros megbetegedések : Nyelőcsőrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Nyelőcsőrák tünetei és kezelése
Mi a nyelőcsőrák?
Nyelőcsőrákról akkor beszélünk, amikor a nyelőcsövet alkotó szövetek hámszöveti részéből indul ki rosszindulatú daganat. Kétféle típusa létezik, az egyik laphám eredetű, a másik mirigyhám eredetű. A kettő között van némi különbség, de inkább csak a viselkedést, tehát a kórszövettant és a patológiát tekintve.
Tünetek
A nyelőcsőrák előfordulása
A nyelőcsőrák elég ritka, a daganatos betegségeknek csak kis hányadát teszi ki. Az Országos Onkológiai Intézet által vezetett Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a nyelőcső rosszindulatú daganatát 2015-ben összesen 712 férfinál és 198 nőnél diagnosztizálták. A számokból látszik, hogy a betegség a férfiakat jóval nagyobb arányban érinti, ám ennek oka nem ismert. A betegséget a legtöbbször - az érintettek 70-80 százalékánál - 55 és 75 éves kor között diagnosztizálják. Évi 4-5 esetet leszámítva 40 éves kor alatt nem is fordul elő ez a ráktípus. Ugyan rizikóját a dohányzás és az alkoholfogyasztás emeli, a betegség nem egyértelműen gyakoribb a dohányosok és az alkoholt fogyasztók körében.
A nyelőcsőrák okai
A laphámrák eredetű nyelőcsőrák hátterében jellemzően a nyelőcső túlzott fizikai és kémiai igénybevétele áll, ez váltja ki a génhibát, amely miatt egy vagy több sejt korlátlanul klónozni kezdi magát. Fokozott igénybevételt a rossz minőségű, nagy mennyiségű alkoholok fogyasztása és az erős dohányzás is jelenthet, emiatt ez a ráktípus gyakoribb azok körében, akik ilyen szenvedélyeknek hódolnak, rossz minőségű termékeket fogyasztanak. A rossz minőségűt mindenképpen fontos kiemelni: ezzel magyarázzák ugyanis, hogy a laphámrák eredetű nyelőcsőrák gyakoribb a szegényebb társadalmi rétegekben, amelyeknek tagjai inkább csak az olcsóbb és így rosszabb minőségű szeszes italokat és dohánytermékeket tudják megfizetni. A képzettebb, jobb anyagi körülmények között élők között gyakoribbak a mirigyhám eredetű nyelőcsőrákok, amelyek nem köthetőek ennyire egyértelműen ezekhez a káros szenvedélyekhez.
A laphám eredetű nyelőcsőrák kialakulásának rizikóját a nyelőcsövet károsító szeszes italok és dohánytermékek mellett fokozza a túlságosan forró ételek és italok, illetve bizonyos kémiai összetétellel rendelkező fogások rendszeres fogyasztása. Bizonyos szempontból ilyenek a füstölt élelmiszerek, bár ilyen jellegű hatásuk kevésbé van. Amit egyértelműen ki lehet emelni, az a nagy mennyiségű szójaszósz rendszeres fogyasztása: a nyelőcsőrák azért gyakoribb a Távol-Keleten, azon belül Kínában és Japánban, mert ezen a területen fogyasztják a legnagyobb mennyiségben ezt az élelmiszert. Régóta bizonyított, hogy jelentős fogyasztása hajlamosít a nyelőcsőrák kialakulására.
A mirigyhámból kialakuló nyelőcsőrák már nem köthető ennyire egyértelműen külső károsító hatásokhoz, esetében kevésbé ismert, mi okozhatja a génhibát, amely a betegséghez vezet.
Nyelőcsődaganat refluxbetegség talaján is ki tud alakulni. Ez elég speciális eset, oka pedig, hogy a nyelőcsőbe visszaáramló epe olyan specifikus idült gyulladást indít el a nyelőcső alsó harmadának falában (általában addig szokott felfolyni az epe), amely idővel nyelőcsőrák kialakulásához vezet. Nem néhány év alatt történik meg, de idővel mindenképp.
A nyelőcsőrák tünetek
A nyelőcsőrák első tünete a nyelészavar, amelynek kialakulása előtt rendszerint semmilyen panasz nem jelentkezik. Ez a betegség egyik fő problémája, emiatt ismerik föl túl későn, már előrehaladott állapotban. Ez a ráktípus nem szokott vérezni, mint a vastagbéldaganat, nem okoz irritációt vagy köhögést, mint egy hörgődaganat. Érintettjei jellemzően azért fordulnak orvoshoz, mert a daganat szűkíti a nyelőcsövet, ami idővel nyelésképtelenséget, erősen nehezített nyelést okoz.
A nyelőcsőrák diagnózisa
A nyelőcső daganatgyanús elváltozásából endoszkópos tükrözés során vesznek mintát, majd vizsgálják szövettanilag. Amíg ez nincs meg, addig csak alapos gyanúról beszélhetünk, nyelőcsődaganatról nem. Ennek oka, hogy a nyelőcsőben gomba is okozhat betegséget, gyulladás is kiválthat panaszt, de lehet a nyelőcsőben divertikulumnak nevezett fali kiboltosulás, polip és idegentest is.
Hogy a nyelőcsőrák mennyire szűkíti a nyelőcsövet, nyelésröntgennel nézik, majd kiderítik azt is, hogy a közelben vagy a távoli szervekben keletkezett-e már áttét. Ez CT- vagy MRI-vizsgálattal történik.
Kezdeti stádiumban a nyelőcsődaganatot csak elvétve ismerik fel, általában más okból végzett vizsgálatok során. Például, mert egyéb betegség miatt tükrözik a gyomrot vagy a nyelőcsövet, annak során pedig véletlenül észlelnek egy foltot vagy növedéket. Amikor jobban megnézik, akkor ismerik csak fel, hogy egy kezdeti stádiumban lévő daganatról van szó.
A betegséget Japánban kifejezetten szűrik, pont azért, mert náluk a táplálkozásból adódóan gyakori. Náluk van olyan technika is, amellyel az elváltozást már akkor meg tudják operálni, amikor még csak a nyálkahártyára korlátozódik, így nincs szükség nagyobb műtétre. Nálunk ilyen szűrőprogram nincs, de a betegség nem is annyira gyakori, mint Japánban.
A nyelőcsőrák kezelése
Ha a nyelőcsőrák nyelésképtelenséget okoz, akkor először mindig azt kell megoldani, hogy a beteg valahogy tudjon nyelni. Ez minden olyan esetben műtéttel történik, amikor a beteg erre alkalmas, a daganat pedig még nem képez távoli áttéteket, illetve nem mutat olyan környezetre terjedést, amely lehetetlenné tenné az eltávolítását. Ha már távoli áttétek is jelentkeznek, az érintetteket nem lehet műtéttel daganatmentesíteni, leszámítva, ha a távoli áttét például egyetlen májáttétet jelent, amelyet operálni is lehet.
Ha több áttét van, vagy a daganat kiterjedtebb, a műtét már nem magától értetődő, mindig mérlegelni kell, hogy az operáció ajánlható-e, tud-e nélküle nyelni az érintett, képes lenne-e egyáltalán elviselni a műtétet. Azt kell tehát eldönteni, hogy a műtéttel járó javulás összhangban áll-e a kockázatával. Ez azért fontos, mert a nyelőcsődaganatot, ha lehet, mindig meg kell operálni, viszont műtétje nagyon komplex, nagyon megterhelő és nagyon nehéz.
Az operáció legnagyobb nehézsége abból adódik, hogy a nyelőcsövet nem borítja olyan savós hártya, mint az emésztőtraktus más "csöveit", tehát a beleket, ezért nem lehet önmagával összevarrni.
A nyelőcsőrák operációja a sajátos adottságok miatt a tumoros szakasz kivágásával kezdődik, majd három lehetséges módon folytatódik. Az egyik változat, hogy a sebész a gyomorból képez egy csövet, és ezt húzza föl a mellkasba, majd varrja hozzá a nyelőcső száj felől megmaradt csonkjához. A második lehetőség, hogy az orvos egy vékonybélszakaszt metsz ki, majd illeszti a hiányzó nyelőcsőszakasz helyére. Ez a megoldás rendkívül nehéz, nagyon ritkán is alkalmazzák. A harmadik lehetőség, hogy a sebész a vastagbél egyik részét húzza föl a mellkasba, és egyik végét varrja a nyelőcsőcsonkhoz, a másikat a gyomorcsonkhoz. Ezt a megoldást is nagyon ritkán alkalmazzák, mert szintén nagyon nehéz kivitelezni.
Az előbbiekből jól látszik, hogy a nyelőcsőműtét a has és a mellkas együttes felmetszésével járó, sok-sok órás, mindenki számára nagyon megterhelő operáció. Utána intenzív osztályos kezelés, hosszas lábadozás, mesterséges táplálás következik.
Mivel a nyelőcsőrákról a műtét előtt már számos olyan daganatsejt leszakadhatott, amely a májban és a tüdőben megkezdhette az áttétképzést, a tumortól mentesített pácienseknél alkalmaznak kemoterápiát is. Ezzel nagyobb eséllyel lehet elejét venni, hogy a már kialakult, de még mikroszkopikus méretű áttétek továbbfejlődjenek. Ha ezt nem teszik meg, növekszik annak rizikója, hogy a műtét után 4-5 hónappal már májáttétet fedeznek fel.
Ha a nyelőcső már nem műthető, akkor a nyelésképtelenséget sztent beültetésével lehet megszüntetni. Ez egy olyan eszköz, amely a beszűkülni, elzáródni akaró csöveket képes tágan tartani. Ez a betegség előrehaladását nem állítja meg, egy idő elteltével mindenképpen áttétek képződnek. Ennek esélyét egyedül radioterápiával, tehát sugárkezeléssel és citosztatikus gyógyszerekkel, tehát kemoterápiával lehet csökkenteni.
A nyelőcsőrák gyógyulási esélyei
Mivel a nyelőcsőrák érzékelhető tünetet csak nagyon előrehaladott állapotban okoz, emiatt pedig jellemzően túl későn ismerik fel, a daganat diagnóziskor várható 3 éves túlélési esélye 60 százalék alatti. A daganat nagyon agresszív, gyakran okoz áttétet is.
Ha a műtét sikeres, érintettjeinek biológiai és fiziológiai működése akkor sem lesz teljes értékű. Ennek oka, hogy a leggyakoribb megoldás a gyomor csővé alakítása és mellkasba húzása, ami miatt ez a szerv elveszti eredeti funkcióját, nem fog megfelelően működni. A betegeknek funkcionális értelemben vett gyomra már nem lesz: nem lesz gyomorszáj, elveszik záró funkciója, ahogy a hagyományos tároló és továbbító funkció is megszűnik.
Ha a kockázatos műtétből fel is gyógyul a beteg, az esetek túlnyomó többségében akkor is kialakul távoli áttét.
Ha a betegek már nem műthetőek, csak sztent ültethető be, mellette pedig radioterápia és kemoterápia alkalmazható, akkor a diagnózistól számított túlélési idő még rövidebb lehet, mint sikeres műtét esetén.
A nyelőcsőrák megelőzése
Mivel a kezeletlen epés reflux idővel mindenképp nyelőcsőrák kialakulását eredményezi, fontos a betegség megfelelő kezelése. Az epés reflux miatt megjelenő gyulladás már gyakorlatilag rákmegelőző állapotnak tekintendő.
Érdemes kerülni olyan ismert rizikófaktorokat, mint amilyen a dohányzás és a szeszes italok fogyasztása. Emellett nem szerencsés rendszeresen és nagy mennyiségben forró ételeket és szójaszószt enni.
A nyelőcsőrák szövődményei
A nyelőcsőráknak több szövődménye is lehet. Az áttéten kívül ilyen például a nyelésképtelenség, amely azzal is jár, hogy a nyál visszakerül a fölsőbb területekre, majd a gégén át befolyik a légcsőbe, majd a tüdőbe, ahol tüdőgyulladást vagy fulladást vált ki. A nyelőcsőrák a nyelőcsövet át is tudja fúrni, kóros járatot képezve a nyelőcső, a hörgő és a légcső között; ilyenkor a nyelőcső tulajdonképpen belenyílik a légcsőbe vagy a hörgőbe. A nyelőcsődaganat ritkán vérezhet is, környezetére terjedve pedig ereket szoríthat össze, ezáltal vénás keringési zavart okozhat. Kialakulhat miatta gyomorszájszűkület, amely egyben nyelésképtelenséget is jelent.
Lehet szövődménye a műtétnek is, ugyanis rendkívül nehéz és bonyolult művelet. Ennek során komplikáció több helyen is előfordulhat, hiszen mind a mellkasban, mind a gyomorban komoly beavatkozásra kerül sor, a viszonyokat mind a két anatómiai térségben meg kell bontani.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Réti András sebésznek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
