Ideggyógyászati megbetegedések : Nyugtalan láb szindróma
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Nyugtalan láb szindróma tünetei és kezelése
Mi a nyugtalan láb szindróma?
A nyugtalan láb szindróma gyakori alvászavart okozó rendellenesség, amelynek során az érintettek lefekvés után intenzív késztetést éreznek, hogy megmozgassák a lábukat, rugdaljanak. A panaszok nappal, nyugalomba helyezett lábnál is jelentkezhetnek.
Tünetek
A nyugtalan láb szindróma előfordulása
A nyugtalan láb szindróma előfordulásáról viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre, amelyek gyakoriságát 10 százalék körülire teszik. A súlyosság persze nagyon különböző lehet: a panasznak egészen enyhe és komolyabb típusai is vannak, de összességében ennyire becsülhető az érintettek aránya. A nyugtalan láb szindróma nőknél gyakoribb. A betegség gyerekeknél ritka, jellemzően csak felnőttkorban jelentkezik.
A nyugtalan láb szindróma okai
A nyugtalan láb szindróma az esetek 50 százalékában öröklött, méghozzá domináns módon. Az esetek másik felében több betegség okozza a szindrómát, de a pontos hatásmechanizmus nem mindig ismert. Az okok közül az egyik legfontosabb a vashiány, de ki kell emelni a különböző anyagcserezavarokat is, így például az urémiát, amely a köszvény előszobája (itt a veseműködés zavara miatt fehérje-anyagcseretermékek halmozódnak fel a vérben). A kiváltó ok ekkor, hogy az anyagcsere-problémák károsítják az idegműködést.
Kialakulhat nyugtalan láb szindróma terhesség alatt, de állhatnak hátterében olyan neurológiai betegségek is, mint például a szklerózis multiplex vagy a Parkinson-kór. Itt az ok szintén az, hogy ezek a betegségek ártanak a perifériás idegpályáknak. A reumatoid arthritis és a cukorbetegség is okozhat ilyesmit, de kiválthatja szorongás is a panaszt.
Okozhatnak nyugtalan láb szindrómát különböző gyógyszerek is. Leggyakrabban antidepresszánsok, de okozhatnak ilyen problémát az antihisztaminok, tehát az allergiagyógyszerek is. Az antidepresszánsok közül a ma már kevésbé használt, régi típusú triciklikus gyógyszereknek lehet ilyen hatása, de kiválthatják a szindrómát ma alkalmazott, korszerűbb antidepresszánsok is. Ezek a gyógyszerek ugyanis a központi idegrendszerre hatnak, mellékhatásként pedig ilyen következménye is lehet az alkalmazásuknak.
A nyugtalan láb szindróma tünetei
A nyugtalan láb szindróma tüneteit a betegek általában nem tudják jól körülírni. Egyfajta fájdalmat éreznek, de nem olyat, mint amikor beütik a lábukat. A fájdalom kicsit diffúz jellegű. Jelentkezhet hangyamászás-érzés, szurkálás érzése is.
A panaszok nemcsak éjszaka alakulhatnak ki, hanem nappal is kellemetlenséget okozhatnak, bár éjjel mindenképp erőteljesebbek. Az érintettek éjszaka rúgkapálhatnak is, partnerük ezt általában érzékeli. A betegek föl is ébredhetnek a rugdosásra, emiatt éjszaka alvászavarokat, nappal pedig a kialvatlanság miatt aluszékonyságot is okozhat ez a panasz. A probléma nemcsak az érintettnél vált ki alvásproblémákat, hanem a gyakori rugdosásra fölébredő hálótársnál is. A legnagyobb gondot tehát nem az éjszakai rugdosás okozza, hanem hogy ez a rendellenesség rontja az alvás minőségét.
A nappal jelentkező panasz főleg nyugalmi ülő helyzetekben, így például moziban, színházban, tárgyaláson lehet érezhető, ilyenkor a kellemetlen érzés miatt az érintetteknek meg kell mozgatniuk a lábukat. A problémát jellemzően úgy próbálják meg kezelni a betegek, hogy fölállnak, mennek két-három lépést, vagy dörzsölgetik a lábukat. Ha a panasz nem túl súlyos, akkor már ennek köszönhetően is enyhülnek a tünetek, de ez nem mindig van így. Főleg, mert ha a beteg újra felveszi a nyugalmi helyzetet, akkor a tünetek rövidebb-hosszabb idő múlva újrakezdődnek. Az esetek kisebb részében a tünetek a felső végtagon (is) jelentkeznek.
A nyugtalan láb szindróma diagnózisa
A nappali tünetek megállapítása mellett a nyugtalan láb szindróma egyik első diagnosztikus kérdése, hogy a lepedő mennyire gyűrött. Ez főleg azoknál lehet árulkodó jel, akik egyedül alszanak, így nincs partner, aki beszámolna a rugdosásról, a nyugtalan alvásról. A biztos diagnózis egyszerűsített alváslabor-vizsgálattal állítható fel, ami aktivitásmérő használatát jelenti. Ezt szokták kombinálni egyéb alvásparaméterek mérésével, amelyek megmutatják, hogy az érintett mennyire ébred fel. Ennek során regisztrálják, hogy valaki éjszaka milyen gyakran és mennyire hosszú ideig rugdos a lábával, illetve kíséri-e ébredés. A beteg ugyanis nem mindig emlékszik a felébredésekre. Például ha rövidek, úgynevezett mikroébredések, akkor nem is szerez róluk tudomást, pedig ezek által is károsodik az alvás, amely felszínesebb lesz a normálisnál. Szerzett betegség esetén a kiváltó okokat kell vizsgálni, egyebek mellett labortesztekkel.
A nyugtalan láb szindróma kezelése
Mivel a nyugtalan láb szindrómának gyakori oka a vashiány, az érintettek rutinszerűen vasat kapnak. Emellett rendszerint egyéb vitaminokat is adnak a betegeknek.
A panasz egyik fő gyógyszeres kezelése az úgynevezett dopaminantagonista gyógyszerekre épül. Ezek úgy hatnak, mint a dopamin, amely az egyik központi idegrendszeri ingerületátvivő anyag. Elsősorban Parkinson-kórnál alkalmazott készítmények, mert annál a betegségnél is a dopaminhatást kell pótolni. Hogy ezek miért hatásosak a nyugtalan láb szindrómánál, nem tudják pontosan, de a tapasztalatok szerint sikerrel alkalmazhatóak, ráadásul sokkal kisebb dózis is elégséges, mint Parkinson-kórnál. Dopamint azért nem használhatunk, mert a kívülről adott dopamin nem jut át az úgynevezett vér-agy gáton, így nem jut be a központi idegrendszerbe.
Van néhány epilepszia elleni gyógyszer is, amely ugyancsak használható lehet ennél a problémánál. Előfordul, hogy valakinél több gyógyszert is ki kell próbálni, de valamelyik általában be szokott válni.
Ha valakinek gyógyszermellékhatás okozza a nyugtalan láb szindrómát, akkor a megoldást a szer elhagyása, illetve más készítményre cserélése jelentheti. Van rá lehetőség, mert az antidepresszánsok és az allergiaellenes gyógyszerek többféle hatásmechanizmussal működnek, így van köztük olyan, amely biztosan nem okoz ilyen panaszt.
Vannak adatok arról is, hogy a nyugtalan láb szindróma megszüntetését a rendszeres testmozgás is segíti. Javasolt a dohányzás, illetve az alkohol- és a koffeinfogyasztás elhagyása is.
A nyugtalan láb szindróma gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek attól függnek, hogy a nyugtalan láb szindróma melyik típusáról van szó. Az öröklött változatnál kevésbé valószínű, ott ugyanis csak a testmozgás és a gyógyszer jöhet szóba, a gyógyszerek tartós szedése viszont egyéb problémákat - egyebek mellett álmosságot, nappali fáradtságot - is okoz. Az érintettek az epilepsziaellenes gyógyszereket hosszabb távon jobban tolerálják, de tartós szedésük így is megterhelő lehet. Ha sikerül a kiváltó okot megtalálni, akkor a nyugtalan láb szindróma javulása attól függ, hogy mennyire sikeres az alapbetegség kezelése. Vashiány esetén például akár teljes gyógyulás is lehetséges.
A nyugtalan láb szindróma megelőzése
A nyugtalan láb szindróma megelőzését az alapbetegség megfelelő kezelése, karbantartása segíti. Az öröklődő típust nem lehet megelőzni, a betegséget pedig szűrni sem.
A nyugtalan láb szindróma szövődményei
Szövődmények a probléma miatt fellépő nappali aluszékonyság következményei lehetnek. Súlyos esetben depresszió, ritkán öngyilkossági kísérlet is előfordul. A hosszú távú gyógyszeres kezelésnek is vannak szövődményei, ezért a nyugtalan láb szindróma kezelése mindenképpen szakorvosi feladat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-4 °C
Nagyrészt derült vagy gyengén felhős idő várható - kissé több felhő az északkeleti határvidéken lehet még, de csapadék már ott sem valószínű. Az északnyugati szél kezdetben fokozatosan veszít erejéből, és estétől egyre nagyobb területen délire fordul. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
