
Mi az oppozíciós viselkedési zavar (ODD)?
Az oppozíciós zavar (Oppositional Defiant Disorder vagy ODD) egy olyan viselkedészavar, aminek lényege a gyermek szembenállása a hatalommal.
Tünetek
Az oppozíciós viselkedési zavar okai
Az eddigi ismeretek szerint kétféle okra vezethető vissza. Az egyik elmélet szerint az ODD egy veleszületett idegrendszeri fejlődési zavar, aminek során a gyermek nehezen tanul meg függetlenedni a szülőtől, vagy más, számára fontos személytől. Emellett a gyermek természetes személyisége vagy temperamentuma is hozzájárulhat az ODD kialakulásához.
A másik elmélet szerint az ODD egyfajta tanult viselkedés, amivel a gyermek eléri, hogy rá figyeljenek, reakciót tud kiváltani, még ha az negatív is. Ezt olyan gyermekneveléssel kapcsolatos problémák is erősíthetik, mint például a felügyelet hiánya, következetlen vagy túl kemény fegyelmezés, bántalmazás vagy elhanyagolás.
Az oppozíciós viselkedési zavar előfordulása
A gyermekek akár 16 százalékát is érintheti, de az ADHD-val élők esetében ez az arány a 30-40 százalékot is elérheti. Fiúknál 5-ször gyakrabban fordul elő. Az ODD gyakoribb a széthullott családokban, intézetben nevelt gyermekeknél, valamint alkoholista szülők gyermekeinél.
Az oppozíciós viselkedési zavar tünetei
A tünetek általában óvodáskorban kezdődnek. Alaptünet az agresszivitás, ugyanakkor az érintett gyerekeknél nem a vita módja, hanem annak a kimenetele a fontos. Ilyenkor úgy érzi, hogy mindenáron győznie kell és neki kell kimondania az utolsó szót. Tünet még hogy gyakran dühös, dacos, haragtartó; neheztel; hamar elveszíti a türelmét; szándékosan bosszant, lenéz, zaklat; provokatív; gyakran vitatkozik felnőttekkel vagy hatalmi pozícióban lévőkkel; túl érzékeny; illetve nem együttműködő, nem tartja be a szabályokat és gyakran másokat hibáztat. Későbbi életkorban jellemző lehet az ismételt hazudozás, lopás, iskolakerülés, elszökés, illetve akár az emberekkel, állatokkal való durva bánásmód is. Ezek a gyerekek szélsőséges hangulatváltozásokat élnek át és gyakran használnak olyan szavakat, mint az utállak, idióta vagy gyűlölöm. Tünet még a meggondolatlanság, a kiszámíthatatlanság, a fenyegető viselkedés és az, hogy nem számolnak a következményekkel.

Az oppozíciós viselkedési zavar kezelése
Az ODD-re nem létezik gyógyszeres kezelés, ugyanakkor ha a társuló zavarokra, például ADHD-ra alkalmaznak valamilyen készítményt, az ennek a tüneteit is enyhítheti. Amit viszont szoktak alkalmazni, az a kognitív viselkedésterápia, mely során a problémamegoldást, a hatékony kommunikációt, az indulat- és dühkezelést erősítik. Emellett alkalmaznak csoportterápiát is a szociális készségek fejlesztéséért. Gyakori ugyanakkor, hogy családterápiára is szükség van, mert a gyermeknek a környezetével is együtt kell dolgoznia a békés családi légkör eléréséért.
Így bánj az ODD-s gyermekkel
Amennyiben a gyermeked ODD-ben érintett, fontos megérteni, hogy ő – szemben az ADHD-val – szándékosan zaklat, zavar, ellenkezik. Számára a győzelem a fontos, mindegy, hogy ezt hogyan éri el. Emiatt szereti átvenni az irányítást, sőt akár játszmákba is belemegy. Engedékeny vagy nem kellően következetes nevelés mellett a gyermek ezt könnyebben megteheti. Fontos tehát, hogy betarts vele kapcsolatban néhány alapszabályt!
- Ne alkudozz vele és ne hagyd, hogy manipuláljon!
- Adj neki egyszerű utasításokat és légy vele következetes!
- Fontos a határozottság, de az is, hogy maradj kedves vele! Ne érezze azt, hogy te ellene vagy, mert ez nincs is így.
- Alkalmazd a pozitív megerősítést, vagyis amikor jól viselkedik, jutalmazd, dicsérd, bátorítsd!
- Értse megy, miért bünteted! Magyarázd el neki, mit tett rosszul!
- Maradj pozitív, higgadt és nyugodt, amennyire csak lehet!
- Mindig jelezd neki, ha átlép egy határt, de fontos, hogy ezt is nyugodtan tedd!
- Ha szabályokat hozol, azok az egész családra vonatkozzanak, ne csak rá!
- Tölts vele minőségi időt!
- Kerüld a képernyőhasználatot!
Az ODD szövődményei
Az ODD 8-10 éves korra kinőhető, de nem minden esetben. A kezeletlen ODD felnőttkorra más pszichés, mentális zavarokkal együtt megnehezítheti az érintett és környezete életét. Kialakulhat náluk hangulatzavar, szorongás, depresszió, kényszerbetegség, pszichiátriai vagy személyiségzavar, illetve különféle tanulási zavarok is.