Ideggyógyászati megbetegedések : Perifériás neuropátia
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Perifériás neuropátia tünetei és kezelése
Mi a perifériás neuropátia?
Perifériás neuropátiáról akkor beszélünk, ha a központi idegrendszeren kívüli - tehát a környéki idegrendszerhez tartozó, a gerincvelőből, illetve az agyból kilépő - idegrostok károsodnak, ennek következtében pedig nem lesz megfelelő az idegrendszer és az egyes testtájak közti kommunikáció. A zavar miatt elsőként a végtagokban jelentkeznek panaszok, elsősorban zsibbadás , érzéskiesés, izomgyengeség és fájdalom. A neuropátia a kiváltó októl és a károsodott idegek számától függően lehet mononeuropátia és polineuropátia, illetve bizonyos betegségekben mindkettő kialakulhat.
Tünetek
A perifériás neuropátia előfordulása és okai
A perifériás neuropátia általában olyan krónikus megbetegedések talaján alakul ki, amelyek az idegrendszert is károsítják. Ez általában valamilyen anyagcserezavar, az esetek nagy részében cukorbetegség: utóbbi okozza az összes polineuropátia egyharmadát - csak hazánkban nagyjából 400 ezerre teszik azok számát, akiknél emiatt alakult ki neuropátia. Nagyon gyakori az alkoholizmus talaján kialakuló polineuropátia is: Magyarországon százezreket érint az emiatt jelentkező idegkárosodás, és egyben ez a második leggyakoribb kiváltó oka is a neuropátiának.
Eredményezhetnek perifériás neuropátiát az erek betegségei is (az úgynevezett nekrotizáló angiopátia betegségek), de okozhat ilyen gondot a pajzsmirigy-alulműködés is. Daganatos megbetegedéshez is társulhat neuropátia, de kialakulhat több krónikus betegségnél, urémiánál (húgyvérűség), szarkoidózisnál, porfíriánál, illetve egyes fertőző betegségeknél, így például diftériánál és szepszisnél, tehát "vérmérgezésnél" is. Olyan betegségek, mint például a pszoriázis és a köszvény, a myeloma multiplex és a reumatoid arthritis, a Lyme kór és az SLE (szisztémás lupus erythematosus) szintén okozhatnak ilyen problémát.
Kiválthatnak neuropátiát különböző mérgek és toxinok is: ilyen lehet a nehézfémmérgezés, a szerves oldószer-mérgezés, az arzénmérgezés, az ólommérgezés és az organikus foszfátok okozta mérgezés.
Kialakulhat neuropátia hiányállapotok következtében is: ilyen lehet például a pellagra, ami a niacin hiánya, de B1 és a B12-vitamin hiány is okozhat ilyesmit. Utóbbi krónikus gyomor-bélrendszeri betegségek esetén fordulhat elő, de akár gyomorműtét után is kialakulhat, ilyenkor ugyanis problémás lehet a B12-vitamin felszívódása.
Neuropátia traumák során is kialakulhatnak, illetve azok után is visszamaradhatnak: ebben az esetben az ok az lehet, hogy például egy könyökkiugrás során megsérül az ideg. Könyöknél a felületesen haladó ulnaris lehet érintett, emiatt pedig cubitalis alagút szindróma alakulhat ki. Utóbbi nyomás miatt is kialakulhat, de vannak más nyomás okozta neuropátiák is: ilyen például a carpalis alagút-szindróma. Ugyancsak a kompresszió miatt okozhat neuropátiát egy gipsz vagy egy mankó is. A nyomás eredetű problémák gyakoribbak lehetnek bizonyos hajlamosító alapbetegségek esetén, például a cukorbetegségnél is. Egyes foglalkozásoknál, például a zenészeknél az ismétlődő mozgás és a rossz tartás miatt spontán is kialakulhat neuropátia.
Nem túl gyakoriak, de a perifériás neuropátiának léteznek öröklődő formái is. Ugyancsak nagyon ritkán, de egyes gyógyszerek is okozhatnak ilyen panaszt, de jellemzően csak akkor, ha nagyon nagy dózisban szedik őket. Szintén ritkán, de gyulladásos betegségek is okozhatnak neuropátiát.
Elvétve, de a neuropátia lehet akut is: ilyenkor jellemzően vírusfertőzések váltják ki, tünetei mindig hirtelen jelentkeznek, miattuk pedig akár életveszélyes állapot is kialakulhat.
A perifériás neuropátia tünetei
A perifériás neuropátia tünete a végtagokban jelentkező érzészavar, ami lehet zsibbadás és bizsergés, de lehet érzéskiesés is. Utóbbi azt jelenti, hogy a végtag érzéketlen lesz, nem érzi a hőt és a fájdalmat, a beteg kevésbé érzékeli az ízületek helyzetét. Az érintett a végtagjaival érezhet olyasmit is, ami nincs is ott, ez is egyfajta érzészavar (ezt nevezik "fonákérzésnek").
Mivel az idegek látják el az izmokat, idővel azok is gyengülnek, így a betegség miatt izomgyengeség is kialakul. Ez a betegség előrehaladtával egyre komolyabbá válik, akár bénulás is jelentkezhet, az izmok pedig egy idő után elsorvadnak, a végtagok elvékonyodnak. Mivel ilyenkor kiesik a beidegzés, a reflexek is eltűnnek, ezt a vizsgálatoknál is érzékelik az orvosok.
Az, hogy a tünetek közül melyik a legerősebb, a neuropátia típusától függ: van a betegségnek olyan fajtája, amely elsősorban érzészavart okoz, olyan, amely főképp izomgyengeséget idéz elő, de olyan is, amely alapvetően keverten váltja ki az egyes tüneteket. Minden esetben jellemző tünet az úgynevezett neuropátiás fájdalom is, ami lehet állandó, de lehet időszakosan jelentkező is. Ez az érzés lehet spontán jelentkező, nagyon kellemetlen és nagyon kínzó, de lehet olyan is, amely csak bizonyos ingerekre jön elő, és egyfajta túlérzékenységet jelez. Utóbbi esetben olyan dolog okoz fájdalmat, amely alapvetően nem válthatna ki ilyesmit: például a hideg vagy a meleg.
A perifériás neuropátián belül vannak úgynevezett autonóm neuropátiák is, amelyeknél a vegetatív működés, például a hőszabályozás is károsodik, vagy éppen az izzadásnál, vizeletürítésnél lépnek föl zavarok. Ilyenkor emésztő-szervrendszeri gondok, szív- és érrendszeri problémák is észlelhetőek lehetnek, kialakulhatnak akár szívritmuszavarok vagy vérnyomás-ingadozások is. Ezek persze nem olyan gyakori tünetek, mint a zsibbadás, az érzéskiesés és a gyengeség.
A perifériás neuropátia diagnózisa
A diagnózist a tünetekből kiindulva állítják fel az orvosok: akkor gyanakodnak perifériás neuropátiára, ha a jól ismert panaszok szimmetrikusan, "kesztyű- és zokniszerű eloszlásban" jelennek meg (tehát a lábaknak és a kezeknek azon a részén, amelyeket alapesetben kesztyű vagy zokni takar). A gyanút erősen fokozza, ha az érintett ismert cukorbeteg vagy alkoholista.
A diagnózis felállításához szükség van reflexvizsgálatra, érzésvizsgálatra, az izomerő vizsgálatára. Az orvosok gyakran alkalmazzák a hangvillavizsgálatot is, amellyel a vibrációérzést tesztelik. Ezzel az érzészavart viszonylag korán ki lehet mutatni. A diagnózis pontosításához szükség lehet elektromiográfia (EMG) és elektroneurographia (ENG) vizsgálatra is: ezekkel az idegek vezetési sebességét lehet mérni, ami segíthet tipizálni a neuropátiát, meghatározni annak súlyosságát.
Ha nincs olyan ismert kiváltó ok, mint például a diabétesz vagy az alkoholizmus, akkor a fizikális vizsgálaton túl laborvizsgálatra is szükség van. Ezeknél mindig megnézik a teljes vérképet, a vércukorszintet, a B12-vitamin szintjét, a TSH-szintjét, ellenőrzik a pajzsmirigy működését és a veseműködést is. Ha az orvosok toxinra gyanakodnak, akkor külön vizsgálattal megpróbálják azt is kimutatni. Ezekkel a vizsgálatokkal tulajdonképpen a perifériás neuropátia kiváltó okát, az azt okozó betegséget keresik.
A perifériás neuropátia kórlefolyása
A perifériás neuropátia lehet olyan akut probléma, amely hirtelen jelentkezik, de lehet olyan krónikus zavar is, amely fokozatosan, hónapokon, éveken keresztül alakul ki, tünetei pedig egyre erősödnek. A panaszok általában szimmetrikusan jelennek meg, idővel érintik mindkét kezet és lábat.
Az első tünetek általában a lábon jelentkeznek, annak is a legtávolabbi pontján, a lábujjakon. A károsodás fokozatosan halad felfelé. Ugyanez a helyzet a kézzel is: általában ott is az ujjvégeken jelentkeznek először a tünetek, onnan haladnak a váll felé.
A perifériás neuropátia kezelése
Mindig meg kell keresni a perifériás neuropátia kiváltó okát, és amennyiben lehet, kezelni kell. Például ha a betegség hátterében pajzsmirigy-működési zavar áll, akkor segíthet annak kezelése, míg a B12-vitamin hiányánál megoldást jelenthet annak pótlása. Ha a kiváltó ok a cukorbetegség, akkor nagyon fontos a vércukorszint rendben tartása - ezzel a neuropátia ugyan nem gyógyítható meg, de súlyosbodása nagy eséllyel lassítható. Ha a problémát alkohol okozza, akkor nélkülözhetetlen annak elhagyása, ami a gyakorlatban absztinenciát jelent. Emellett elengedhetetlenül fontos a B1-vitamin pótlása is. Ha a neuropátiát toxinok okozták, akkor fontos azok megvonása, amennyire lehet, a szervezetből való kiürítése.
Magát a perifériás neuropátiát csak tünetileg lehet kezelni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a torna, illetve a sportolás, lévén az izmok folyamatos erősítése kulcsfontosságú. Ha fájdalmak is jelentkeznek, gyógyszerek használatára is szükség van: ezek olyan speciális fájdalomcsillapítók, amelyeket kifejezetten ennél a problémánál használatosak. Egyéb gyógyszernek a neuropátia terápiában nincs szerepe.
A perifériás neuropátia gyógyulási esélyei
Mindig nagy kérdés, hogy a már kialakult neuropátia mennyire fordítható vissza: az idegek ugyan regenerálódhatnak, de a betegség általában inkább csak karban tartható. Például ha a cukorbetegeknek stabilizálják vércukorszintjét, akkor a romlás lassítható vagy megállítható, de a kialakult károsodás már nem visszafordítható, tüneti kezelésre a későbbiekben is szükség lesz.
A perifériás neuropátia megelőzése
A perifériás neuropátiát a kiváltó okok kerülésével, illetve kezeltetésével lehet megelőzni. Például kerülni kell az alkoholizmust, illetve amennyire lehet, meg kell előzni a cukorbetegség kialakulását.
A perifériás neuropátia szövődményei
Súlyos esetben sérülések, fekélyek alakulhatnak ki: ennek oka, hogy a betegek végtagjukra az érzészavar miatt alapból sem tudnak eléggé vigyázni, ráadásul nem érzik, ha például megsérül a lábuk. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a sebek a beidegzési zavar miatt nem gyógyulnak elég jól. Ha a kiváltó ok a cukorbetegség, akkor a sebgyógyulást már az is alapból nehezíti.
Az izmok gyengülése, a végtagok vékonyodása a közlekedést is megnehezíthetik, emiatt balesetek is gyakrabban történhetnek, illetve súlyos esetben a fájdalom is borzasztóan erős lehet, ami szintén hatással lehet a mozgásra. A nem megfelelő ízületi helyzetérzékelés szintén kihathat a mindennapokra, ügyetlenebbé, bizonytalanná, széles alapúvá teheti a járást. Mindez az idegek károsodásából következik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
