Pszichiátriai betegségek : Poszttraumás stressz (PTSD)
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Poszttraumás stressz (PTSD) tünetei és kezelése
Mi a poszttraumás stressz?
A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) egy olyan szorongásos zavar, amely egy pszichológiailag traumatikus esemény után alakul ki. Akutnak akkor minősíthető, ha tünetei három hónapnál kevesebb ideig állnak fenn, krónikusnak pedig akkor, ha a zavar három hónapnál tovább tart. Késleltetett kezdetű PTSD-ről akkor beszélünk, ha a tünetek legalább hat hónappal a trauma után kezdődnek.
Tünetek
A poszttraumás stressz előfordulása
Az emberek körülbelül egyharmadát éri súlyos trauma - vagy lesz szemtanúja ilyesminek - élete során. Ilyen lehet például egy baleset, egy rablás, egy természeti katasztrófa, egy haláleset, egy letartóztatás, egy betörés, egy verekedés vagy valamilyen erőszak. Viszont poszttraumás stressz szindróma csak az érintettek 10-15 százalékánál alakul ki.
A poszttraumás stressz okai
A poszttraumás stressz kiváltó oka valamilyen egyszer vagy többször átélt trauma, történjék az gyerekkorban vagy az élet során bármikor. Ok lehet az is, ha a trauma bekövetkezése megterhelő élethelyzetet, krízist eredményez.
A poszttraumás stressznek hajlamosító tényezője lehet az, ha a traumát átélt személynek eleve hiányosak vagy nem megfelelőek a megküzdési képességi (ezt a szaknyelv úgy mondja, hogy gyenge a pszichológiai immunrendszere), hajlamos a pszichiátriai betegségekre. Ugyancsak fokozza a veszélyt a támogató emberi kapcsolatok hiánya, de több pszichiátriai zavar (például a depresszió és a szorongásos zavarok) és személyiségjegy is hajlamosít rá.
A poszttraumás stressz diagnózisa
A PTSD diagnózisát a szakemberek (pszichológusok vagy pszichiáterek) több diagnosztikai kritérium alapján állítják fel. Egyrészt feltétel az, hogy az érintett olyan eseménynek vagy fenyegető szituációnak legyen szereplője vagy szemlélője, amely életveszélyt, erős halálfélelmet, súlyos sérülést, betegséget, balesetet vagy katasztrófát eredményezett. Kritérium az is, hogy az egyén a traumatikus eseményt később újra és újra átélje, akár képzeletben, akár álmában, súlyosabb esetben, hallucinációban, mindezt pedig heves vegetatív vagy pszichés reakciók kísérjék.
A szakemberek a diagnózis felállításakor megállapítják azt is, hogy az érintettben elkerülő viselkedés alakul ki a traumával kapcsolatba hozható helyzetekben (kerülik az emlékeket és emlékeztető tevékenységeket, személyeket és helyzeteket). Előfordul az is, hogy az eseményre eleve nem tudnak visszaemlékezni. A szakértők számára árulkodó jel az is, hogy az egyént beszűkült érzelmi tevékenység, erős gyászreakció, depresszív hangulati jellemzi. A PTSD-t fizikai tünetek (vegetatív reakciók) is kísérhetik, ilyenek az alvászavarok és dühkitörések, a koncentrálási nehézség, a hipervigilitás (fokozott éberség), a sírási rohamok és a nyomott hangulat. Ezek meglétét vagy hiányát ugyancsak vizsgálják a szakemberek a diagnózis felállításakor.
A poszttraumás stressz (PTSD) tünetei, kórlefolyása
A fő tünet az, hogy az érintett nem mutat érdeklődést korábbi tevékenységei iránt, másoktól elidegenedik, magát a traumát pedig állandóan újraéli, újrajátssza, akár emlékei felidézésével, akár álmaiban.
Tipikus tünet az alvás- és a koncentrációszavar, a lelassultság vagy az izgatottság is. Emellett vegetatív (szívdobogás, mellkasi szorítás, gyomor- és bélrendszeri zavarok, izomfeszültség, légzési nehézség) hangulati (melankólia, depresszív hangulat, felhangoltság) és kognitív tünetek (negatív gondolati körök, gondolati "kattogás", zavaró, katasztrofizáló gondolatok) is kialakulnak.
A poszttraumás stressz kezelése
A poszttraumás stressz kezelése történhet pszichoterápiával, de lehetséges farmakoterápiával, tehát gyógyszeresen is (például antidepresszánsokkal, szorongásoldókkal, nyugtatókkal). Mindkét kezelés csak szakember segítségével történheti, a gyógyulási idő pedig mindig egyéni jellemzőktől és a terápiás eljárástól függ. Ez utóbbiak miatt a rehabilitáció hosszúsága csak egyénre szabottan határozható meg.
A poszttraumás stressz megelőzése
A zavar kialakulását a megküzdési stratégiák fejlesztésével erősítésével lehet kivédeni (ebben tréningek és pszichoterápia segíthet), ezek ugyanis könnyebbé tehetik a traumák feldolgozását.
A poszttraumás stressz szövődményei
A nem kezelt PTSD zavar következménye erőszak és agresszió, alkohol- és kábítószer fogyasztás illetve függőség egyaránt lehet. Emellett felléphetnek egyéb pszichiátriai kórképek, így például hangulati zavarok (többek közt depresszió), szorongásos zavarok, alkohol- vagy drogfogyasztással való visszaélés (abúzus).
Magának a poszttraumás stressznek sokféle megjelenési formája lehet. Ezeket a szakemberek a DSM IV (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, azaz Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve) szerint hét csoportra osztják.
Ezek a következők:
1. Szorongásos panaszok (félelmek, kényszercselekvések, pánikrohamok).
2. Magatartásváltozások (agresszió, antiszociális magatartás, öngyilkossági kísérlet).
3. Kognitív funkciók károsodása, azaz figyelem- és koncentrációzavar, döntésképtelenség és fáradékonyság.
4. A gondolkodás és a beszéd zavarai (körülményeskedő beszéd, asszociációs zavarok).
5. Hangulati- és érzelemzavarok (harag, apátia, ingerlékenység).
6. A munkahelyi és szociális teljesítmény zavarai (csökkent munkateljesítmény, hiányosan betöltött szociális szerep).
7. Személyiségjegyek változása (romló kapcsolatok, közöny mások iránt).
8. Vegetatív testi tünetek (szédülés, verítékezés, alvászavar, diffúz testi panaszok).
A cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológusnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
