Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
A Q-láz egy szisztémás fertőzés, amelyet állatok adnak át embernek. A kórokozó az esetek több mint felében nem okoz tüneteket, de ha mégis, a panaszok influenzaszerűek. Súlyosabb állapotba csak akkor kerülhetnek a betegek, ha szervi érintettség is kialakul.
A Q-lázat legelőször akkor észlelték, amikor 1933 és 1935 között járvány tört ki a brisbane-i vágóhíd munkásai között. Kórokozóját E. H. Derrick, a helyi tisztiorvos írta le először, majd F. M. Burnet és M. Freeman izolálta a betegek véréből és vizeletéből 1937-ben. Velük egy időben G. Davis és H. R. Cox kullancsból is izolálta a kórokozót, amelyet Rickettsiának írtak le. A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy nem Rickettsiáról van szó, ezért a kórokozó a kutatókról a Coxiella burnetii nevet kapta. A Coxiella más kórokozón belül parazita módjára nő, nem tenyészthető. Állatok hordozzák, többek közt olyan emlősök, mint a kutya és a macska, különféle rágcsálók, nyulak, marhák, kecskék és bárányok, lovak és madarak, de terjeszti a kullancs is. Az ember többnyire a beteg állat testnedveivel, ürülékével vagy annak porával, húsával, tejével, szőrével, gyapjújával vagy textíliájával fertőződik.
A kórokozó virulens, igen ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Bírja a kiszáradást, a meleget és a pasztörizálást, ellenáll a formalinnak és a fenolnak, valamint az alacsony pH-nak. Ürülékben két évig is fertőzőképes marad. Elpusztítani akkor lehet, ha 1 órán át 90 fokon vagy 1 percig 70 százalékos alkohollal kezelik, a ruhákat 30 percig 2 százalékos mosószódában forralják.
A fertőzés penetranciája nagyon jó: ha valaki találkozik a kórokozóval, és a bőrére, nyálkahártyájára, tápcsatornájába vagy kötőhártyájára kerül, esetleg belégzi, akkor nagy eséllyel meg is fertőződik. A fertőzés emberről emberre ritkán kerül át, ha igen, akkor izzadtság, magzatvíz vagy boncolás útján.
A betegség előfordulásáról nincsenek pontos adatok. A kórt gyakran nem is diagnosztizálják, hiszen a legtöbbször csak enyhe influenzaszerű tüneteket okoz, orvoshoz sem feltétlen fordulnak vele. Az emberi fertőzések 60 százaléka eleve tünetmentes.
A Q-láz tünetei
Nem mindig alakulnak ki, de ha igen, akkor a Coxiella nem a szokványos módon jelentkezik: míg a bakteriális fertőzések lappangási ideje jellemzően 2-3 nap, addig a Q-láz esetében 1-3 hétről is szó lehet, egyes források pedig 6 hetes lappangási időt is írnak. A betegség tüneteiben is jobban hasonlít a vírusos fertőzésekhez, mint a baktériumosakhoz: elesett állapottal és végtagfájdalommal, magas lázzal jár, szervi érintettség nem mindig alakul ki. Az esetek 40 százaléka nagyon enyhe lefolyású.
Az esetek azon részében, amelyben szervi érintettség is kialakul, általában a tüdő, illetve köztes állománya lesz érintett, de klasszikus tüdőgyulladásos tünetek nem mutatkoznak. Emiatt a fizikális tünetek alapján - ilyen a fejfájás és a köhögés, a verejtékezés és a hányás, az ízületi és az izomfájdalom - sem a beteg, sem az orvos nem gondol tüdőgyulladásra.
A Q-láz kórokozóját állatok hordozzák, így például kutyák és macskák
A tüdőgyulladás mellett kialakulhat májgyulladás, amely émelygéssel, hányingerrel, hányással, hasi diszkomfortérzéssel, szelességgel, megváltozott májfunkciós értékkel jár. Előfordulnak idegrendszeri tünetekkel járó, így agyvelőgyulladás-szerű formák, de jelentkezhet szívbelhártya-gyulladás is. Utóbbi azért probléma, mert ha a kórokozó sejtjei a szívbelhártyán megtapadnak, akkor onnan szóródhatnak a szervezetben. A Coxiella okozhatja a kismedence gyulladását, de kiválthat kiütéssel járó kisérgyulladást is.
A Q-láz diagnózisa
Mivel a Coxiella nem tenyésző kórokozó, az orvosok hiába vesznek vért a betegtől, nem tudják kimutatni. Emiatt a fertőzést gyakran az ismeretlen eredetű lázak csoportjába sorolják. A pontos diagnózis csak utólag, szerológiai vizsgálattal (ellenanyag-vizsgálattal) állítható fel.
A Q-láz kezelése
Ha a kórokozót azonosítják, akkor atípusos kórokozóra ható antibiotikummal célzottan is kezelhető. Ha nem sikerül felismerni, a szokványos gyógyszerek akkor is hatásosak lehetnek ellene. Az antibiotikumos kezelés mellett csak támogató kezelésre van szükség, amely, ha az érintett állapota súlyos, kórházban is történhet.
A Q-láz gyógyulási esélyei
A betegség alapvetően jól gyógyítható, de a miatta kialakuló tüdőgyulladás vagy hörgőgyulladás, illetve központi idegrendszeri gyulladás elvétve fatális is lehet.
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
