Balesetek és sérülések : RSI, azaz az ismétlődő terhelések okozta sérülések
Testi épségünk igen törékeny: a baleseti sebészetek a kórházak és szakrendelők legforgalmasabb osztályai, és a balesetek az elsők között szerepelnek a halálozási okok listáján is. A közutakon, a háztartásokban, illetve a munkahelyen, játszótéren, vagyis az élet minden területén történhet baleset. A segítség gyorsasága és hatékonysága mellett fontos az is, hogy az lehetőség szerint szakszerű legyen, hiszen a beavatkozással semmiképpen nem szabad ártani a betegnek. Érdemes tudni, hogy a mentők 104-es, illetve a központi segélyhívó 112-es telefonszámát minden telefonról, még egy lejárt kártyájú mobilról is ingyenesen lehet hívni.
RSI, azaz az ismétlődő terhelések okozta sérülések tünetei és kezelése
Mi az RSI?
A Repetitive Strain Injury (RSI, magyar nevén ismétlődő terhelések okozta sérülés) egy mozgásszerveket érintő, tipikusan munkahelyi megbetegedés. A tüneteket a gyakran ismételt, monoton mozdulatok okozzák. Leggyakrabban a csuklót, a könyököt és az alkart érinti, de a térdnél, a csípőnél, illetve a vállban, nyakban, a bokánál vagy a lábfejnél is előfordulhat - attól függően, melyik testrészt terhelte túl a páciens. Rendkívül fájdalmas, mozgási nehézségekkel járó betegség. Hosszadalmas a gyógyítása, és gyakran kiújul.
Tünetek
Az RSI előfordulása
A leggyakrabban a fizikai munkát végzőknél alakul ki a túlzott terhelés miatt, de igencsak veszélyeztetettek a számítógépen dolgozók is (a rossz testtartás, a gépelés és az egér mozgatása okozza az elváltozásokat).
Manapság sokan kizárólag "számítógépes betegségként" gondolnak rá, ám már azelőtt is gyakori volt, mielőtt ennyire elterjedt volna az informatikai eszközök használata. A szalag mellett dolgozóknál, a henteseknél, varrónőknél vagy épp a zenészeknél, masszőröknél gyakran előfordult a múltban és manapság is. Az iskolás gyerekekre is jellemző a sok írás miatt.
Az RSI okai
Elég gyakori betegség. A hiedelemmel ellentétben azonban nem a nagyon nehéz fizikai munkát végzők, hanem a monoton, ismétlődő mozdulatokkal járó tevékenységet űző emberek munkahelyi betegsége. Az éveken át tartó megerőltetés, az izomfeszülés, a túlzott terhelés okozzák az elváltozást. Szinte észrevétlenül alakulnak ki a tünetek. Eleinte apró sérüléseket okoz az igénybevétel, ezek azonban nem tudnak regenerálódni a dolgozó szabadideje alatt, újra sérülnek a szövetek, és lassan kialakul a krónikus betegség.
Az ismétlődő mozdulatsor miatt a citokin elnevezésű fehérjék fokozottan termelődnek a szervezetben, ezek idegkárosodást okoznak. A citokinek a sejtet ért stressz után néhány hét alatt elszaporodnak az idegsejtekben, majd az agyba elérve kiváltják a kórképet. A beteg először általános rossz közérzetre panaszkodik, majd kialakul a fájdalom a túlterhelt testrésznél.
Az RSI tünetei
A tünetek nagyon sok neurológiai és reumatológiai betegségnél - többek között a carpalis alagút szindróma, a nyaki vagy ágyéki gerincsérvek, a porckorongsérv, az ínhüvelygyulladás - előfordulhatnak. Általában konkrét reumatológiai vagy ideggyógyászati betegség van a háttérben.
Izom-, ín-, ízületi fájdalmat tapasztal a beteg a túlzottan igénybevett testrészében, zsibbadást érez, jellemző lehet a hideg kéz is. Korlátozott mozgásképességgel és az érzékelési képesség csökkenésével jár. A tünetek eleinte csak akkor jelentkeznek, ha a páciens a tevékenységet hosszú ideig végzi, ekkor pihentetés hatására elmúlnak.
Az RSI-nek három típusa van, de mindegyiknek ugyanaz a fő jellemzője: a fájdalom. Az első típusnál akkor erősödik a fájdalom, amikor a megszokott munkát végezzük, a másodiknál viszont inkább akkor tör ránk, amikor a túlzottan igénybe vett testrész nyugalomban van, pihen. A harmadik típus a legsúlyosabb: állandó fájdalommal jár, és ez gyógyul a legnehezebben.
Az ismétlődő terhelés okozta sérülés miatt kialakulhatnak krónikus betegségek is, mint például ínhüvelygyulladás, ízületi bántalmak.
Az RSI diagnózisa
Nagyon fontos, hogy a panaszokkal a beteg minél korábban forduljon orvoshoz. Mindenképpen mondjuk el, hogy mit dolgozunk, ebből következtethetni lehet a megbetegedés okára.
Az RSI- t elég nehéz diagnosztizálni. A laborvizsgálatok általában nem mutatják ki a betegséget. Röntgenvizsgálatot végeznek, ezzel kizárják például a csontok sérüléseit. Ultrahang vagy MR vizsgálatot is végeznek.
Az RSI kezelése
A páciens fájdalomcsillapítót és gyulladáscsökkentő gyógyszereket (illetve kenőcsöket, tapaszokat, esetleg szteroidos injekciókúrát) kap. Az orvos szigorú nyugalmat ír elő, a beteg testrészt kímélni kell mindennemű megerőltetéstől. Súlyos esetben műanyag rögzítőt is alkalmaznak, fizikoterápiára is szükség lehet.
A gyógyulás hetekig is eltarthat, és a betegség nagyon könnyen kiújulhat: hiszen amikor újra elkezd dolgozni az illető, az RSI-t okozó ismétlődő terhelések ugyanúgy fennállnak majd a munkavégzés során. Úgy érhetünk el végleges gyógyulást, ha odafigyelünk a mozgásunkra, és képesek vagyunk változtatni a káros beidegződéseken - például hatásos lehet, ha a szék vagy az asztal magasságának megváltoztatásával más szögben tartjuk a kezünket, mint korábban.
Az RSI megelőzése
Rendkívül fontos a megelőzés! Tartsunk szüneteket a munkában, válasszunk olyan széket, amely jótékony hatással van a testtartásunkra (esetleg érdemes nagyméretű felfújható labdán ülve végezni a számítógépes munkát, ugyanis így az izmok állandó mozgásra kényszerülnek az egyensúlyozás miatt). Léteznek kézkímélő egerek és olyan egérpad is, amely egy puha párnával alátámasztja a csuklónkat.
A munkaadóknak is figyelnie kell a megelőzésre, ugyanis egy RSI-ben megbetegedett dolgozó képtelen lesz ellátni a feladatait, táppénzre megy - ebből a vállalkozásnak anyagi kára is származik. Sok cégnél már olyan szolgáltatásokat is igénybe vehetnek az alkalmazottak, mint a masszázs vagy a béren kívüli juttatásként adott konditerem-bérlet. A sportolás vagy a jóga például nagyon hatásos lehet az RSI megelőzésében.
A képernyő előtti munkavégzés ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. A munkáltató köteles úgy megszervezni a munkafolyamatokat, hogy a dolgozók óránként 10 percre felállhassanak a számítógéptől. Erről egy minisztériumi rendelet gondoskodik, tehát az a cég, ahol napi 8 órában kell a monitor előtt ülnie az alkalmazottaknak, törvénysértést követ el. (Ezt a rendeletet kifejezetten a munkavállalók látásának védelmében, a szembetegségek megelőzésére alkották, de azzal, hogy valaki minden órában 10 percre feláll a gépétől, az RSI kockázata is csökkenthető.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-3 °C
Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
