Bőr- és nemi betegségek : Stevens-Johnson szindróma (SJS)
Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.
Stevens-Johnson szindróma (SJS) tünetei és kezelése
Mi a Stevens-Johnson szindróma (SJS)?
A Stevens-Johnson szindróma a bőr és a nyálkahártyák ritka, súlyos rendellenessége. Az életet is veszélyeztető állapot leggyakrabban egy gyógyszerre adott kóros immunreakció, de kiválthatja bakteriális fertőzés is, illetve bizonyos esetekben nem derül ki, mi okozza.
Tünetek
A Stevens-Johnson szindróma előfordulása
A betegség kockázatát növeli a HIV-fertőzés, a legyengült immunrendszer, a daganatos megbetegedések, illetve ha a családban előfordult már ilyen betegség, de bizonyos genetikai eltérések is megnövelik a Stevens-Johnson-szindróma kockázatát.
A Stevens-Johnson szindróma okai
Szinte minden esetben gyógyszerre adott reakció zajlik a betegség hátterében. A tüneteket leggyakrabban a köszvény elleni gyógyszerek, antiepileptikumok, antipszichotikumok, antibakteriális szulfonamidok, egyes fájdalomcsillapítók, illetve Nevirapin válthatja ki. A gyógyszer által kiváltott reakciók előfordulhatnak a készítmény alkalmazása során, vagy akár két héttel a kezelés abbahagyása után is. Okozója lehet még néhány fertőzés, ilyen például a herpesz szimplex, a HIV, az influenza, a mumpsz, az Epstein-Barr-vírus, a tüdőgyulladás, illetve bizonyos májgyulladást okozó vírusok. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a betegség okát nem tudják kideríteni.
A Stevens-Johnson szindróma tünetei
A betegség az esetek többségében – egy-három nappal a kiütések megjelenése előtt – lázzal, fejfájással, köhögéssel, fáradtsággal, száj- és torokfájással, a szemek égő érzésével kezdődik. Ezt követően lapos, vörös vagy lila színű, gyakran hólyagos közepű, foltszerű kiütések jelennek meg először az arcon és a törzsön, később az egész testen, és kiterjedt bőrfájdalom jelentkezik. Emellett a nyálkahártyákon – elsősorban a szájüregben, a szem, az orr és a nemi szervek területén – fájdalmas, érzékeny, hólyagos elváltozások jelennek meg. Ezt követően az érintett bőr felső rétege elhal és néhány nappal később leválik.
A betegség lefolyása során a húgyutak kivezető nyílása is sérülhet, ami fájdalmas vizelést okozhat. Ha a tünetek az emésztőrendszer vagy a légutak nyálkahártyáján is megjelennek, akkor hasmenés, nehézlégzés is felléphet. A betegség a szemeket is érintheti, azok fájdalmassá válhatnak, bedagadhatnak, sőt akár a gennytől össze is ragadhatnak, sőt a szaruhártya hegesedése is előfordulhat. A bőr és nyálkahártya tünetek mellett jellemző, hogy a betegek közérzete hirtelen leromlik, ráadásul egy idő után sokan nem képesek kinyitni a szájukat, ami étkezési nehézségekhez vezet.
A Stevens-Johnson szindróma diagnózisa
Annak ellenére, hogy a betegségnek elég jellemző tünetei vannak, az esetek többségében bőr-biopsziát is végeznek a diagnózis felállításához.
A Stevens-Johnson szindróma kezelése
Az érintetteknek minden esetben orvosi segítségre van szükségük, a betegség ugyanis akár életveszélyes állapotot is eredményezhet. Az említett tünetek észlelésekor tehát minden esetben orvoshoz kell fordulni! A betegség súlyosságától függően a bőrgyógyász mellett belgyógyász is részt vehet a terápiában, a felépülés pedig hetekig, hónapokig is eltarthat.
A terápia a kiváltó ok megszüntetésére, a sebek ápolására, a fájdalom csökkentésére és a szövődmények minimalizálására összpontosít. Első lépésként az okot szüntetik meg, vagyis ha gyógyszer következményeként jelentkeztek a tünetek, a gyógyszeres kezelést azonnal felfüggesztik vagy más készítményre cserélik. Korai diagnózissal a betegség gyorsan gyógyítható, ám ezzel a kezelés még nem ér véget, az esetek többségében a bőrtünetek miatt ugyanis több hetes, vagy akár néhány hónapos utókezelésre is szükség van.
A Stevens-Johnson szindróma szövődményei
A betegség szövődményeként vérrögök jelenhetnek meg, de ha a szintén heveny bőrtünetekkel járó Lyell-szindróma (leforrázott bőr szindróma) lép fel szövődményként, akár halálos kimenetel is előfordulhat. A nyálkahártya sérülése miatt megnő a gombás vagy bakteriális fertőzés kockázata is. Kevésbé súlyos esetekben azonban teljes gyógyulás érhető el, sőt a bőrtünetek után sem maradnak hegek.
Ahol a bőr sérült, a szervezet folyadékot veszít, ráadásul a szájban és a torokban fellépő sebek megnehezíthetik a folyadékbevitelt, ez pedig mind megnöveli a kiszáradás kockázatát. Ha a fertőzésből származó baktériumok bejutnak a véráramba és elterjednek az egész szervezetben, vérmérgezés (szepszis) léphet fel. A kiütések emellett szemgyulladáshoz, száraz szemhez és fényérzékenységhez, súlyos esetben látáskárosodáshoz, sőt akár vaksághoz is vezethet. Ha a szindróma miatt a tüdő nem tud elegendő oxigént juttatni a vérbe, akut légzési elégtelenség léphet fel. Emellett maradandó dudorok és szokatlan elszíneződések, hegek jelenhetnek meg a bőr felületén. A tartós bőrproblémák miatt kihullhat a haj és előfordulhat, hogy a kéz- és lábkörmök nem nőnek olyan jól, mint a betegség előtt.
A Stevens-Johnson szindróma megelőzése
Akinél korábban előfordult a betegség, az mindenképp kerülje azt a gyógyszert, amely kiváltotta. Ez kulcsfontosságú a kiújulás megelőzésében, amely általában súlyosabb, mint az első epizód, sőt akár végzetes is lehet. Szintén fontos, hogy a közvetlen vérrokonok is kerüljék a szóban forgó készítményt, mert ez az állapot családban halmozottan fordulhat elő.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+3 °C
Döntően erősen felhős vagy borult időre számíthatunk. Eső, záporeső elszórtan fordulhat elő. Az északias szelet az északkeleti megyékben kísérhetik élénk, olykor erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 14 fok között alakul. Fronthatásokra ugyanakkor nem kell számítani, így a frontérzékenyek tünetei várhatóan nem erősödnek fel.
