Mi a szájszárazság (xerosztómia)?
Ha valakinek időnként kiszárad a szája, az nem adhat okot az aggodalomra, hiszen – növelve a folyadékbevitelt – könnyedén megszüntethető a probléma. Krónikus szájszárazságról akkor beszélünk, amikor a szervezet nem termel elegendő nyálat ahhoz, hogy megvédje a fogakat és az ínyt a káros baktériumoktól, savaktól. Az állapot ráadásul akár súlyos betegségekre is figyelmeztethet.
Tünetek
A szájszárazság okai
Számos dolog állhat a probléma hátterében, leggyakrabban a folyadékhiány okozza. Emellett egyes betegségek is hatással lehetnek a nyáltermelődésre, így például a cukorbetegség, a nyálmirigyet beidegző idegek sérülése, valamilyen szájüregi fertőzés, táplálkozási zavar (anorexia, bulimia), Alzheimer-kór, cisztás fibrózis, HIV, illetve AIDS is. Bizonyos autoimmun betegségek (Sjögren-szindróma, scleroderma, reumatoid artritisz, lupus) következménye is lehet a krónikus szájszárazság. Hasonló hatású lehet a stressz, a szorongás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a marihuána szívása, a hangulatjavítók szedése, illetve az is, ha tartósan a szánkon át vesszük a levegőt, például horkolás közben. Bizonyos gyógyszerek, például egyes allergia elleni készítmények, antidepresszánsok és étvágycsökkentők, illetve a kemoterápia mellékhatása is lehet a xerosztómia. A fej vagy a nyak területén történő sugárkezelés is okozhatja, de akár a stroke kísérőjelenségeként is jelentkezhet. Egyeseknél pedig egyszerűen az öregedés természetes folyamataival jár együtt, hogy kiszárad a szájuk.
A szájszárazság tünetei
A szájszárazság mellett jelentkezhet száraz torok, száraz ajkak, gyakori szomjúságérzet, rekedt hang, megváltozott ízérzékelés, nyákos nyál, rossz szájszag, szájüregi fekélyek, fehér foltok a szájban, vérző ajkak, fogszuvasodás, illetve akár nyelési nehézség is. Ha a tünetek akkor is fennállnak, amikor elegendő – tehát naponta legalább 2 liter koffein- és cukormentes – folyadékot fogyaszt valaki, javasolt felkeresni a háziorvost.
A szájszárazság diagnózisa
A szájszárazság önmagában nem számít súlyos állapotnak, ám egyes esetekben valamilyen komolyabb, kezelésre szoruló egészségügyi problémára is utalhat. Ha a szájszárazság krónikussá válik, és torokkaparás, sűrű nyál, érdes nyelv, cserepes ajak, rágási és nyelési nehézség, az ízérzékelés megváltozása, illetve rossz lehelet is kíséri, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni a problémával, hogy kiderüljön, pontosan mi áll a háttérben.
Az orvosi vizsgálat során felmérik, hogy milyen gyógyszereket szed a páciens, illetve a táplálkozási szokásait is figyelembe veszik. Előfordulhat, hogy bizonyos laborvizsgálatokra is sor kerül, emellett a nyálmirigyeket képalkotó vizsgálatnak vethetik alá. Az is mindenképpen ajánlott ilyenkor, hogy a szokásosnál is gyakrabban keressük fel a fogorvosunkat, hogy még időben felfedezhessük a xerosztómia által okozott fog- és szájbetegségeket.
A szájszárazság kezelése
A xerosztómia általában csak átmeneti probléma, és viszonylag könnyen kezelhető. Igyunk több folyadékot, szopogassunk jégkockát, illetve kerüljük az alkoholt, a koffeint és a dohányzást! Érdemes lehet megpróbálkozni azzal is, hogy kevesebb cukrot és sót viszünk be a szervezetünkbe, illetve párásítót használunk az otthonunkban, különösen a hálószobában. A cukormentes rágógumi rágása vagy a cukormentes cukorka szopogatása is segíthet, illetve léteznek kifejezetten a szájszárazság enyhítésére kifejlesztett fogkrémek és szájvizek is. Segíthet még, ha orron keresztül vesszük a levegőt, és kerüljük az alkohol- vagy peroxidtartalmú szájvizeket. Az is fontos, hogy mossunk fogat naponta kétszer, fogselymezzünk, és ne hagyjuk ki az évenkénti fogászati ellenőrzést sem.
Amennyiben valamilyen gyógyszer mellékhatása áll a tünet hátterében, a háziorvos változtathat az addig gyógyszeres terápián. Csökkent nyáltermelődés esetén elérhetőek műnyálkészítmények, valamint nedvesítőszerek gél és öblögető formájában, amelyek a nyál védőfunkcióját is helyettesíteni tudják. Gyógyszeres úton fokozható a szervezet nyálelválasztása a vegetatív idegrendszerre ható készítményekkel, bár ez esetben előfordulhatnak mellékhatások.
A szájszárazság szövődményei
Ha nincs elég nyálunk, akkor szájüregünkben könnyebben elszaporodnak a kórokozók, illetve nagyobb eséllyel alakul ki savas környezet, ezek miatt pedig jelentősen nő a fogszuvasodás, az ínybetegségek és a szájpenész kockázata is. Amellett, hogy az érintettek a szájukat folyamatosan száraznak érezhetik, a probléma rossz leheletet, a torok kiszáradását és az ajkak berepedését is okozhatja.
A szájszárazság megelőzése
A krónikus szájszárazság megelőzési és kezelési módszerei egyénenként eltérőek lehetnek. Általánosságban beválhat, ha étkezések után cukormentes rágógumival visszaállítjuk a száj egészséges pH-értékét, illetve ha odafigyelünk arra, hogy rendszeresen igyunk legalább néhány kortyot.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+11 °C
Minimum:
+4 °C
Túlnyomóan borult időre számíthatunk. A tartósabb esőzést okozó csapadékzóna gyengülve tovább vonul északkelet felé, eközben délnyugat, nyugat felől csökken a csapadékhajlam. Azonban a délutáni órákban - főként a délkeleti megyékben - továbbra is várható eső, zápor, a déli, délkeleti határvidéken zivatar sem kizárt. Az északi, északkeleti szelet több helyen élénk, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten néhol erős lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 8 és 14 fok között alakul, de az északi, északnyugati határszélen néhol 6, 7, délkeleten 16, 20 fok is lehet. A változékony időben sokan tapasztalhatnak kellemetlen testi és mentális tüneteket.
