Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
A takonykór olyan fertőzéses betegség, amelyet egy Pseudomonas nevű baktérium okoz. A betegség eredetileg a patások, ritkán más állatfajok idülten lezajló fertőzése, de kórokozója iránt az ember is fogékony. Bár a betegség neve konkrét kórképet takar, használják minden olyan betegségre, amely fokozott orrnyálkahártya-gyulladással, orrfolyással jár.
A takonykór korábban széles körben előfordult, de hazánkban már régóta nem volt ilyen megbetegedés: az utolsó beteget 1952-ben diagnosztizálták. Hasonló a helyzet egész Európában és Észak-Amerika országaiban: eltekintve a mindkét világháború utáni ismételt behurcolásoktól, ezek a területek régóta mentesek a takonykórtól. A betegség ma Kínában, Mongóliában, Indiában, Délkelet-Ázsia országaiban, egyes afrikai országokban, a Közel-Keleten és Törökország ázsiai területén fordul elő. A fertőzésnek leginkább a beteg lovakkal közvetlenül érintkező állatorvosok és állatgondozók, valamint az ilyen lovakat használó személyek vannak elsősorban kitéve, de leírtak már laboratóriumi fertőzéseket is.
A takonykór okai
A takonykórt a Pseudomonas mallei okozza, amely egy pálcikaalakú, csilló nélküli Gram-negatív baktérium. Ellenálló képessége kicsi, beszáradt váladékokban néhány nap alatt tönkremegy, nedves körülmények között azonban néhány hétig a szervezeten kívül is életben maradhat. Fertőtlenítőszerek és 60 fokos hevítés hatására perceken belül elpusztul. A fertőzésre főként az egypatások fogékonyak, így például a szamarak, az öszvérek és a lovak - emberre is róluk kerülhet át a kórokozó. A fertőződés az állatokkal való közvetlen érintkezéssel vagy az orrváladékkal, nyállal szennyezett ivóvízzel terjed, de átadható akkor is, ha az emberek nem kellően átsütött lóhúst fogyasztanak. Beteg lovak nem megfelelően hőkezelt húsától macskafélék, főként az állatkerti nagymacskák, ritkábban kutyák és macskák is megbetegedhetnek.
A takonykór diagnózisa
A tünetek közül az orrnyálkahártya gyulladása, kifekélyesedése és váladékozása, valamint a bőrelváltozások utalhatnak takonykórra. A kórokozó a váladékokból, szervekből tenyészthető ki. A pontos diagnózis felállítása azért nehéz, mert a betegség Magyarországon nagyon régóta nem fordul elő, így az orvosok nem gondolhatnak rá. Gyanú csak akkor terelődhet rá, ha a beteg kikérdezése során kiderül, hogy olyan területről jött haza, amelyen a takonykór még előfordul, és ott lovakkal foglalkozott.
A takonykór tünetei, kórlefolyása
A beteg lovak orrváladékával aerogén úton, tehát szájon át, a kötőhártyán vagy bőrsérüléseken keresztül fertőződő emberekben eleinte helyi gennyes folyamatok indulnak be. A legelső tünet a kedvetlenség, az étvágytalanság és a láz. A szervezetbe a torok nyálkahártyáján át bekerülő kórokozó a nyirokkeringésbe is bejut, majd onnan a véráramba kerül.
A baktérium a szervezetben a vérrel szóródik szét, főként a tüdőben, az orrnyálkahártyán, valamint a bőrben telepszik meg. A betegség nevét legfeltűnőbb tünetéről kapta, fennállásakor ugyanis savós, majd nyálkás-gennyes váladék ürül az orrnyílásból, amelyhez vércsíkok is keverednek. Az orr vérbő nyálkahártyáján göbök, majd ezek feltörése és összefolyása után fekélyek keletkeznek. A bőrön, főként a végtagokon tömött csomók, majd ezek szétesése után fekélyek keletkezhetnek, ezek környékén a nyirokerek és a nyirokcsomók megduzzadnak. A bőrelváltozások nem vagy csak nehezen gyógyulnak meg.
A takonykórt elsősorban páratlan ujjú patásoktól, például lovaktól kaphatjuk el
A legnagyobb problémát a tüdőben okozhatja a kórokozó: a miatta kialakuló tüdőgyulladást véres, gennyes köpet is kísérheti, akár légzési elégtelenség is felléphet. Ilyen esetekben a tüdőben tályogok képződnek, a betegség pedig idejében megkezdett kezelés nélkül 2-4 hét alatt halálos kimenetelű is lehet. Ugyancsak súlyos a fertőzés, ha vérmérgezés alakul ki: ilyenkor hidegrázás, magas láz és fejfájás jelentkezik, illetve hasi panaszok, puffadás, hasmenés, tudatzavar, tályogok is létrejöhetnek.
A szisztémás fertőzés mellett lehet szó helyi fertőzésről is, amelynél csak gennyes hólyagok és fekélyek jelentkeznek, amelyekből váladékozó tályog alakul ki, a leggyakrabban az orrnyálkahártyában.
A takonykór kezelése, gyógyulási esélyei
Az idejében végzett antibiotikumos kezelés teljes gyógyuláshoz vezet. A kezelés általában kombinált szulfonamidokkal és tetraciklinekkel történik. Mivel a kórokozó az antibiotikumokra általában is érzékeny, a betegek akkor is meggyógyíthatóak, ha a gyógyszereket nem célzottan kapják.
A takonykór megelőzése
A megelőzést a közegészségügyi szabályok betartása segíti. A takonykór az állatoknál bejelentési kötelezettség alá tartozik, a beteg és fertőzött állatokat le kell ölni, a fél évnél idősebb lovat pedig háromévenként immundiagnosztikai vizsgálatnak kell alávetni. Ha fertőzés gyanúja áll fenn, akkor az állatot 60 napig meg kell figyelni. Mivel ezek az intézkedések eleve kizárják, hogy a betegség az állatot megbetegítse, az állat nem fertőzhet meg embert sem. Takonykórral ember csak azokon a területeken fertőződhet meg, ahol ez az állatbetegség még előfordul: Kínában, Mongóliában, Indiában, Délkelet-Ázsia országaiban, egyes afrikai országokban, a Közel-Keleten és Törökország ázsiai területén különösen ügyelni kell a higiéniára.
A takonykórt időszámításunk előtt 450 körül már Hippokratész, majd később Arisztotelész is említette. A betegség fertőző mivoltát a IV., V. században ismerték fel, de a kórokozót csak 1882-ben izolálta Löffler és Schütz.
Az alacsonyszintű felhőzet tovább halad kelet, délkelet felé, emellett a magasabb légrétegekben is érkeznek felhőtömbök, de az Északi-középhegység tágabb térségét leszámítva legalább pár órás napsütésre van kilátás. Legfeljebb szitálás, gyenge eső néhol előfordulhat. Az északnyugatira forduló szelet az ország délnyugati felén általában élénk, néhol erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 6 és 13 fok között várható, de a tartósabban borult vidékeken ennél több fokkal hidegebb lesz, míg a Dél-Dunántúlon 14, 15 fok körüli csúcsértékek is előfordulnak. Késő estére -2 és +9 fok közé hűl le a levegő, délnyugaton mérhetjük a magasabb, míg északkeleten az alacsonyabb értékeket. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
