Mi a tüdőfibrózis?
A tüdő szövete normálisan olyan, mint egy rugalmas szivacs. A kis léghólyagocskák falában futó erek biztosítják a tüdőbe bekerülő oxigén eljutását a szervezet minden sejtjéhez, majd onnan a szén-dioxid kijutását a szövetekből a tüdőn keresztül a külvilágba. Amikor tüdőfibrózis jön létre, ez a rugalmas szövet megkeményedik, rugalmatlanná válik és a léghólyagocskák falába lerakódó kötőszöveti réteg megnehezíti a gázcserét, azaz az oxigén átjutását a keringés felé, illetve a szén-dioxidét onnan a külvilágba.
Tünetek
A tüdőfibrózis előfordulása
A tüdőfibrózis gyermekkorban nagyon ritkán fordul elő, gyakorisága pedig a felnőttek között is csak ezrelékben mérhető.
A tüdőfibrózis okai
A betegség egyik kiváltó oka lehet szálló por belégzése (tipikusan ilyen a bányászok, kőcsiszolók, fogtechnikusok foglalkozási betegsége, az antrakózis és a szilikózis). Emellett okozhat tüdőfibrózist egyes gyógyszerek használata (ilyen a szívritmus-szabályozók egyik fajtája, de van ilyen kemoterápiás szer is), de járhat ilyen következménnyel a tüdőt ért sugárzás is. A tüdőfibrózis lehet autoimmun betegség vagy szarkoidózis tüdőszövődménye, de előfordulhat az is, hogy kiváltó oka kideríthetetlen. Az mindenesetre ismert, hogy a dohányzás mindig rontja a beteg állapotát.
A tüdőfibrózis tünetei
A tüdőfibrózis tipikus tünete, hogy a beteg fulladásérzéssel küzd, rossz lesz az oxigénellátása, ettől lilává válhat az ajka, a körmök tája. Sokat, szárazon köhög, a terhelést (futást, lépcsőn járást) nem bírja. A beteg jellemzően ezekkel a panaszokkal fordul orvoshoz, a szakember pedig a tüdejét meghallgatva tüdőgyulladásszerű hangot hall. Bár a páciensnek nincs láza, mégis antibiotikus kezelést kaphat, ami nem javít az állapotán.
A tüdőfibrózis diagnózisa
A betegről első körben mellkasröntgent készítenek, amikor pedig ezen a képen fibrotikus-hálózatos rajzolat látható, felvetődik a tüdőfibrózis diagnózisának lehetősége. A részletes kivizsgálás már tüdőgyógyászati osztályon történik: itt légzésfunkciós vizsgálatokat végeznek, amellyel megmérhető, ha a tüdő kapacitása beszűkült, a gázok diffúziója csökkent (ennek oka, hogy a tesztgáz nehezebben jut át a léghólyagokból a keringésbe a megvastagodott fal miatt.) A pontos diagnózis felállításához szükség lehet CT-felvételre és hörgőtükrözés során tüdőszöveti mintavételre is. Ezek alapján lehet megmondani, hogy a tüdőfibrózis sokféle megjelenése közül pontosan melyikről van szó.
A tüdőfibrózis kezelése, gyógyulási esélyei
Kezelésére szteroidot, vagy annak hatástalansága esetén egyéb, az immunrendszert befolyásoló szereket adnak. Súlyosabb betegeknél emellett oxigénpótlására is szüksége lehet. A betegség kimenetele változó, a legtöbbször visszafordíthatatlan szöveti elváltozásról van szó, ami miatt évekig, évtizedekig tartó gondozást igényelnek a betegek. A pácienseknek rehabilitációra is szüksége lehet, ennek részeként inhalációs kezelések és légzésjavító torna jöhetnek szóba.
A tüdőfibrózis megelőzése
A tüdőfibrózis megelőzése érdekében a poros munkahelyeken be kell tartani a munkavédelmi előírásokat, kerülni kell a szennyezett levegőn tartózkodást, a dohányzást.
A tüdőfibrózis szövődményei
A tüdőfibrózis miatt a szív jobb felének terhelése nő, a tüdőkeringésben magasabb lesz a vérnyomás, ami szívelégtelenséghez vezethet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász és gasztroenterológus szakorvos segítségét.