Sebészet : Vakbélgyulladás
A sebészet az orvostudomány azon ága, amely a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével végzi. A sebészet már számos szakterületre specializálódott, például fej-nyaki sebészet, idegsebészet vagy éppen a plasztikai sebészet. A korábbi, jelentős roncsolással járó beavatkozások megszűntek és egyre inkább a kevésbé invazív megoldások terjedtek el. Ma már nem ritka az egynapos sebészeti ellátás sem.
Vakbélgyulladás tünetei és kezelése
Mi a vakbélgyulladás?
A köztudatban elterjedt vakbélgyulladás elnevezés anatómiailag helytelen, mert vakbélgyulladáson nem a vakbél (coecum, ejtsd: cőkum), hanem az ahhoz csatlakozó, kesztyűujjhoz hasonló, zárt végű féregnyúlvány (appendix veriformis) gyulladását értjük. Az appendix a bélfalhoz hasonlóan tartalmaz simaizom szövetet, nyálkahártyája csekély mennyiségű nyákot termel, amely a vakbélbe távozik. A féregnyúlvány fala nyiroksejteket tartalmaz, mely a szervezet immunrendszerének a része, ellenanyagok termelésére képes.
Tünetek
A vakbélgyulladás előfordulása
100 000 főből évente várhatóan 86 kap féregnyúlvány-gyulladást. Férfiakban gyakoribb. Bármely életkorban előfordulhat, de leginkább 10 és 30 éves kor között alakulhat ki. A terhes nőknél sokszor komoly diagnosztikus problémát okozhat.
A vakbélgyulladás okai
Az esetek többségében az appendicitis elindítója a féregnyúlvány vakbélbe szájadzó nyílásának elzáródása. Az elzáródást kiválthatja idegentest, székletrög vagy besűrűsödött nyák. Más, a béltraktus gyulladásával járó megbetegedések folyományaként is begyulladhat a vakbél. Máskor a nyirokszövet megduzzadása zárja el a féregnyúlvány kimenetét. A féregnyúlványban normálisan is jelen lévő baktériumok hatására körülírt gennygyülem keletkezik, a gyulladás beszűri az appendix falát is.
A vakbélgyulladás diagnózisa
A diagnózis a kórelőzmény, tapintási lelet, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok segítségével lehetséges. A fájdalom főként az úgynevezett McBurney-ponton jelentkezik, ami a csípőlapát felső tüskéjét és a köldököt összekötő vonal középső és alsó harmada határán van. A hasüreget betapintva a beteg rendszerint a McBurney-pont környékén jelez fájdalmat. Ha a gyulladás a hashártyára is ráterjedt már, akkor izomvédekezés észlelhető, ilyenkor a hasfal nem puha, hanem feszes.
A diagnózishoz jutást segítik a laboratóriumi vizsgálatok. Appendicitisnél a vörösvértest-süllyedés fokozódik, és a vérben emelkedik a kóros gennysejtek száma. A vizelet laboratóriumi vizsgálata főként a féregnyúlvány-gyulladást utánzó húgyúti betegségek kizárását célozza.
A has röntgenvizsgálatára (vesetáji felvétel) az appendicitis tüneteit utánzó beékelődött húgyúti kő kizárására lehet szükség.
Az ultrahangvizsgálat alkalmas lehet a megnagyobbodott appendix kimutatására különösen akkor, ha már tályogképződés is bekövetkezett. Az ultrahangvizsgálat alkalmas lehet olyan appendicitist utánzó betegségek kizárására, mint a petefészek megcsavarodott cisztája vagy a méhen kívüli terhesség.
Számítógépes rétegvizsgálat pontos és megbízható képet mutat a gyulladt appendixről és annak helyzetéről.
Hasüregi tükrözés ( laparoszkópia) segítségével a kismedencei szervek közvetlenül is megszemlélhetők. A módszer hátránya, hogy altatást tesz szükségessé.
Azonban a korszerű képalkotó eljárások birtokában is el kell mondani, az appendicitis diagnózisa ma is elsősorban a betegség időbeni lefolyásán, a klinikai képen, a tüneteken, a fizikális vizsgálat és a laborvizsgálat, valamint a nőgyógyászati konzílium eredményein, de legfőképp a sebész tapasztalatán alapul, és nem radiológiai diagnózis. A fent említett vizsgálatok nem képesek teljes bizonyossággal sem kizárni, sem bizonyítani a heveny féregnyúlvány-gyulladást.
A vakbélgyulladás tünetei, kórlefolyása
A féregnyúlvány-gyulladás okozta fájdalom jellemzően a gyomorszáj tájékáról indul, majd vándorol a jobb oldali csípőlapát (a "McBurney" pont) irányába. A fájdalom rövid idő alatt jelentősen fokozódik, hányinger, hányás kíséri. Gyakori a hőemelkedés, magas lázzal rendszerint már csak szövődményes esetekben találkozhatunk.
A hasfal kemény és feszes. A beteg étvágytalan, olykor székrekedése van, szapora a pulzusa.
Várandósoknál a féregnyúlvány helyzetének átmeneti megváltozása miatt - ugyanis a növekvő méh felfelé tolja a vakbelet és a féregnyúlványt - a fájdalmak nem jellegzetes helyen jelentkeznek, hanem följebb, esetleg közelebb a has középvonalához. Idős korban és gyermekeknél pedig egészen furcsa, bizarr tünetegyüttes jelentkezhet, akár csak minimális fájdalommal és enyhébb hőemelkedéssel, a jellegzetes fehérvérsejtszám-emelkedés nélkül, ami nehezíti a diagnózist.
Az appendicitis olykor spontán, kiterjedt, hashártya-összenövés hátrahagyásával gyógyulhat. A perforációval (a féregnyúlvány kilyukadásával) fenyegető, gyulladt vakbél körül keletkező hashártya-letapadások lényegében a szervezetet igyekeznek megvédeni a féregnyúlvány kilyukadásakor kiáramló baktériumok okozta fertőzéstől. Ha perforációkor a féregnyúlvány tartalma az összenövések által elzárt térbe ürül, féregnyúlvány körüli tályog (periappendicularis abscessus, e: periappendikuláris abszcesszus) keletkezik.
A perforáció nyomán a betegség körülhatárolt, majd diffúz, kiterjedt hashártyagyulladás irányába fejlődik, magas lázzal, hasi izomvédekezéssel (défčnse, ejtsd: defanz) jár, azaz a hasfal izmai reflexesen megfeszülnek, ezzel akadályozzák meg a hasfal erős fájdalommal járó mozgását. Végül keringési elégtelenség (shock) is kialakulhat, így a féregnyúlvány-gyulladás, megfelelő kezelés híján halálos lehet.
Az appendicitis megelőzéséhez hatékony módszerrel nem rendelkezünk. A szövődmények megelőzéséhez gyors diagnózis és időben végzett műtét szükséges.
A vakbélgyulladás kezelése
Ha az appendicitis diagnózisát felállították, szinte minden esetben antibiotikum adása mellett hasi műtéttel távolítják el a gyulladt féregnyúlványt. Súlyosan gyulladt vakbélnél szükség van a hasüregben termelődő gennyes váladékot kivezető cső (drén) hasüregben való átmeneti hátrahagyására. A drént általában néhány nap után távolítják el.
A vakbélgyulladás gyógyulási esélyei
Az időben felismert betegség rendszerint tökéletesen meggyógyul. Ma már a féregnyúlvány-gyulladások mindössze 1%-a végződik halállal. A perforált appendicitis halálozási aránya valamivel magasabb, az összes ilyen eset 6-10%-a.
Kiterjedtebb hashártya-összenövések a későbbiekben bélmozgási akadályokat képezhetnek, aminek akár bélelzáródás is lehet a következménye. Az operálatlan esetek legsúlyosabb következménye a diffúz hashártyagyulladás, szepszis, shock és halál lehet.
Az esetek 10-20%-ában a műtéti seb elgennyed, hiszen ezen keresztül távolítja el a sebész a fertőzött, gennyes féregnyúlványt. Ilyenkor a seb lassabban, esetleg hosszan tartó váladékozás után gyógyul. Ilyenkor nagyobb esély van arra, hogy később a hegben sérv alakuljon ki, vagy a hasfalban bent hagyott fonalak hónapokkal, évekkel a műtét után egy sipolyjáraton keresztül - gyulladásos tünetekkel kísérve - távozzanak el.
Előfordulhat, hogy a szövettani vizsgálat valamilyen daganatot vagy Crohn-betegséget véleményez. Ezekben az esetekben természetesen további kezelésekre van szükség.
A féregnyúlvány-gyulladás diagnózisa rutinos sebészek számára sem mindig könnyű, mivel számos hasi betegséget utánozhat.
Épp a nehéz diagnózis miatt mai napig sem számít hibának, ha a sebész megoperálja a beteget, és nem féregnyúlvány-gyulladást, hanem valamilyen más betegséget talál. Mivel a műtét kockázata viszonylag kicsi, az elnézett féregnyúlvány-gyulladás szövődményeinek halálozási aránya viszont magas, ezért kétes esetben rendszerint inkább a műtét elvégzése mellett dönt a sebész.
A vakbél mérete és helyzete nagyon változatos. A hátracsapott vakbél gyulladása akár epehólyag-gyulladás képében is megmutatkozhat. Ezért féregnyúlvány-gyulladásra is kell gondolnunk minden olyan esetben, amikor hasi fájdalom, hőemelkedés, hányás fordul elő. Természetesen ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-5 °C
Délelőtt nagyobb felhőtömbök vonulnak északnyugatról délkelet felé, emellett hosszabb-rövidebb időre a legtöbb helyen kisüt majd a nap. Egy-egy hózápor főként a nap első felében nem kizárt. Délutántól egyre nagyobb területen kiderül az ég, és csökken a csapadék esélye. Az északnyugati szél főként hazánk északnyugati felén erősödik meg, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között alakul. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
