Vese és húgyutak betegségei : Vesekő
A vese elsődleges feladata, hogy az anyagcsere-végtermékeket, azaz a keletkező hulladékanyagokat, valamint a felesleges mennyiségben jelenlévő nátriumot és vizet kiszűrje a vérből és eltávolítsa a szervezetből. Két vese látja el ezeket a feladatokat. A vese és a húgyutak betegségeinek a tünetei aszerint lehetnek igen változatosak, hogy mi maga a betegség, illetve a szervrendszer mely része érintett. Így lehet általános gyengeség, altesti fájdalom, láz, gyakori, kontrollálhatatlan vagy fájdalmas, esetleg nehéz és akadályozott vizelés, illetve a vizelet színének, összetételének, állagának megváltozása is valamilyen vese és húgyúti betegség tünete.
Vesekő tünetei és kezelése
Mi a vesekő?
A vesekövesség, latinul nephrolithiasis (gör. nephrós = vese, líthos = kő) vagy húgyúti kövesség urolithiasis (gör. uron = vizelet) a lakosság 3-4 százalékát érintő betegség.
A vesekő kemény, kristályos anyagból van, gyakran kalcium-oxalát, vagy más vegyület alkotja, amely a vizeletben kicsapódik. Ma már több mint 25 különféle összetételű kőtípust izoláltak, leggyakoribb a kalcium-oxalát kő. Az esetek 80%-ában mindkét vese érintett.
Mivel a kövek - elsősorban a nagy kövek - nem mozognak, így sokáig nem okoznak tünetet, ezért a vesekövesség részben rejtve marad. A kövek mérete és növekedésük üteme az összetételtől függően változó, leggyorsabban a struvit kövek nőnek, gyorsan válnak az egész vesemedencét kitöltő, úgynevezett korallkővé.
Általában heves, görcsös fájdalmat okoznak, de sokszor más tünetek, egyéb betegség miatt végzett hasi ultrahangvizsgálat során derül fény a tünetet nem okozó vesekőre. A betegség kialakulásában szerepe van táplálkozási szokásoknak és nem kis részben öröklött tényezőknek. Az esetek zömében a rettenetes fájdalmon kívül egyéb problémát nem okoz. Ritkábban súlyos fertőzés, komoly vesebetegség kialakulásában játszik kulcsszerepet.
A vesekövesség megelőzésében a legfontosabb a bőséges folyadékfogyasztás.
A vesekő előfordulása
Gyakori, szinte népbetegségnek tekinthető, a lakosság 3-4 százalékát érinti. Az örökletes tényezők miatt családi halmozódás elfordulhat, veseköves szülők esetén nagyobb az esélye a gyermeknek a kőképződésre. A férfiak között nagyjából kétszer gyakoribb. Általában 20-40 éves kor között fordul elő leggyakrabban, de gyermekkorban sem számít ritka betegségnek, sőt csecsemőknél is előfordulhat a húgyutak kövessége.
Érdekes módon a vesekövesség a földrajzi élőhely szerint is változik, gyakoribb a forró éghajlatú és hegyvidéki területeken élőknél, nyilván a folyadékigényhez képesti viszonylag alacsony folyadékfogyasztással összefüggésben. A fejlett, ipari országokban az utóbbi időben emelkedőben van a vesekő előfordulása. Az elmaradottabb országokban, ahol inkább az alultápláltság jellemző, a vesekövesség ritka betegség.
Az esetek felében a kőtávozás utáni 5 éven belül újabb kő kialakulására lehet számítani, ezért is fontos a kőképződés okát kutatni, lehetőség szerint a vesekő típusát meghatározni.
A vesekő okai
Szervezetünkből bonyolult mechanizmusok során számos anyag választódik ki a vizelettel, hogy a testünk normális működéséhez szükséges egyensúlyt fennmaradhasson. Ha valamely anyagból a vese olyan sokat választ ki, hogy vizeletbeli mennyisége meghaladja az oldhatósági koncentrációt, akkor az az oldatból - vesekő esetén nyilván a kiválasztott vizeletből - kiválik.
Megemelkedhet például egy ion szintje az étellel, itallal történő túlzott beviteltől vagy a kóros veseműködésből fakadó megnövekedett kiválasztásból, illetve elégtelen visszaszívódásból. Kevés folyadékbevitellel sűrűbb, koncentráltabb vizelet képződik, így nő a vesekő kialakulásának esélye.
A mozgásszegény életmód - a vizelet viszonylagos pangása miatt - szintén vesekövet okozhat. Krónikus húgyúti infekció is hozzájárul a vesekőképződéshez, hiszen ilyenkor több "szárazanyag" van a vizeletben.
Elfolyási akadály, húgyúti pangás is vezethet kőképződéshez a vizelet pangása miatt.
Bizonyos genetikus és egyéb anyagcserezavarok is elősegítik a kövek kialakulását
A vesekő diagnózisa
A jellegzetes tünetek jelentkezésekor nem nehéz a diagnózist felállítani, sőt legtöbbször már a beteg maga érzi a fájdalom jellege, illetve a görcs kiindulási helye alapján, hogy veseköve van. Kórházi körülmények között célszerű hasi ultrahangvizsgálattal alátámasztani a gyanút. A hasi röntgenfelvételekkel a leggyakoribb kövek közül a kalciumtartalmúak ábrázolódnak, de a sugárterhelés miatt csak kétséges esetben ajánlott ezt a vizsgálatot elvégezni.
A kontrasztanyagos urográfia során a röntgensugarat elnyelő, vénásan bejuttatott, általában jódtartalmú folyadék kiválasztódását lehet követni. Ezt a vizsgálatot csak húgyúti pangás gyanúja esetén érdemes elvégezni, és a korszerűbb vizsgálómódszerek terjedésével jelentősége egyre csökken.
A vérben mérni kell a kalcium, a húgysav szintjét, a veseműködésre jellemző kreatinin- és karbamid értékét. Vizeletvizsgálattal általában vérvizelést (hematuria) észlelnek, néha a kőre jellemző kristályok is megjelennek a vizeletüledékben.
A vizeletben meghatározva az oldott ionok mennyiségét a vesekő főbb összetevőit tudják kideríteni.
A vizelet pH-értéke is irányadó. Egyes kőtípusok csak savas, mások csak kifejezetten lúgos környezetben fordulhatnak elő.
Gyakran fájdalom nélkül, a vérvizelés miatt keresi az orvos a húgyúti követ. A vizeletben található gennysejtek és baktériumok felülfertőződésre vagy a húgyúti kő bakteriális eredetére utalnak.
A vesekő tünetei és kórlefolyása
Sok esetben a vesekő tünetmentes, ilyenkor a vesemedencében helyezkedik el és elfolyási akadályt nem okoz.
A vándorló kő jellegzetes, könnyen felismerhető úgynevezett veseköves rohamot okoz. Éles, szúró, illetve görcsös fájdalom mellett hányinger, sokszor hányás jelentkezik. A görcs a vesék körül kezdődik, deréktájékon és férfiaknál a herékbe, combra, a nőknél a nagyajkak és a hólyag felé sugárzik. A fájdalom erőssége - mindkét fájdalmat átélt nők beszámolói alapján - a szülési fájdalomhoz hasonlítható, a görcsölő beteg sokszor kábító fájdalomcsillapítóra szorul. A kövek a nyálkahártyát felsérthetik, ezért gyakori a véres vizelet. A görcs a kő hólyagba kerülésekor hirtelen jelentősen enyhül, a hólyagból való kijutás már jóval kisebb fájdalommal jár. A kő beékelődhet a vizeletelvezető apparátus valamely részébe, és ott pangást okoz, ilyenkor jön létre a veseköves roham. A húgyúti pangás következménye fertőzés lehet, súlyosabb esetben akut veseelégtelenséghez vezethet.
A vesekő kezelése
Az esetek zömében - mintegy 80 százalékában - a konzervatív terápia elegendő, azaz sebészi vagy egyéb komoly beavatkozás nélkül is megszüntethetők a tünetek, és elő lehet segíteni a kő távozását vagy oldódását. Az elsődleges feladat a görcs és a fájdalom csillapítása, sokszor erős, néha kábító fájdalomcsillapítóval, görcsoldó szerrel. Helyi kezelésként az is segíthet, ha meleg, forró vizes palackot teszünk a fájdalmas területre.
A bő folyadékbevitel gyorsítja a kőtávozást, illetve tágítja a húgyutakat. Hányás esetén a folyadékbevitelt infúzióban, vénásan kell megoldani a gyógyszereléssel együtt.
Ha a kő 1 cm-nél nagyobb, és helyzete a kezelésre több napon át sem változik, nem várható, hogy beavatkozás nélkül, magától távozni fog.
Bizonyos kőtípusokat speciális műszerrel, bőrön átjuttatott lökéshullámokkal apróra tudnak zúzni. Az eszköz angol rövidítése ESWL (Extracorporeal Shock Wave Lithotripsy). A kövek szétzúzását röntgenképen vagy ultrahang segítségével követik. A képződött kőtörmelék rendszerint az elkövetkező három hónapon belül távozik a vizelettel. Az 1980-ban bevezetett módszer nagyon eredményes, gyakorlatilag minden kőtípusnál az esetek 90 százalékában tudnak vele segíteni.
Ha a kő mérete miatt már nem képes átjutni a húgyvezetéken, vagy jelentős pangást okoz, sebészi, urológiai kezelés, azaz műtét jön szóba. A sebészi kezelés lehetőség szerint endoszkópos eszközzel történik, melyet a bőrön ejtett metszésen keresztül vezetnek be a megfelelő helyre.
A PNL (percutan nephrolithotripsia) módszernél a lökéshullámok nem a testen kívül, hanem a kőhöz közel, a beteg testében képződnek, és így zúzzák szét a köveket.
A vesekő megelőzése
A kőképződés megakadályozására, illetve a kő növekedésének lassítására a legfontosabb tennivaló a bőséges folyadékfogyasztás.
Testmozgással is csökkentjük a kőképződés esélyét, egyrészt, mert az áramló, mozgó folyadék nem kedvez a kristályok képződésének, másrészt a verejtékezés és az azt követő szomjúság hozzásegít a szükséges folyadékfogyasztáshoz.
A kő összetételének ismeretében megfelelő diétával elkerülhetjük az újabb kövek képződését.
A vizelet savasságának/lúgosságának gyógyszeres változtatásával is megakadályozhatjuk a kristályok kicsapódását.
A vesekövek típusai:
Leggyakoribbak kalciumtartalmú kövek, az esetek több mint 60 százalékában ezt találjuk. Ezek közül is kiemelendő a kalcium-oxalát kő, melyet többnyire a szervezetben képződő oxalát és a kalcium magas vizeletkoncentrációja okoz. Kezelésében szerepe lehet a diétának. Meglepő módon nem a kalciumbevitelt kell csökkenteni - bár a túlzott bevitel nem kedvező -, hanem a konyhasófogyasztást kell minimalizálni.
A húgysavkövek (a kövek 15%-a), a cisztinkövek (mindössze 1%) gyógyszeresen is oldhatók. A hús, magas húgysavtartalmú ételek fogyasztásának csökkentésével a húgysavkő kialakulásának esélye csökken.
Érdekes kőtípus a struvitkő, mely magnézium-ammónium-foszfát kristályokból áll. Az összes kő mintegy tizede ilyen. Ezek a húgyúti fertőzéseknél elszaporodott baktériumokban képződő ureáz enzim hatására alakulnak ki. Kezelésükben ezért az antibiotikumoknak is nagy szerepük van. A struvitkövek rendkívül gyorsan nőnek, leggyakrabban ezek képezik az egész vesemedencét kitöltő, úgynevezett korallköveket.
Hasznos tudnivalók a vesekőről
A már sokat emlegetett bőséges folyadékmennyiséget a nap folyamán egyenletesen elosztva kell elfogyasztani, hogy lehetőleg mindig kellően híg legyen a képződött vizelet. Ezen túl a kiújuló kő megelőzésekor a megfelelő étrend összeállításakor azt is figyelembe kell venni, hogy milyen típusú kő képződésére van a betegnek hajlama. A különböző élelmiszerekben ugyanis nem egyforma mennyiségben van jelen a kőképző alkotórész. A húgysavkőre hajlamosak purin aminosavban szegény ételeket kell, hogy fogyasszanak. Ezért állati belsőségeket, a hús- és kolbászárukat, az olajos szardíniát és a hüvelyeseket kerülniük kell.
A spenót, rebarbara, cékla, tea, csokoládé és kakaó sok oxalátot, azaz sóskasavat tartalmaz, ezért az oxalát-kővel kezelteknek ezen ételek fogyasztása csak mértékkel ajánlott.
A kalciumfoszfátos vesekő képződését pedig a kalciumban gazdag tej és tejtermékek segítik elő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
