Hematológia : Vészes vérszegénység (anémia)
A vér tulajdonképpen kötőszövet, amelyben sejteket és sejtszerű részecskéket egyaránt találhatunk. A vér felét a plazma teszi ki, amely túlnyomórészt vízből és benne oldott sókból, valamint fehérjékből áll. A második legnagyobb arányú összetevő a vörösvértestek csoportja, amelyek az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobint tartalmazza. A fehérvérsejtekből minden 600 vörösvértestre 1 darab jut, és általában a szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt. A vér sejtes és sejtszerű elemei a csontvelőben képződnek, ahol minden vérsejt egy közös sejttípusból, az őssejtből alakul ki. A csontokat is érintő betegségek ezért vezethetnek a vérképzés zavaraihoz.
Vészes vérszegénység (anémia) tünetei és kezelése
Mi a vészes vérszegénység?
A XIX. században még "vészes"-nek leírt vérszegénység, a B12-vitamin felfedezésével mára már a legjobban gyógyítható hematológiai betegséggé szelídült. "Vészes"-nek azért nevezték el, mert a vérsejtek megfogyatkozása drámai volt, a vörösvérsejtek száma akár a normális egytizede alá is süllyedhetett. Miután felfedezték, hogy a betegség lényegében B12-vitamin (kobalamin, kobaltot tartalmazó amin-vegyület) hiányra, illetve felszívódási zavarra vezethető vissza, a betegséget ma már nem mondhatjuk "vészes"-nek.
Tünetek
A vészes vérszegénység előfordulása
A valódi, felszívódási zavarra visszavezethető vészes vérszegénység jellemzően a 60 év felettiek betegsége. Nőknél valamivel gyakrabban fordul elő. A 60 év feletti népesség mintegy 2%-ánál mutatható ki anaemia perniciosa.
A vészes vérszegénység okai
A vészes vérszegénység a B12-vitamin hiánya miatt alakul ki.
E vitamin nélkülözhetetlen a vérképzéshez. Miután a sejtosztódáshoz szükséges DNS-szintézisben is fontos szerepet játszik, hiányában a vérsejtképzés kiindulásául szolgáló csontvelői sejtek (hemocitoblasztok) a normálisnál ritkábban osztódnak, így - miután a hemoglobinképzés ugyanakkor zavartalan - a szokásosnál nagyobb és nagyobb hemoglobintartalmú vörösvérsejtek (hyperchrom megalociták) keletkeznek. E hibás vörösvérsejtek részben már a csontvelőben elpusztulnak. Összességében így kevesebb vörösvérsejt és benne kevesebb oxigénszállító hemoglobin kerül a vérbe. A vérképzés zavara miatt a fehérvérsejt- és vérlemezke-képzés is zavart szenved.
B12-vitamin A B12-vitamin hiánya az elágazó láncú zsírsav-anyagcserében játszott szerepe miatt az idegrendszeri pályák mielinhüvelyére is károsan hat.
A szervezetben fellépő B12-vitaminhiány csak ritkán áll elő hiányos táplálkozásból, többnyire a bevitt vitamin felszívódási zavara miatt alakul ki.
A B12-vitamint a szervezet csak állati eredetű táplálékból tudja fölvenni. A gyomor-nyálkahártyában termelődik az az intrinsic faktor nevű fehérje, ami ahhoz szükséges, hogy a B12-vitamin felszívódjék a vékonybél csípőbél (íleum) szakaszából.
Az elsődleges kórfolyamat sokszor a gyomor alsó felének (antrum) sorvadással járó idült gyulladása. Ennek következtében nem termelődik az intrinsic faktor nevű fehérje, ami a B12-vitamin felszívódását lehetővé tenné. Az elsődleges sorvadásos gyomornyálkahártya-gyulladás oka nem tisztázott, sok esetben autóimmun folyamat játszódik le. Az antitestek a gyomornyálkahártya ún. parietális sejtjei vagy az intrinsic faktor ellen termelődnek. Természetesen a gyomor intrinsic faktor termelésének elégtelenségét okozzák a gyomor csonkolásos műtétei is, ezért ezeket követően élethossziglan folytatni kell a B12 vitamin adását.
Hasonló vérszegénységet a felszívódást akadályozó egyéb tényezők (pl. bizonyos bélparaziták, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek, cukorbetegség bélrendszeri szövődményei, bizonyos gyógyszerek) is okozhatnak.
Ritka, recesszív módon öröklődő enzimbetegség az intrinsic faktor termelésének veleszületett hiánya.
Az elégtelen B12-vitamin felvétel jellemzően a vegetáriánusok betegsége. Igaz ugyan, hogy az ember vastagbelében élő baktériumok termelnek kobalamint, miután azonban a B12-vitamin - intrinsic faktor jelenlétében - csak a vékonybélhez tartozó csípőbélben (íleum) szívódik fel, a baktériumok által termelt vitamin kiürül, anélkül, hogy felszívódna. Így az ember mégis csak rá van utalva a B12-vitamint tartalmazó, állati eredetű táplálékra.
A vészes vérszegénység tünetei
A betegség tünetei nagyrészt a vér csökkent oxigénszállító-képességéből adódnak: A legjellemzőbbek a kimerültség, légszomj, szédülés, sápadtság, gyors szívverés. Megjegyzendő, hogy a B12-hiányos anémiához, mivel igen lassan alakul ki, a betegek jól hozzászoknak, így csak jelentős vérszegénység esetén jelentkeznek a klinikai tünetek. Ellentétben a gyors kialakulású vérvesztéses vérszegénységgel, amelynél már sokkal kisebb vörösvértestszám-csökkenés is jelentősebb tünetekkel jár. A képződött vörösvérsejtek idő előtt szétesnek, amivel lépnagyobbodás és citromsárgás árnyalatú sárgaság függ össze.
A gyomor-béltraktus nyálkahártyáinak rendellenességei szájnyálkahártya- és nyelvgyulladásban (égő, pirosas nyelv), ínyvérzésben nyilvánulhatnak meg.
A mielinhüvely sérülése miatt idegrendszeri zavarok jelentkeznek:
- Kezek és a lábak zsibbadása, "hangyamászás" érzése (paresztézia)
- Izomgyengeség, járási nehézségek: A gerincvelőben lévő kötegek közül azok sérülnek, melyek a járás, mély ízületi érzés, vibrációs érzés és a megkülönböztető tapintásért felelősek (Goll- és Burdach-kötegek). Ezt az állapotot nevezzük funicularis myelosisnak. A járási nehézség sötétben fokozódik.
- Reflexkiesések
- Kóros reflexek megjelenése
Olykor már a többi tünet jelentkezése előtt látászavarok, szagláskiesés, hirtelen jelentkező fájdalmak, memóriazavarok, depresszió, hallucináció, személyiségzavarok okozhatnak gondot. Néhány beteg enyhe hőemelkedést tapasztal.
A vészes vérszegénység diagnózisa
A beteg kórtörténetének kikérdezésénél a korábbi betegségek között külön rákérdeznek a felszívódási zavarokat okozó bajokra, a máj betegségeire, műtétekre, a túlzott alkoholfogyasztásra. Ez utóbbi a folsavhiány miatt okoz hasonló vérképpel járó, de eltérő okokból kialakuló, ún. megaloblastos vérszegénységet.
A fizikális vizsgálatnál ritkán kitapintható a máj vagy a lép megnagyobbodása. A neurológiai vizsgálat az egyensúly és reflexek vizsgálatából áll.
A beteg fizikai vizsgálatát követően a következő leletek alapján lehet igazolni a vészes vérszegénységet.:
Vérképre jellemző az erősen lecsökkent vörösvérsejt-szám és az alacsony hemoglobin-szint, valamint hematokrit. Vérkenet festésével a kóros vérsejtek jól láthatók. A csontvelőben a normálisnál jóval nagyobb vörösvérsejtek (megaloblasztok) mutathatók ki, amik nagy koncentrációban tartalmaznak hemoglobint (makrocitás hiperkróm vérszegénység), a perifériás vérkenetre jellemzőek az ovális alakú, nem egyforma méretű, nagy vörösvérsejtek. Az átlagos vörösvértest-térfogat (MCV) megnövekedett.
Általános vérkémiai leletek: kórosan magas tejsav-dehidrogenáz aktivitás, alacsony szérum B12-vitamin szint mérhető, alacsony szérum-holotranszkobalamin-, a vörösvérsejtek pusztulása (hemolízise) miatt magas indirekt bilirubin-szint mutatható ki.
Az ún. Schilling-teszttel kimutatható, hogy felszívódik-e a B12-vitamin, illetve, hogy a kívülről bevitt intrinsic faktor helyreállítja-e felszívódását. Ekkor ugyanis valódi anaemia perniciosáról van szó.
A gyomortükrözést (gasztroszkópia) a gyomornyálkahártya-sorvadás igazolására és a rosszindulatú folyamat kizárása miatt alkalmazzák. A széklet laborvizsgálatára bélrendszeri fertőzés gyanúja miatt lehet szükség.
A DNS-vizsgálat a veleszületett enzimbetegségek igazolását szolgálja.
A vészes vérszegénység kórlefolyása
A betegség lassú lefolyású, évtizedekig is eltart. Kezeletlenül a beteg halálát a folyamatos leromlás, fertőzéses betegségek, az ágyhoz kötöttség szövődményei okozzák. Megfelelő kezelés mellett a beteg tökéletes életminőségre számíthat.
A vészes vérszegénység kezelése
- B12-vitamin pótlás: Mivel a gyomor-bélcsatornán a B12-vitamin nem szívódik fel, állati táplálékból pedig csak intrinsic faktor jelenlétében tudjuk felvenni, hiánya esetén izomba adott injekció formájában kell pótolnunk. A vérképzés újraindulását a 3-7. napon a legfiatalabb, speciálisan festődő vörösvérsejtek, a retikulociták tömeges megjelenése (retikulocita-krízis) mutatja.
- Vas és réz pótlása: A retikulocita-krízis rendkívüli mértékben megnöveli a szervezet vas igényét. Ezért természetesen a vérképzéshez szükséges összes elemet pótolnunk kell.
- A folsav adása segíti a vérkép helyreállását. Adagolását megelőzően ellenőrzik, hogy nem állnak-e fönt idegrendszeri tünetek és a B12-vitamin hiánya, ebben az esetben ugyanis adása nem célszerű.
- C-vitamin főként a vas felszívódásához és a fokozott vérsejtképzés energiaigényének fedezéséhez kell.
- A fehérje- és energiadús táplálkozás szintén a vérképzés anyagigényét hivatott kielégíteni.
A B12-vitamint kétnaponta, összesen 6-8 alkalommal adnak nagy, 1000 mikrogrammos dózisban a vérkép helyreállásáig. Ennek során töltődnek fel a szervezet raktárai. Ezt követően elegendő havi egy ampulla, azaz 100 mikrogramm B12-vitamin adása.
A vészes vérszegénység megelőzése
A valódi, autóimmun eredetű anaemia perniciosa megelőzésének lehetőségeit nem ismerjük.
Egyébként megfelelően kiegyensúlyozott táplálkozással, felszívódási zavar esetén annak oki kezelésével, gyomorcsonkolás után pedig azonnal elkezdett vitaminpótlással lehet megelőzni kialakulását.
A vészes vérszegénység alapvetően a gyomornyálkahártya idült gyulladásos betegsége, melynek talaján jó- és rosszindulatú daganatok jóval nagyobb valószínűséggel következnek be. Ezért a betegeknél évente egyszer gyomortükrözés javasolt.
A B12-vitamin hiánya a szervezet minden hámfelszínét károsítja. Ez nőknél kóros nőgyógyászati citológiai ("rákszűrő") vizsgálati leletet eredményezhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-5 °C
Délelőtt nagyobb felhőtömbök vonulnak északnyugatról délkelet felé, emellett hosszabb-rövidebb időre a legtöbb helyen kisüt majd a nap. Egy-egy hózápor főként a nap első felében nem kizárt. Délutántól egyre nagyobb területen kiderül az ég, és csökken a csapadék esélye. Az északnyugati szél főként hazánk északnyugati felén erősödik meg, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között alakul. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
