Nőgyógyászat : Vetélés
A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.
Vetélés tünetei és kezelése
Mi a vetélés?
Vetélésnek a 20. hét előtt befejeződő terhességet nevezzük, illetve azt, amikor az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. (Ha például a kilökődés a 23. héten történik, de a magzat csak 400 grammos, akkor még vetélésről beszélünk.) A vetélés szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. terhességi hét: onnantól kezdve már szülésről van szó.
Tünetek
Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt (a terhességi teszt használatát megelőzően) történnek. Ilyenkor a kis menstruációs csúszás tulajdonképpen spontán vetélés, de az érintettek nem tudnak róla.
Vetéléskor a magzat nem feltétlenül az anyaméhben hal el, megtörténhet élő magzattal is. Létezik úgynevezett fenyegető vetélés is, ami azt jelenti, hogy görcsök és apró vérzések alakulnak ki, de maga a vetélés nem indul be.
A vetélés előfordulása
Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb: nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken. A gyakoriság több tényezőtől, egyebek mellett az anya korától függ: minél idősebb valaki, annál gyakoribb a vetélés. Ugyancsak nagyobb eséllyel fordul elő vetélés azoknál, akiknél egyszer már megtörtént.
A vetélés okai
A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak. A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. Ebben akár a petevezeték-transzport zavara is szerepet játszhat.
A vetélés rizikóját továbbá az anyai életkor emeli: míg 20 és 30 éves kor között csak 11 százalékos a vetélés esélye, addig 35 éves kor felett már 20, 40 éves kor felett 40, 45 éves kor felett pedig már 80 százalékos.
A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is. A rizikótényezők mellett vannak kromoszómarendellenességek is, amelyek vetélést okoznak - a vetélést az esetek 50 százalékában ezek váltják ki. A Turner-szindróma (amely kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik. A betegséggel ténylegesen érintett lányok száma emiatt alacsony.
A pajzsmirigy működési zavara is emeli a rizikót: alulműködésnél (Hashimoto-betegség esetén) például nagyobb eséllyel jelentkezhet vetélés, de növeli a kockázatot a jódhiány, valamint a policisztás ovárium szindróma is.
A bakteriális agyhártyagyulladást okozó Listeria monocytogenes szintén okozhat vetélést, de ez az egyik legsúlyosabb következménye a brucellózisnak is (amely baktérium okozta betegség). A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is. A konkrét okot nem minden esetben tudják megnevezni, de például ismert, hogy a vetélések egy részét valamilyen lázas állapot előzi meg.
Más fertőzések, így például a parvovirus B19, a rubeola, a herpes simplex, a toxoplasma gondii szintén növelik a vetélés kockázatát.
Jelentkezhet vetélés antifoszfolipid szindróma (APS) miatt is. Ennél a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek méhlepényre közvetlenül kifejtett, de részleteiben még kevéssé ismert károsító hatásai okozzák a vetélést. Bekövetkezhet vetélés mindezeken túl alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT) miatt is. Ennek a magzat vagy újszülött agyvérzése mellett legsúlyosabb kockázata az úgynevezett középidős (13-23. hetes) spontán vetélés.
A spontán vetélésnek oka lehet a méh nem megfelelő anatómiája is. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve miómagöb, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni. Léteznek olyan méhfejlődési rendellenességek is, amelyek sorozatos spontán vetélést okoznak_ ilyen például a méhsövény. Szó lehet úgynevezett méhösszenövésről (Asherman-szindrómáról) is, amely szintén vetéléshez vezethet. A koraterhességi vetéléseknél a hímivarsejtek rendellenességeire is gondolni kell.
A vetélés tünetei
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet pecsételő vérzés, barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézhessék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot. A komplett vetélés akár otthon is lezajlik bő menstruációs jellegű vérzéssel, de ebben az esetben is szükség van orvosi vizsgálatra. Az inkomplett vetélésnél (tehát amikor a méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni) a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet. Ez akár életveszélyes állapotot is jelenthet, és különösen az előrehaladottabb terhességeknél fordulhat elő.
A vetélés diagnózisa
Vetélésnél az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is. A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ilyenkor a vérzés magától elállhat vagy gyógyszeresen elállítható, a vetélés pedig nem feltétlenül következik be.
Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg. Megesik, hogy a kismama úgy érkezik, hogy már hoz magával szövetdarabokat is. Ilyenkor az inkomplett vetélést az ultrahangvizsgálat után a kórházban befejezik. Ha a kismama komplett vetéléssel érkezik a kórházba, akkor jellemzően szintén hoz szövetdarabokat. Ilyen esetben ultrahanggal még megnézik a méh üregét, de már nem találnak benne semmit.
Ha a vetélések ismétlődnek, és két egymást követő spontán vetélés történik, akkor már javasolt a teljes kivizsgálás. Ilyenkor hormonális és immunológiai kivizsgálásra is szükség van, de nézni kell a méh anatómiáját is.
A vetélés kórlefolyása
A vetélés lehet fenyegető vetélés, kezdődő vetélés, komplett vetélés, inkomplett vetélés, elmaradt vetélés és lázas vetélés. A fenyegető vetélésnél görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában pedig a terhesség nem szakad meg. Kezdődő vetélésnél a tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott. A komplett vetélés a korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Ebben az esetben is kórházi megfigyelés szükséges. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Elmaradt vetélésnél az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség. Inkomplett vetélésnél a folyamat ugyan beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be. Ilyen esetben is szükség van orvosi beavatkozásra.
A vetélés kezelése
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. Ha előbbiről, tehát komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön kezelésre. Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség. Szeptikus vetélésnél azonnali beavatkozás szükséges.
A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik. Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell. Ez a méhszáj kímélete miatt fontos, így ugyanis sokkal könnyebbé válik a beavatkozás is.
A vetélést tünetileg progeszteronpótlással lehet kezelni, de a hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is. A vetélés után kontrollvizsgálatokra van szükség.
A vetélés megelőzése
A vetélést az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is. Elégtelen progeszterontermelésnél a vetélés kockázatát a progeszteron pótlása csökkenti, ami történhet akár szájon át, akár hüvelybe felhelyezve.
A vetélés szövődményei
A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is. Ha lázas állapottal járó szeptikus vetélésről van szó, akkor a méh eltávolítására is szükség lehet - erre azonban csak extrém ritkán, nagyon szélsőséges állapotok miatt kerül sor.
Hasznos tudnivalók a vetélésről
A terhesség alatti hüvelyi vérzésnél nem elég a vetélést kizárni, gondolni kell arra is, hogy mi lehet még a vérzés forrása. Okozhatja például méhnyak-elváltozás és hüvelyelváltozás is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebésznek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
