A búcsú sokkalta gyorsabbnak tűnik, mint az emlékezet szerint a hajdani kezdet, amikor a mostani ötven felettiek jó része hosszasan latolgatta, ugyan mikor jár jobban: ha átlép, vagy ha marad?
Aki akkor átlépett, most visszakerülhetett ugyanoda, ahol maradt, aki maradt, de ez nem jelenti azt, hogy tudjuk, melyikük járt jobban. Van még ezen kívül is jó néhány kérdés ebben a mostani helyzetben, lássunk néhányat:
1. Hogyan kerül vissza az állami nyugdíjrendszerbe az, akinek megszűnt a magán-nyugdíjpénztári tagsága, és mivel jár mindez?
A 2010-ben elfogadott új szabályozás megszüntette a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot. Minden munkavállaló, aki korábban a kötelező kétpilléres nyugdíjrendszer tagja volt, 2011. március 1-jével automatikusan visszakerült az állami nyugdíjrendszerbe. Magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya megszűnt, hacsak külön nyilatkozat megtételével ki nem jelentette, hogy magán-nyugdíjpénztári tag kíván maradni. A visszalépéssel kapcsolatosan semmilyen jognyilatkozatot nem kellett tenni.
2. Mire számíthat ezt követően?
A visszalépéssel a magán-nyugdíjpénztárnak a nála eddig felhalmozott vagyont át kellett adnia a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak (Állami Adósságkezelő Központ). Így a visszaléptetett munkavállaló a nyugdíjba vonuláskor csak a TB-től kap majd nyugdíjat az aktuálisan érvényes nyugdíjszabályozás szerint.
A TB-rendszerbe visszakerült tag a magán-nyugdíjpénztári vagyonból visszaigényelhette a hozamgarantált tőke feletti összeget, azaz a reálhozamot, valamint a tagdíj-kiegészítés összegét. A pénztár ezeket a kifizetéseket a tag nyilatkozatának megfelelően legkésőbb 2011. augusztus 31-éig teljesíti.
3. Mi a reálhozam, hogyan számítják ki?
A reálhozam kiszámítását törvény szabályozza. Egyes magán-nyugdíjpénztárak bizonyos portfólióiban nem képződött reálhozam. Akkor van reálhozam, ha a tag egyéni számlájához kapcsolódó befektetések piaci értéke az adott napon nagyobb a törvényben meghatározott módon számított összegnél. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszatérők esetében ez az adott nap: 2011. május 31. A törvény szerint az összeget úgy kell kiszámítani, hogy mekkora összegnek kellene a tag egyéni számláján lennie, ha az egyéni számláján jóváírt befizetéseket a mindenkori inflációnak megfelelő nagyságú hozammal fektették volna be. A számítás havi szintű adatok alapján történik. A reálhozam a piaci érték és a számított érték különbsége.
4. Meddig kell megkapnia a reálhozamot és hogyan?
A volt pénztártagok többsége úgy rendelkezett, hogy a neki járó összeget felveszi korábbi pénztárától, lakcímére történő postai kiutalással vagy banki átutalással, ami adómentes. Ha a volt pénztártag nem rendelkezett a kifizetéssel kapcsolatban, akkor a pénzt a magán-nyugdíjpénztár a nyilvántartásában szereplő lakcímére küldi meg postán. A posta a pénztári indítást követő 20 munkanapon belül teljesíti a visszalépett tagoknak járó kifizetéseket. 150 ezer forint alatti összeget kivisz a postás, afölött a kapott értesítővel a postán lehet átvenni a pénzt. A Magyar Posta a szeptember 16-áig át nem vett kifizetéseket köteles visszaküldeni a feladó magán-nyugdíjpénztárakhoz. Azok pedig a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalják tovább.
5. Honnan tudhatja, hogy megkapott mindent, ami jár?
A kiutalást követően a pénztárak elkészítik a tagokkal kapcsolatos elszámolásokat, majd rövid határidőn belül megküldik a számlaértesítőket. A számlaértesítőben a volt pénztártagnak pontos információkat kell kapnia az egyéni számlájáról, és az őt illető tagi kifizetés (hozamgarantált tőke feletti összeg, tagdíj-kiegészítés) összegéről is.
6. Ha még maradt kérdése, hol kaphat választ?
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer változásaival kapcsolatosan kérdésekre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve annak fővárosi és a megyei kormányhivataloknál működő területi szervei adnak választ. Elérhetőségek és további információk a www.magannyugdijpenztarak.hu oldalon is megtalálható.
További cikkek a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
