Ha szép lassan elfogyunk...

Baj van a női termékenységgel és a halandósági viszonyokkal

A népességnövekedés felét hat nagynépességű ország adja, sorrendben: India (21%), Kína (12%), Pakisztán (5%), Nigéria (4%), Banglades (4%) és Indonézia (3%). 2050-re a világ népessége 7,9-10,9 milliárd lehet. A fejlett régiókban jelenleg 1,2 milliárd ember él, és a következő 50 évben érdemi gyarapodásuk nem várható, mert a termékenység elmarad a szükséges reprodukciótól. Századunk közepére 39 fejlett ország népessége csökkenhet, például Japán és Németország 14%-kal, Olaszország és Magyarország 25%-kal, Oroszország, Grúzia és Ukrajna 28, illetve 40%-kal.

Az 1981 óta csökkenő magyarországi népességszám két alapvető folyamat következménye:

1. A női termékenység nem éri el a reprodukciós szintet.
2. Nagymértékben romlottak a halandósági viszonyok.

A halálozási mutatók már a 60-as évek elejétől veszélyesen romlottak. Az 1000 lakosra jutó meghaltak száma összességében elérte a 13-14/1000 lakos szintet, (férfiaknál 16, nőknél 13). Kifejezetten kedvezőtlen a halandósági szint az egy főre jutó GDP-vel jellemzett gazdasági fejlettségünkhöz viszonyítva is. A morbiditási jellemzők tovább súlyosbították a helyzetet. A 60 éven felüli időseink 51%-a (1,1 millió) egy krónikus megbetegedésben szenved, két ilyen megbetegedés érinti 10%-ukat (200 ezer) és három vagy több krónikus megbetegedés fordul elő 3%-os gyakorisággal (60-70 ezer ember).

Nyugdíjasok társadalma

Az előrejelzések szerint Magyarországon növekszik az egyedül élő idősek száma, jelenleg még csökken a családok száma, növekszik a válások száma. Kifejezetten elmarad az EU országokhoz viszonyítva a nyugdíj melletti munkavállalás és munkatevékenység, és ugyancsak nagy eltérés mutatható ki az öregek szubjektíve megélt és objektíve jellemzett állapotának minősítésében. Magyarország az időskorúak és nyugdíjasok társadalma lett.

Összefoglalva a magyarországi demográfiai jellemzőinket, a következők emelhetők ki:

1. öregedő és fogyó népesség;
2. fogyó családok;
3. a válások növekvő száma;
4. csökkenő gyermekszám;
5. növekvő női arány;
6. növekvő férfihalálozás;
7. növekvő női krónikus betegségek;
8. növekvő rászorultság;
9. növekvő regionális különbözőségek;
10. egészség és életminőség vonatkozásában növekvő esélyszóródás és kockázatfokozódás.

Az idősek helyzetének jellemzése

E jellemzők következtében a ma időskorba kerülőknek egyre kevesebb gyermeke, egyre kevesebb unokája van, ők maguk is különböző gyermekszámú családból származnak, kevesebb hozzájuk hasonló korú testvérük és unokatestvérük van, a kiterjedt családi támogató rendszer egyre kevesebb személyre korlátozódik, a megnövekedett földrajzi mobilitás pedig még ezt a kisebb létszámú családot is megosztja földrajzilag; és végül, de nem utolsó sorban a kapcsolatok szűkülésével a szubjektív, informális és érzelmi alapon nyújtott támasz fogyatkozik, ami csupán anyagi eszközökkel nem helyettesíthető.

Az időskorúak idült, nem fertőző betegségek miatti halálozási kockázata a felmérések szerint a következőképpen alakult:

1. életmód: 40%
2. környezeti ártalom: 15-20%
3. genetikai ártalom: 20-25%
4. az egészségügyi ellátás hiányossága: 15%

A következő csoportokba tartozó idősek különösen veszélyeztetettek:

1. 80 év felettiek;
2. az egyedül élők;
3. akit családi gyász ért vagy depressziós;
4. akik szellemileg károsodottak;
5. akik számos alkalommal elestek;
6. akik inkontinensek (vizelet-, illetve széklettartási zavarokkal küzdenek);
7. akik az elmúlt időszak eseményeivel nem tudnak kielégítően, illetve sikeresen megbirkózni.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

Forrás:www.mindentudas.hu