Az első és legfontosabb teendő a tervezés szakaszában a minél szélesebb körű tájékozódás: milyen ellátást kaphatunk, milyenek lesznek a higiéniás körülmények, iható-e a csapvíz, milyen élelmiszerekkel kell vigyázni, vannak-e ott fenyegető járványos betegségek, esetleg az utazókra, nyaralókra leselkedő egyéb veszélyek, mérgükkel ölő vagy támadó kedvű állatok, mérgező növények.
Az úti készülődés részeként állítson össze egy kis úti gyógyszertárat a sürgős szükség esetén alkalmazható gyógyszerekkel. Legyen benne alkalmas görcsoldó, hasfogó, bélfertőtlenítő, lázcsillapító, fájdalomcsillapító, esetleg antibiotikum, rovarriasztó, fényvédő krém, vízfertőtlenítő.
Kötelező és ajánlott oltások
Az utazások előtt kötelező és ajánlott oltások nem járnak különösebb kellemetlenséggel, de elég időt hagyni az utánajárásra és a védettség megszerzésére. Az oltásokat legalább az utazás előtt öt héttel hamarabb meg kell kezdeni. A kiállított Nemzetközi Oltókönyvet az adott országban kérhetik, azt az utazás során magunknál kell tartani. A kötelező védőoltásokat leszámítva az oltásra jelentkezés önkéntes.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elővigyázatosságot indokolja, ha a távoli, egzotikus vidéken (elsősorban Afrika és Dél-Amerika egyes országaiban) alacsonyabb szintű az egészségügyi ellátás, külföldiként korlátozottabbak a betegek egészségügyi és szociális jogai, és a betegségek kezelései igen költségesek is. Az adott éghajlati övezeten és a célországon belül az sem mindegy, hogy nagyvárosba, idegenforgalmi központként nemzetközivé vált tengerpartra vagy az inkább csak az őslakosok által lakott dzsungelbe, trópusi hegyvidékre készülünk.
Sárgaláz, hepatitis A és B, veszettség, gennyes agyhártyagyulladás, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, agyhártyagyulladás , diftéria, tetanusz, tífusz, kolera, gyermekbénulás, kullancs okozta agyvelőgyulladás és bárányhimlő elleni oltások kerülhetnek szóba. A kelet-ázsiai térségben bizonyos esetben az utazás előtt ajánlott az influenza és a tüdőgyulladás egyik kórokozója elleni oltás is.
Egyes védőoltásokról
A hepatitis A (fertőző májgyulladás) elsősorban az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban fordul elő. Jelentősen befolyásolják a fertőzés lehetőségét a helyi körülmények, étkezési szokások, az ivóvíz minősége.
A hepatitis B vírus vérrel, szennyezett eszközökkel és testváladékokkal vihető át. Különösen ajánlott azoknak a külföldre utazóknak, akik betegségük (például: cukorbetegség) révén külföldön is szorulhatnak orvosi kezelésre. Teljes védelmet három oltással lehet biztosítani, ezért azt időben el kell kezdeni.
A tetanuszoltás tíz évig nyújt védettséget, és elsősorban azoknak ajánlott, akik baleset veszélyével járó külföldi útra (kerékpártúra, természetjáró kirándulás, hegymászás) indulnak. Szintén a biciklivel, motorral - elsősorban Ázsiában és Dél-Amerikában - közlekedőket veszélyezteti a veszettség is, ezért ez az oltás is javasolt.
Ételekkel és vízzel terjed a tífusz is, amely ellen a vakcinát a Dél-Amerikába és az Ázsiába utazóknak ajánlják. A malária ellen nem védőoltással, hanem tablettával lehet védekezni, amelynek szedését az utazás előtt kell megkezdeni, és a lappangási idő miatt a hazaérkezést követő négy hétig kell folytatni. A Sri Lankára utazóknak például javasolt ez a gyógyszer. A sárgaláz elleni védőoltás kötelező azoknak, akik Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országaiba készülnek.
A fertőzések elkerülhetők
A meleg éghajlatú területekre illetve a trópusokra utazók leggyakoribb kellemetlensége az ételfertőzésből eredő hasmenés, gyomorhurut. Ez azonban néhány elővigyázatossági intézkedéssel elkerülhető. Ezekben a térségekben egész országrészek vannak egészséges vezetékes ivóvíz nélkül, így talán az a legfontosabb, hogy csak palackozott vizet fogyasszon az utazó.
Nemcsak szomjoltáskor kell erre vigyáznia, hanem fogmosáskor, sőt, a nyers ételek, zöldségek, gyümölcsök megmosásakor is. Ha olyan területen jár valaki, ahol nem jut palackozott vízhez, vízszűrő berendezés, fertőtlenítőszer használatával és alapos forralással segíthet magán. Nem tanácsos utcai árustól élelmiszert vásárolni, kerülendő a jégkocka, a fagylalt, a nyers hús, a majonéz fogyasztása. A dohányosoknak arra is érdemes ügyelniük, hogy mossanak kezet, mielőtt a cigarettához nyúlnak.
Veszélyes állatok
A trópusi területeken számos veszélyes, csípésével, marásával, mérgével fenyegető állat is él. Az utazók többségét azonban nemigen fenyegeti a veszély, hogy ilyenbe botlik, hiszen a kiépített, homokos tengerparti üdülőhelyeken azért kevésbé kell ettől félni, mintha a dzsungelek mélyére is tennének felfedező utakat. Néhány aranyszabályt azonban itt is be kell tartani.
A forró égövi természetes édes vizekben, folyókban, tavakban fürödni nem tanácsos. Nemcsak a fertőzésveszély miatt, hanem mert krokodilok és egyéb támadó kedvű hüllők, szembe, fülbe kerülő férgek, sőt egyes halak is nagy bajt okozhatnak. Egzotikus érdekesség például a parazita macskahal, amelynek a vízbe kerülő vizeletcseppek jelölik ki az utat, hogy beköltözhessen az emlősök, adott esetben az emberek szervezetébe.
A tengerben, óceánban való fürdésnél sem a tengerparti homokban, sem a vízben nem célszerű mezítláb lenni. Érdemes megfogadni a helyiek útmutatását, hogy se cápa, se medúza, se csiga vagy korall, se egyéb ragadozó vagy mérget hordozó hal ne okozhasson sérülést.
