A legtöbb epekő az 50-70 éves kor táján jelez először, egészen addig "némán" lapul a szervezetben. Kialakulásának okát nem tudják. Az epekövek jelentős része tünetmentes. Ha panaszt okoznak, akkor a legtipikusabb tünet az epegörcs: az epehólyag összehúzódása során a kövek elmozdulnak, és elzárják az epehólyag kivezető csövét, vagy a májból és az epehólyagból jövő közös epevezetéket, emiatt egy nehezebb étel elfogyasztása után, gyakran éjszaka erős jobboldali hasi görcs jelentkezik, amely a hátba, a jobb oldali lapocka felé kisugárzik. Ha láz is fellép, akkor már epehólyag-gyulladás is fennáll. A görcsrohamot fájdalomcsillapító és görcsoldó gyógyszerekkel lehet enyhíteni, sok folyadékot kell fogyasztani.
A vesekövek is maradhatnak tünetmentesek. Az apró kristályokból összeálló, homokszemcse nagyságú kövek gyakran képződésük után kiürülnek a húgyutakból. Ezt nagyban segíti a megfelelő, bő folyadékpótlás és a mozgás (különösen a rendszeres gimnasztikus mozgás, sport, torna, tánc). Amennyiben a vesekő panaszokat okoz, a vezető tünet a tompa deréktáji, vesetáji fájdalom, amely időnként görcsös is lehet. Sokszor nehéz megkülönböztetni a gerinceredetű, reumatikus fájdalmaktól, főleg idősebbeknél. A vese üregrendszeréből a vesevezetékbe jutó kőre az jellemző, hogy hirtelen okoz igen kellemetlen tüneteket, ilyenkor a beteg erős vesetáji görcsös fájdalmakat érez, heves hányinger és hányás jelentkezik.
Mit tegyünk, hogy ne legyen?
Az epekőre való hajlam öröklődhet. A zsírdús táplálkozás, a köszvény és az elhízás ennek a betegségnek is forrása. Ugyancsak hozzájárul az epekő kialakulásához a szteroidok vagy fogamzásgátló tartós szedése, állandó stressz, sok gyomorsavlekötő fogyasztása, túlzott kalciumbevitel.
A dietetikus azt tanácsolja az epekövesség elkerülésére, hogy az összes zsiradékbevitel ne haladja meg a javasolt energiaszükséglet 30 százalékát. Egy középkorú, átlagos életvitelt folytató ember esetén ez nem több mint 68-84g (10dkg párizsiban 20g zsiradék van). Napi egy-kétszeri étkezés helyett legalább háromszor, de inkább négyszer-ötször kellene enni. A rendszertelen és ritka étkezés, a szigorú koplalás (rosszul értelmezett fogyókúrák) következtében az epehólyag hosszú ideig nem húzódik össze, ennek pedig gyakori következménye az epekőképződés.
Az összes vesekőféleség megelőzésének egyik kulcsa az egyenletesen elosztott, bőséges folyadékfogyasztás és rendszeres testmozgás. Aki hajlamos kőképzésre, volt már köve, ürített már ki spontán kisebb vagy nagyobb követ, annak általános szabály, hogy nemcsak akkor kell folyadékot fogyasztania, amikor szomjas, hanem tudatosan, rendszeresen. Kerülni kell a magas ásványianyag-tartalmú vizeket. A sok tea, illetve gyümölcslevek közül a citrusféléké ajánlott. A rendszeres gimnasztikus testmozgás, de a rendszeres séta is segíthet az apró kövek kiürülésében.
És ha már van kövünk?
Az epekő esetén panaszt nem okozó ételek csoportja szűk, hiszen az a feltétel, hogy a betegek nagy többségénél általánosságban ezek a nyersanyagok semmiféle panaszt ne okozzanak. Ezekből a nyersanyagokból is csak olyan ételeket főzhetünk, amelyek zsírszegény eljárással elkészíthetők: alufóliában, grillben, mikrohullámú sütőben. A főzelékeket egyszerű hintéssel, diétás rántással sűríthetjük.
A kerülendő nyersanyagok és ételkészítési eljárások azok, amelyek a páciensek többségénél panaszt okozhatnak, illetve akár görcsös, fájdalmas epekőrohamot. Például: friss kelt tészták, bab, borsó, lencse, zsíros, tejfölös mártások (majonéz, tartármártás), tejszín, túlérett sajtok, füstölt húsok, tepertő, szalonna, meleg zsiradék, zsíros húsok. A bő zsiradékban (akár olaj vagy zsír) készült ételek is ide sorolhatók: rántott karfiol, lángos stb.
Az egyénileg tolerált ételek mindazok a nyersanyagok, élelmiszerek lehetnek, amelyek nem tartoznak az előbbi két csoportba. Például a gyümölcsök, zöldségek többsége, a tej, tojás, vaj, margarin stb. Vannak olyanok például, akiknek semmi bajuk nincs a tejtől, mások nem tudják meginni, de ételben már minden további nélkül elfogyasztják, megint mások csak ránéznek, és máris rosszul lesznek. Amikor úgy hisszük, hogy valamelyik konkrét étel okozta a fájdalmat, jól gondoljuk végig, miből és hogyan készült, mielőtt végleg kiiktatnánk az életünkből.
A vesekövesek diétája a következő. Igyon bőségesen folyadékot, legalább 2-3 litert naponta. Ezzel csökken a kiválasztott vizelet koncentrációja, és csökken a kőképződés is. Érdemes a napi mennyiséget kimérni és több részletben, akár még késő este is inni. A vese kímélése érdekében érdemes tartózkodni a túlzott sózástól és sós élelmiszerektől, valamint az erős fűszerek használatától.
A vesekő diétája attól is függ, milyen összetételű a kő. Kalcium-oxalát kő esetén csökkenteni kell az étrend kalciumtartalmát (500-600 mg/nap). Magas a kalciumtartalma például a tejnek és tejtermékeknek, szójalisztnek, lencsének, banánnak, mogyorónak, diónak, mandulának, máknak. Kerülni kell az oxálsavban gazdag nyersanyagokat, élelmiszereket: például a sóskát, parajt, rebarbarát, zellergumót, kólát, kávét, csokoládét.
