Nem egyszerű választani közülük, hiszen mindnek az az érdeke, hogy a lehető legjobb színben tüntesse fel magát, a lehető legmeggyőzőbb legyen, amikor minél több lehetséges ügyfélben azt az érzést akarja kelteni, hogy számára éppen az a legmegfelelőbb, amit ő kínál. Eléggé összetett kérdés az ilyesmi, sok lehetséges szemponttal ahhoz, hogy még bőven a tisztességes verseny határain belül maradva is szebbet mutasson a kép, ha nem is a valóságnál, de a többi hasonlónál.
Mostanra talán túljutottunk már a szerződések "apró betűs részében" elrejtett kellemetlen meglepetések arcpirító korszakán, bár az ezek elolvasására vonatkozó intés rutinszerűen el-elhangzik. De részint az ügyfelek is tudatosabban odafigyelnek pénzügyeik intézésekor, részint a pénzintézeteknek is rá kellett ébredniük, hogy hosszú távon semmiféleképpen nem áll érdekükben megtévesztéssel ügyfeleket szerezni. Részint pedig beváltak és általánosan ismertté váltak azok a világos és egyértelmű szabályok szerint kötelezően kiszámítandó mutatószámok, amelyek lényegesen egyszerűbbé teszik a hasonló pénzügyi szolgáltatások összehasonlítását a laikus számára is.
Az egységesített betéti kamatláb mutató, az EBKM éves szinten százalékban határozza meg a különböző kamatozású, futamidejű, kamatlábú betétek tényleges hozamát, egyszerűen azt mutatja meg tehát, hogy egy konstrukciót választva hány forintom lesz a jelenlegi x forintomból pontosan egy év, azaz 365 nap múlva. Méghozzá úgy, hogy már levonták a számlavezetés díját, a banki jutalékot és minden ilyen költséget. A mutatót a bankok egységes számítási mód alapján kötelesek megállapítani.
Az egységes hozammutató, az EHM a befektetési lehetőségek összehasonlíthatóságának növelését szolgálja. Az értékpapírokat kibocsátó cégek kötelesek kiszámolni két tizedesjegy pontossággal azoknál az értékpapíroknál, amelyeknél a még hátralévő futamidőre a kibocsátó hozamot állapított meg. Az EHM-et 365 napra vetítve, jogszabályi előírás szerint kell megállapítani. Az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségekben ki kell függeszteni a hozam számításának konkrét képletét, a kamat- vagy hozamfizetés időpontjait és minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van az értékpapír kapcsán kifizetett összegre.
A teljes hiteldíjmutató, a THM a hitelt terhelő, egy évre számított költséget tartalmazza, százalékos formában megadva. Vagyis azt, hogy összesen mennyit fizetünk egy év alatt az adott hitelért a banknak. Utána kell kérdezni, mert előfordulhat, hogy a felvett hitelhez kapcsolódóan olyan költségeket is meg kell fizetni, melyeket a THM nem foglal magában. Ilyen lehet például lakáshitelhez kapcsolódó közjegyzői díj, az előtörlesztés, szerződésmódosítás díja vagy a hitel futamidejének meghosszabbítását célzó átütemezés díja. Tudni kell azt is, hogy a THM nem tükrözi a hitel kamatkockázatát, a devizaalapú jelzáloghitelek esetében pedig az árfolyamkockázatot sem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A teljes költségmutató, a TKM az előbbiekkel ellentétben nem kötelezően előírt, hanem a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által önszabályozó céllal kialakított költségmutató. Egy sajátos befektetési konstrukció, a befektetési egységhez kötött (más néven: unit linked) biztosítások költségszintjének összehasonlítását segíti.
Ez is érdekelhet
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
