A koleszterin a vérben található, nélkülözhetetlen zsírfajta. Egy része a táplálék útján kerül a vérünkbe, a nagyobbik részét viszont a máj termeli. Általános megfogalmazásban létezik "jó" és "rossz" koleszterin. A jó és rossz megjelölés a koleszterin azon formájára utal, ahogy a vérben előfordul. A koleszterin vízben nem oldódik, így lipoproteinekkel "utazik" a vérben.
Ha a koleszterin a szövetekből a májba kerül, akkor a nagy sűrűségű lipoproteinokkal egyesül (HDL - high density lipoproteins). Ezt nevezzük jó koleszterinnek. Ha a koleszterin a májból a szövetek felé tart, akkor viszont alacsony sűrűségű lipoproteinokkal (LDL - low density lipoproteins) egyesül. Ezt nevezzük rossz koleszterinnek. Az a jó, ha a vérképünkben az LDL koleszterin alacsony szintet mutat, a HDL koleszterin pedig magasabbat.
Átprofilozás
A koleszterinszint kordában tartása nagyban függ az étkezési szokásoktól és a fizikai aktivitástól. Az egyik legjobb koleszterincsökkentő módszer a mozgás. Ezt sámos tudományos vizsgálat és kutatás támasztja alá. Életmódbeli változtatásokkal, diétával és mozgással nemcsak a cukorbetegség kialakulásának esélye csökkenthető, hanem a koleszterinprofil is pozitívan befolyásolható. Testmozgás hatására az összkoleszterinszint csökkenése mellett növekszik a HDL-koleszterin aránya. Ez azért kedvező, mert a HDL az érfalakból a májba szállítja a fölösleges zsírokat. A magas LDL koleszterin egészségünkre nézve veszélyes rizikótényező, de napi félórányi mozgással hatékonyan csökkenthető. A napi rendszerességgel végzett mozgás a vérnyomás értékeket is kedvezően befolyásolja. Fontos azonban, hogy aki a rendszeres testmozgás mellett dönt, de előzőleg már egészségügyi problémái voltak, az kérje ki a szakorvos véleményét, mielőtt elkezdi a rendszeres sportolást!
Futás! Vagy bármi más
A koleszterin az erek falára lerakódva érelmeszesedést okozhat, ez szívinfarktushoz, szélütéshez vezethet. Érdemes szakítani a mozgásszegény életmóddal. Talán az elhatározás és a következetesség a legfontosabb: ha ez a kettő megvan, akkor már könnyebben megy. Számos sporttevékenységhez elegendő egy kényelmes sportcipő és megfelelő ruházat. Jó motivációs tényező a fizikai munkáról edzésnaplót vezetni, naponta beírva a mozgás időtartamát, az aktivitás mértékét. Így nyomon lehet követni a fizikai állóképesség fejlődését, és még az elégetett kalóriákat is ki tudjuk számolni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Aki nincs hozzászokva a testmozgáshoz, óvatosan kezdje el, és figyeljen, hogyan reagál a teste a fizikai erőfeszítésekre. Érdemes futás helyett élénk tempójú, hosszabb időtartalmú sétákkal kezdeni, majd a fokozatosság elvét szem előtt tartva jogginggal, majd futással folytatni. Azért ajánlatos kocogással, futással kezdeni, mert mindig végezhető, és könnyen kiszámítható a sportolás során elégetett energia. A terhelés fokozatos növelése és a rövid, de rendszeresen végzett edzések sokkal többet érnek, és sokkal kevésbé veszélyesek, mint a ritkán végzett, de intenzív testmozgás. Aki nem szeret futni, az persze biciklizhet, úszhat, vagy kereshet mást, amit szeretne, a mozgás a lényeg.
Ez is érdekelhet
Több mozgás jobb életminőség
A rendszeres testmozgás minden életkorban jótékony hatással van a szervezetre. Már a mérsékelt intenzitású, napi félórás fizikai aktivitás is javítja az egészségi állapotot. Növeli a szervezet teljesítőképességét, és javítja az életminőséget. Hazai és külföldi tanulmányok egyaránt igazolják, hogy heti 3-4 órás fizikai aktivitás már csökkenti a magas vérzsírszintet, és a szövődményeként fellépő érelmeszesedést, valamint a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Tudatos magatartással, aktív testmozgással sokat tehet annak érdekébe, hogy megelőzze a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A testmozgástól jobb lesz a közérzete. Éljen hát vele!
