A című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz tibeti apácákon vizsgálták a kundalini jógaként is ismert meditáció hatását. Korábbi értekezések csak a perifériás, azaz kéz- és lábujjakban észlelhető hőmérséklet-változást mutattak, most azonban a belső testhőre is vonatkozik a megfigyelés. Az úgynevezett gTummo gyakorlatok a szervezet belső energiáit irányítják, és tibeti jógik szerint a legmélyebb spirituális élményhez vezetnek. Ezt a jóga- és meditációtípust csak kevés észak-tibeti monostor őrizte meg.
A szakértők egy egyedülálló ceremónia során gyűjtöttek adatot, amikor az apácák képesek voltak meditáció közben növelni saját testhőmérsékletüket, és megszárítani a testük köré tekert nedves textíliákat a -25 Celsius fokos himalájai hidegben. EEG-vizsgálatok és testhőmérséklet-mérés segítségével kiderült, hogy az érintetteknek akár 38,3 Celsius fokra is sikerült emelniük a belső hőjüket. A kutatók egy második tanulmányt is készítettek nyugati résztvevők bevonásával, akik ugyancsak gTummo gyakorlatokkal kísérelték meg a testhő-növelést: nekik is sikerült bizonyos határokon belül.
Az eredmények arról árulkodnak, hogy bizonyos meditációs technikák alkalmazásával nem meditálók is élvezhetik a módszer előnyeit szabályozott légzésen és mentális képzelőerőn keresztül. Ez lehetővé teszi a hideg környezethez való alkalmazkodást, fejleszti a fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességet, növeli a szellemi teljesítményt és javítja a reakcióidőt.
Ez is érdekelhet
Az említett meditációs technika két mozzanata teszi lehetővé a hőmérséklet-emelkedést: a tűzlégzés és a koncentratív vizualizáció. A tűzlégzés olyan légzési mód, amely serkenti a termogenezist, tehát hőt termel. A koncentratív vizualizáció pedig a gerincvelőt körülvevő lángok elképzelésére irányul. "A tűzlégzés önmagában is biztonságos technika a testhőmérséklet normális határokon belüli növelésére. A résztvevők, akiknek én tanítottam meg a módszert, képessé váltak saját testhőjük növelésére, illetve magasabb energiaszintről és jobb koncentrációs képességről számoltak be. További kutatásokkal után a világ bármely pontján elsajátítható és alkalmazható lesz az eljárás" - magyarázta Maria Kozhevnikov professzor, aki tovább folytatja a munkálatokat a témában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
