A csontritkulás problémája nem kizárólag a változókorhoz kötődik, sőt, ez már majdnem az utolsó pillanat arra, hogy még idejében nekikezdjen az ember a megelőzésnek. Mégis érdemes róla szót ejteni a menopauzával kapcsolatban is, hiszen a csontritkulás folyamata szorosan kötődik a változókori hormonális változásokhoz. Ezért azután orvoslásában jelentős szerepe van a hormonpótlás különféle módszereinek, de vannak a hormonpótlástól független gyógymódjai is.
A csontszövet, mely folyamatosan alakul, egyszerre épül és bontódik, 30-35 éves korig maximális tömegű, ezután kezdődik meg lassan az élettanilag természetes csonttömegvesztés, melynek a csontritkulás lényegében kórosan eltúlzott változata. Az élettani csonttömegvesztés mindkét nemet érinti, végül combnyak-, csigolya-, karcsont- és medencecsonttörtést okozhat. Menopauzában a folyamat az ösztrogénhiány hatására felgyorsul, és eléri az évi 1-2%-ot.
Azokat a nőket érintheti fokozottabban, akiknél a menopauza viszonylag korán következik be, vékony testalkatúak, keveset mozognak, illetve ülő munkát végeznek, tartósan szedtek bizonyos gyógyszereket, pl. kortizonszármazékokat, családjukban is fordult elő csontritkulás vagy nem szültek.
A legfontosabb, és szinte mindenki számára elérhető megelőzési mód a rendszeres testmozgás és a megfelelő kalciumellátás.
Helyes táplálkozás és életmód
Annak ellenére, hogy a legtöbb nő tudatában van a helyes táplálkozás és azon belül a csontoknak szükséges kalciumfogyasztás fontosságának, a vizsgálatok mégis azt mutatják, hogy nagyon sok nő él kalciumhiányosan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Sok, és főleg a szervezet számára jól fölvehető kalciumot tartalmaznak a tej- és a tejtermékek, különösen a kemény sajtok. Célszerű rendszeresen fogyasztani kalciumban gazdag zöldségeket is, például nyers fejes káposztát, brokkolit, valamint gyümölcsöket, szedret, ribizlit és málnát.
- A nap folyamán érdemes elosztva fogyasztani a kalciumban gazdag élelmiszereket, nem pedig kampányszerűen, mert így hasznosítható leggazdaságosabban a bevitt kalciummennyiség.
- Különösen az esti kalciumbevitel fontos és hasznosul jól az éjszaka folyamán, ezért a csipszek és édességek helyett ilyenkor inkább egy ízletes joghurtot fogyasszunk. A kávéfogyasztással csínján kell bánni, napi három csésze fölött a vesék nagyobb mennyiségben választanak ki kalciumot. Az oxálsavat tartalmazó élelmiszerek, sóska, fekete tea szintén csak mértékkel fogyasztandók. Ugyancsak fontos elegendő K-vitamint fogyasztanunk, ami a tejtermékek mellett a sovány húsban, a gabonafélékben és gyümölcsökben található meg.
A szabad levegőn végzett testmozgás jobb, mint a szobai tréning, mert a napfény UV-sugarai szükségesek a D-vitamin képződéséhez. Azt lehet mondani, hogy áprilistól októberig általában kiegyensúlyozott táplálkozás mellett biztosított D-vitaminellátás, de a téli időszakban oda kell figyelni a plussz vitaminbevitelre. Időnként ajánlott tengeri halból készült ételeket fogyasztani, melyek különösen gazdagok a szükséges D-vitaminban. Ezen túl azonban a megfelelő adagolás és vitaminpótlás meghatározása orvosi feladat, mert zsírban oldódó vitamin lévén túladagolható. A D-vitamin a kalciumnak a bélből való felvételéhez fontos. A kalcium innen a vér útján jut el a csontokba.
Csontritkulás és hormonpótlás
Ma még vitatott, hogy a kalciumbevitel önmagában elegendő-e a csontritkulás megelőzéséhez. Valójában sokkal megbízhatóbb módszernek tűnik a kalciumbevitel és az ösztrogénkezelés, illetve valamilyen hormonpótlás kombinációja. A kérdés eldöntése azonban nyilvánvalóan orvos feladata, a hormonpótlás a veszélyeztetett nőknél mindenképpen mérlegelendő.
Az ösztrogének változókori hiánya esetén a csontfalósejtek tevékenysége nyomán a csonttömeg-vesztés fokozódik. A sárgatesthormon pedig a csontfalósejtek és a csontépítősejtek munkájának koordinálásában játszik szerepet, ezért hiánya esetén szintén megváltozik a csontanyagcsere. A megfelelő kombinációban alkalmazott hormonpótlás tehát egyaránt alkalmas a csontritkulás megelőzésére és a már kialakult állapot javítására.
Mindezen túl érdemes áttekinteni azokat a készítményeket, amelyek bár nem hormonok, de használatosak a csontritkulás kezelésében.
További lehetőségek
A szelektív ösztrogén-receptor modulátorok olyan anyagok, melyek bizonyos szövetekre úgy hatnak, mint az ösztrogének, másokban viszont akár ellentétes hatást is kifejthetnek. A szelektív ösztrogén-receptor modulátorok kedvezően befolyásolják a csont-anyagcserét, ebből a szempontból tehát ösztrogén-hatásúak, ugyanakkor a méhnyálkahártyát megvédik a túlzott növekedéstől, itt tehát antiösztrogén-hatásról beszélhetünk. Ezeket a készítményeket ezért kizárólag a csontritkulás kezelésére használják, a változókori panaszok kezelésére nem alkalmasak, sőt mellékhatásként akár hőhullámokat is okozhatnak.
A biszfoszfonátok a csontfalósejtek aktivitását gátolva akadályozzák meg a csontok leépülését, a csontépítő sejtek működését viszont nem befolyásolják. Ezért a biszfoszfonátos kezelés végső soron a csonttömeg növekedését és a csonttörések számának csökkenését eredményezi.
A fluoridok a csontépítő ún. oszteoblaszt sejtek működésének hatékonyságát segítik. Ugyanakkor nem elegendő a megfelelő fluoridellátást biztosítani, hiszen ezzel párhuzamosan a megfelelő mennyiségű kálciumnak is rendelkezésére kell állnia a szervezetnek. Kalcium hiányában ugyanis a képződött csontállomány nem lesz megfelelően szilárd.
A kalcitonin egy fehérje hormon, mely a szervezet kalciumanyagcseréjének szabályzásában játszik szerepet. A csontfalósejtek aktivitásának gátlásával megakadályozza a csonttömegvesztést. A kalcitonint elsősorban a már kialakult csontritkulás kezelésére alkalmazzák. Fájdalomcsillapító hatása miatt friss csonttörések gyógyulásának elősegítésére is fel szokták írni. Többnyire kalciummal és D-vitaminnal kombinálva adják.
