Nyolcszáz, csontritkulásban szenvedő nőt kérdeztek meg a Magyar Nők Szövetsége és a Szonda Ipsos munkatársai arról, hogy mit tudnak az oszteoporózisról, milyen problémáik vannak, továbbá, hogy mekkora a - krónikus betegségeknél oly fontos - terápiatartási fegyelmük. Az Oszteoporózis Világnapjára készülő felmérés - 2007 szeptembere folyamán gyűjtött - adatai megdöbbentő eredményeket mutatnak, ezeket ismertették a Magyar Nők Szövetsége székházában kedden.
Az érintett nők 38 százaléka egyáltalán nem szedi gyógyszerét annak ellenére, hogy a csontritkulás a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, ezért folyamatos kezelést igényel. A betegség kialakulásában a csontok kalciumtartalmának csökkenése áll, ennek következtében válnak törékennyé, porózussá. Ez a kór nem jár fájdalommal, sokszor évek múltán csak az első törések jelzik meglétét, ezért is kapta a néma járvány" elnevezést. Megelőzéséről és a betegség kialakulásáról számos írás jelent már meg, mégis kevéssé tudatosult az érintettekben és családtagjaikban, hogy a csontritkulás - a diagnosztizálást követően - tartós kezelést igényel, és a kór felismerése után igen fontos a helyes életmód. Ennek része a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, a rendszeres mozgás - ám ezekkel sem helyettesíthető a gyógyszeres kezelés.
Ami a csontritkulással élők terápiatartási fegyelmét illeti, a már diagnosztizált betegek 38 százaléka ismerte el az adatgyűjtőknek, hogy jelenleg semmilyen vényköteles szert nem szed. A terápiával felhagyó nők 59 százaléka 2 éven, 3 százaléka 1 éven belül szegte meg orvosa utasítását. Költséghatékonyság szempontjából a társadalombiztosításnak a legnagyobb veszteséget azok a nők okozzák, akik 3-4 év után (22%), illetve 5 év után (18%) hagyják abba az alkalmazott terápiát. (Az orvosi felelősség körébe tartozó adat viszont, hogy a gyógyszert nem szedő nők 8 százaléka részére semmit nem írtak fel.)
A terápia megszakítására adott magyarázatok sokfélék. Majd minden ötödik nő panaszolta a mellékhatásokat, ugyanakkor 13% az orvos véleményére hivatkozva hagyta abba a szedést. Ugyanennyien vélték úgy, annyira javult az állapotuk, hogy gyógyszerre nincs már szükségük. A megkérdezettek tizede jelölte meg okként anyagi helyzetét, 6% szerint nem hatott a szer, 8% összességében már túl sok gyógyszert szed, 5% nem tudott rendszeresen elmenni az orvoshoz, ugyanennyien általában utasítják el a gyógyszereket. A nők 4 százaléka a gyógyszertámogatás megváltoztatását (a 90 helyett a 70 százalékos körbe kerülést) hibáztatta, 2% alternatív megoldást választott. Egy százaléknyi nő mondta, hogy nem lehet folyton gyógyszert szedni, 7% csak olykor szedi, 7% pedig nem is akart róla beszélni.
következő oldal
Ez is érdekelhet
STOP
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: