A csontritkulást gyakran néma kórnak is nevezik, hiszen egyetlen figyelmeztető jele, hogy a testmagasság öt centiméterrel csökken. Két legnagyobb rizikófaktora az életkor - nőknél menopauza után, férfiaknál 65 éves kor felett - és a már korábban bekövetkezett csonttörés. Az utóbbi akár ötszörösére is emelheti egy újabb törés kockázatát.
Mekkora a kockázat?
A szervezet Tovább ne törj! elnevezésű programja kérdőívének kitöltésével meg lehet állapítani, mekkora a csontritkulás és a csonttörés kockázata a válaszadóknál. Magas rizikófaktor esetén érdemes szűrővizsgálatra menni, a gyógyszeres kezelés ugyanis képes a felére csökkenteni a törés kockázatát - hangsúlyozta Takács István.
A csontritkulás egy meglehetősen gyakori egészségügyi probléma, ugyanis a 80 év felettiek nagyjából kétharmadát érinti. Ahogy már korábbi cikkünkben olvashatták, Magyarországon 800 ezer ember szenved ettől a problémától. Itthon évente 17 ezer csípőtáji törést, mintegy 20 ezer csuklótörést és 5 ezer gerinctörést regisztrálnak.
A probléma súlyosságát jól jelzi az a statisztika, miszerint a combnyaktáji törést szenvedő betegek egyharmada nem éri meg a következő év végét, a túlélők kétharmada pedig nem tud többé segítség nélkül járni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: