Az agancs fejlődése
A szarvas évente megújítja fejdíszét. Néhány nappal az után, hogy a bika levetette agancsát, a rózsatőn máris növekedésnek indul új koronája: a fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett háncs borítja. Az agancs növekedése kb. 120 napig tart. Kezdetben a bika egyszárú, ún. nyársagancsot, majd villás agancsot fejleszt, majd az évek múlásával mindig többágú agancs díszíti a fejét. A kellően idős és ereje teljében lévő bika sokágú, erős fejdíszt fejleszt. Ha télen nem etetnék rendszeresen és bőségesen őket, és nem kapnának kiegészítésképpen jó minőségű, tápanyagokban gazdag abrakot és ásványi anyagokat, azt megsínylené az agancsok fejlődése is. Az idősebb bikák agancsa akár huszonnégyes, kivételesen még ennél is többágú lehet. Az agancs röviddel a háncs levetése előtt kelti a leghatásosabb benyomást. A bikák rendkívül érzékenyen reagálnak a háncsot ért sérülésre, ilyenkor természetesen óvatosan "közlekednek" az erdőben, hogy az ágak meg ne sértsék.
Agancs gyógyításra?
"Az agancshasznosítás sajátságos módja a délkelet-ázsiai gyógyászathoz kötődik. Itt évezredes hagyománya van a szarvasbikák háncsos szakban levágott agancsából kivont ún. pantokrin gyógyászati alkalmazásának. Ennek köszönhetően Kínában a kerti szarvastartás mintegy kétezer éves múltra tekint vissza. A pantokrint különféle kiszerelési formákban roborálásra erősítőként, afrodiziákumként és bizonyos betegségek gyógykezelésére ajánlják. A felhasználók szerint ez a szer jótékonyan hat a vérképzésre, gyulladáscsillapító hatással rendelkezik, és fokozza az erek falának rugalmasságát is. A pantokrin mintegy 40 összetevőt tartalmaz, így esszenciális aminosavakat, zsírokat, szénhidrátokat, kondroitin-szulfátot, ásványi anyagokat (Ca, P, K, Mg, Se), prosztaglandinokat. Ma a háncsos agancs kivonatokat a fizikai állóképesség fokozása céljából is alkalmazzák" - írja dr. Zomborszky Zoltán.
A szarvas csontritkulást okoz magának, majd megszünteti azt
Az új agancs növesztéséhez azonban rengeteg tápanyagra, köztük kalciumra van szükségük. Mivel azonban az állat táplálék útján nem képes annyi kalciumot felvenni, amennyi elegendő az agancs kifejlődéséhez, ezért a csontszerkezetéből vonja ki a hiányzó kalciumot, csontritkulást okozva ezzel magának. Ilyenkor a 25-28 kg-os csontszerkezetéből 4-5 kg anyagot "csoportosít át" fejdísze fejlődésére. Ez bonyolult élettani, hormonális folyamatokon keresztül történik. Ekkora bika 12-15kg-os, de akár súlyosabb agancsot is fejleszthet, majd a fejdísz kialakulása után az állat a csontvázába 2 -3 hónap leforgása alatt visszapótolja az onnan "elvont" kalciumot, így megszűnik az ideiglenesen kialakult csontritkulása. Az agancsfejlődés szoros összefüggést mutat az állat egészségi állapotával, így ha a bika kondíciója gyenge, vagy táplálkozása nem megfelelő, az agancs visszafejlődik. A bika 10-12 éves koráig évről-évre jelentősen növeli a szár- és ághosszakat, a szár körméretét, a korona méretét, és az agancs súlyát. Ezt követően az állat agancsának fejlődése már leszálló ágba jut, ezt úgy hívják, hogy a bika "visszarak".
Az agancs fejlődésének biológiája
A szarvasfélék homlokcsontjának csonthártyája agancsfejlődési képességgel, (antlerogenezis) rendelkezik, az itt lévő (mezenchimális) sejtek porc- majd csontszövetté alakulnak. Mindazok a tápanyag-összetevők szükségesek az agancstermeléshez, amelyek a csontnövekedésben is szerepelnek. De a folyamathoz szükséges még mangán (Mg), cink (Zn), réz (Cu), mangán (Mn) és szelén (Se). Az agancsfejlődés folyamata élettanilag és hormonálisan (neuroendokrin) is szabályozott.
Az ember még képtelen a csontritkulását visszafordítani
A csontok - sokan nem is sejtik - de élő "szervezetek", amelyeknek keménységét, szilárdságát nagy részben a kalciumnak köszönhetik. Az ember csontszerkezetében hétévenként kicserélődik minden sejt. A mai kor orvostudománya még nem képes a csontritkulás folyamatainak visszafordítására, csak a folyamatot tudja különböző terápiával lassítani. A kutatók rájöttek, hogy az embereknél ugyan azok a gének felelősek a csontritkulás kialakulásáért, mint a szarvasoknál. Már "csak" azt kellene kideríteni, hogy az embernél milyen mechanizmus tudná visszaállítani az "elveszett" csontot. Ez irányban nagy erővel folynak a további kutatások. Ma hazánkban mintegy egymillió csontritkulásban szenvedő beteg él, 600 ezer férfi és közel 400 ezer nő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: dr. Zomborszky Zoltán: Az agancstermelés élettana
