Az állati eredetű összetevők, az alumíniumsók és a színezőanyagok számítanak a kozmetikumokban és szépségápolási termékekben legkevésbé szívesen látott összetevőknek a magyar nők szemében – derül ki a német CD kozmetikai márka és az NRC piackutató által közösen, 600 fő részvételével végzett reprezentatív kutatás eredményeiből.
A felmérés szerint a magyar nők 29 százaléka az állati összetevőket látja legkevésbé szívesen egy kozmetikai termék összetevőlistájában, 18 százalékuk az alumíniumsóról nyilatkozott így, további 17 százalék pedig a színezőanyagokat ítélte leginkább nemkívánatosnak. A megkérdezettek 9 százaléka inkább olyan terméket választana, amely mentes a parabéntól és az ásványi olajoktól, további 7 százalék pedig a szilikontól ódzkodik.
A kutatás a fentiek mellett azt is vizsgálta, hogy mely összetevők vélt vagy valós hátrányos egészségügyi hatásairól hallottak már a magyar nők. A leginkább vitatott alapanyagnak a színezőanyagok számítanak a felmérés szerint, a válaszadók felének vannak kételyei ezek esetleges egészségügyi hatásaival kapcsolatban. A magyar nők 35 százaléka hallott már az alumíniumsókkal kapcsolatban felmerült potenciális egészségügyi kockázatokról, míg 28 százalékuk a szilikonok kapcsán találkozott hasonló véleményekkel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Érdekesség, hogy bár az állati eredetű összetevőket látják a legkevésbé szívesen a magyar nők az általuk használt szépségápolási termékekben, csupán 23 százalékuk tart azok esetleges egészségügyi hatásaitól. „Ez arra enged következtetni, hogy a magyar nők elsősorban meggyőződésbeli és állatvédelmi okok miatt próbálják kerülni az állati eredetű összetevőket, és nem azért, mert bármilyen egészségügyi kockázatot tulajdonítanának nekik” – véli Stefan Mulder, a CD termékfejlesztési vezetője.
Tapasztalataik szerint világszinten és Magyarországon is egyre tudatosabban döntenek arról a nők, hogy milyen kozmetikai terméket választanak, így a vitatott összetevőket is egyre többen próbálják kiiktatni a mindennapok test- illetve szépségápolásából.
Gyakran előforduló vitatott összetevők
Alumíniumsók: az izzadásgátlók szoktak alumíniumsókat (ACH) tartalmazni, amelyek összehúzzák a verejtékmirigyeket, és ezáltal csökkentik a hónaljtáji izzadtságképződést. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hozzák összefüggésbe az alumínium/ACH hatóanyagot az Alzheimer-kór ral, ez idáig azonban nincs tudományosan megalapozott bizonyíték ezekre az összefüggésekre.
Ásványi olajok: az ásványi olajok úgynevezett póruselzáró réteget hoznak létre a bőrfelületen, amely megnehezíti a bőr számára a lélegzést, ráadásul ragadóssá is teheti. Ennek ellenére az ásványi olajokat gyakran használják bőrvédő és bőrregeneráló gyógykenőcsökben.
Mesterséges színezékek: a mesterséges színezékeket a termékek megfestésére használják, hogy a készítményeket könnyen meg lehessen különböztetni egymástól. A színezékek azonban allergén tulajdonságokkal bírhatnak. PEG-ek és PEG származékok: a polietilénglikol (PEG) emulgeálószereket arra szokták használni a kozmetikumokban, hogy a zsíros és vizes részek ne váljanak el egymástól, ezáltal homogén maradjon a termékek, például a krémek és testápolók textúrája. A PEG-ek gyakran említett, vélelmezett kockázata, hogy áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt, így az érzékenyebbé válik a káros anyagokkal szemben.
Parabének: a parabéneket különböző kozmetikumok, dezodorok, krémek tartósítására szokták használni, baktérium- és gombaölő tulajdonságaik miatt. A parabének esetleges egészségügyi kockázataival kapcsolatban felmerült, hogy allergiát okozhatnak, illetve fokozhatják az ösztrogéntermelődést , felborítva ezzel a szervezet hormonális egyensúlyát. Egyes országokban már a törvényhozás is foglalkozott az összetevővel, így Dániában például betiltották a parabének használatát a csecsemőknek szóló készítményekben.
Szilikonok: bár a szilikonok puha és bársonyos hatást kölcsönöznek a bőrnek, különböző hátrányos tulajdonságokkal is bírnak: vízlepergető réteget hoznak létre a bőrfelületen, akadályozva ezzel annak természetes légzését, ráadásul nem is tartalmaznak értékes tápanyagokat. Emellett a környezetet is terhelik, hiszen nehezen bomlanak le.
