Legyen szó akár pollen-, akár ételallergiáról vagy egyes összetevőkkel szembeni túlérzékenységről, végtelenül zavaróak tudnak lenni a tünetek, főképp, ha bőrünket is érintik, s így még az arcunk is arról árulkodik, nem vagyunk a topon. Ilyenkor a többség azt tapasztalja, hogy apró kiütések, ekcémaszerű foltok, enyhíthetetlennek tűnő bőrszárazság, hámlás, húzódó, viszkető, szúró érzés kínozza, mely nem akar elmúlni. Van, aki csak bizonyos időszakokban küzd ezzel, mert allergiája szezonális. Van, aki megtanul együtt élni vele, mert például a tejre vagy a gluténre érzékeny, s olyan is akad, aki atópiás alkat, azaz veleszületett hajlama van a túlzott immunválaszra.
Az utóbbi csoport tagjai tudják, szinte bármely külső környezeti tényező (egy parfüm, egy új krém, szappan, ruházat, de még a klíma is) képes allergiás reakciót kiváltani szervezetükből, sőt, akár a stressz vagy egy nagyobb érzelmi trauma is atópiás dermatitiszük, azaz krónikus bőrgyulladásuk fellángolásához vezethet. Magyarországon a lakosság 5-10 százaléka él ezzel az állapottal, de a 19 év alatti korosztály esetében az arány még ennél is magasabb, több mint 17 százalék.
Derítsük ki bőrtüneteink okát
Ha már tudjuk, hogy mire vagyunk allergiásak, akkor nyilván próbáljuk meg kerülni azt az anyagot vagy ételt, ez egyértelmű. Ha atópiás dermatitiszünk van, akkor azzal is tisztában vagyunk, hogy mennyi mindenre kell odafigyelnünk, s milyen körültekintően kell kialakítanunk bőrápolási rutinunkat. Ha viszont még nem tudjuk túlérzékenységünk okát, akkor próbáljunk fényt deríteni rá, vizsgáltassuk ki magunkat a lehető leghamarabb. Addig is, amíg megérkeznek az eredmények, érdemes figyelnünk az életmódunkat. Naplózhatjuk például, hogy mit fogyasztunk, mit használunk, merre járunk, s mikor érzékeljük a kínzó szimptómákat. De sokszor az is előfordul, hogy az ok-okozati kapcsolat ennél jóval nyilvánvalóbb, azaz kontakt dermatitiszünket egy adott termék használata, egy adott anyaggal való érintkezés, vagy egy új ételtípus elfogyasztása okozza.
Akármelyik csoportba is tartozunk, meg kell küzdenünk a bőrünkön jelentkező tünetekkel, s ilyenkor érthetően csak egy dologra vágyunk, hogy valami enyhítse fájdalmunkat, száraz bőrünk húzódását, hámlását. De mit tehetünk?
Mit kerüljünk?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos, hogy kerüljük az olyan termékeket, amik fokozhatják bőrünk kiszáradását, mivel a száraz, viszkető, irritált bőr könnyebben begyullad, ráadásul a természetes védőrétege is sérül, így sokkal kitettebbé válik különböző fertőzéseknek.
Becslések szerint mintegy 3700 olyan kémiai vagy természetes anyag válthat ki túlérzékenységet, melyeket gyakran használnak a kozmetikumokban. Ilyen például az alumínium, vagy az alumínium származékok, melyek szinte azonnal a bőr kipirosodását okozzák, főképp dezodorok összetevői között találkozhatunk velük, de bizonyos krémekben is előfordulhatnak. Problémákat okozhatnak továbbá az olyan kémiai hámlasztók és egyéb savak (szalicilsav, alfa-hidroxisav , glikolsav stb.), melyeket pont bőrünk megszépítésére használunk.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy egyes illatanyagok szintén kiütéseket, súlyosabb esetben ekcémás tüneteket válthatnak ki, s ne tévesszen meg senkit a felirat: illatanyagmentes. Vannak ugyanis olyan speciális illatok, melyek pont arra szolgálnak, hogy a "mentesség" érzését adják azáltal, hogy elfedik a többi komponens szagát. Mindezek mellett sokszor okoznak problémát, akár atópiás vagy kontakt dermatitiszt a szulfátok, amik szinte minden samponban és tusfürdőben - még a babáknak szántakban is - megtalálhatóak. De ugyanígy állhat az allergiás bőrkiütés hátterében a bőrpuhítóként alkalmazott kakaóvaj, lanolin vagy kókuszolaj. S, ha már az olajoknál járunk, ne feledjük, vannak, akik a kozmetikumokban előszeretettel alkalmazott esszenciális olajokra érzékenyek.
Mit használjunk?
Bár minden bőr és allergia más, de általánosságban elmondható, hogy olyan könnyű és jól hidratáló terméket érdemes beszerezni, mely mellőzi a fent felsorolt fő allergéneket, azaz például nincsenek benne illatanyagok, alkoholmentes. Fontos, hogy lehetőleg ne legyen sem túl zsíros, sem túl olajos, mert azok, bár látszólag jót tehetnek a száraz bőrnek, de eltömíthetik a pórusokat, s így helyi gyulladásokkal nehezíthetik a bőr regenerálódását. A textúráját tekintve olyat válasszunk, ami nem túl sűrű, így nem kell belemasszírozni a bőrbe, mert amikor arcunk irritált, húzódik, akkor könnyebben keletkezhetnek rajta masszírozáskor mikrorepedések, melyeken keresztül a baktériumok bejuthatnak a bőr alá. Érdemes előnyben részesíteni a bőrnyugtató hatóanyagot, mint például a neurosensine-t tartalmazó termékeket, s az olyan szérumokat, melyek segítik a bőr természetes védőrétegének helyreállítását.
Egy biztos, érdemes figyelni arra, hogy a választott készítmény bőrgyógyászok által tesztelt legyen, s lehetőleg érzékeny bőrre kifejlesztett. Ha elsőre nem is találjuk meg a tökéleteset, ne adjuk fel, mert egyre több új termék jelenik meg a piacon, amiket érdemes kipróbálni. Ha viszont megtaláltuk bőrünk "Szent Grálját", ragaszkodjunk hozzá.
Ez is érdekelhet
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a La Roche-Posay támogatta.
