A kókuszolaj egészségünkhöz fűződő kapcsolatát már évezredekkel ezelőtt felismerték India területén. A modern tudomány is felfigyelt rá, hidratáló hatása vitán felül áll, azonban a táplálkozásban betöltött szerepét hosszú ideig viták övezték.
1994-ben a Center for Science int he Public Interest nevű intézmény egyenesen azt állította, hogy a mozikban árusított pattogatott kukorica - amelyet gyakran kókuszolajjal kezeltek - annyi telített zsírsavat tartalmaz mint hat darab a jellegzetes piros-sárga gyorsétterem-lánc legnagyobb szendvicséből. Ehhez képest két évtizeddel később a különböző tápkiegészítőkben utazó üzletek polcai roskadoznak a kókuszolaj-kivonatokból, amely főleg a feldolgozási módszerek fejlődésének köszönhető.
"Köze van ehhez annak is, hogy a táplálkozástudomány jelentős fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben" - magyarázta a LATimes.com-nak adott interjújában Susan Mitmesser a Sundown Naturals nevű, táplálékkiegészítők forgalmazásával foglalkozó cég táplálkozástudományi kutatásokkal foglalkozó igazgatója. "Ma már nem olyanok a kókuszdiók mint a hetvenes-nyolcvanas években. Az akkori termésekhez képest sokkal kevésbé finomított, feldolgozott változatban jutunk hozzá."
Aki kókuszolajat keres , kétféle típussal találkozhat: a szűz és a finomított olajjal. Előbbit a friss kókuszdió húsából sajtolják és hő, valamint vegyszerek alkalmazása nélkül csomagolják. Emiatt aromája is jellegzetesebb és tápanyagokban is gazdagabb mint finomított változatban.
Kiderült, mennyire jó gazdik olvasóink
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A finomított olajat szárított kókuszdióból készítik, kémiai úton fehérítik és szagtalanítják. Noha kevésbé ízes mint a szűz változat, jobban ellenáll a magas hőmérsékleteknek, ezért kiváló növényi helyettesítője lehet a vajnak vagy más hasonló zsiradéknak.
Az amerikai táplálkozáskutatók minden esetre mértékletességre intenek a kókuszolajjal kapcsolatban. "Elvégre ez is csak zsír" - magyarázta Vandana Sheth táplálkozáskutató, aki az Amerikai Szív Egyesület előírásaira hívta fel a figyelmet. Eszerint a telített zsírsavak bevitele során ügyelni kell rá, hogy azok mennyisége ne haladja meg a napi kalóriabevitel 7 százalékát.
Bár a kókuszolaj csaknem 90 százalékban telített zsírokat tartalmaz, Susan Mitmesser szerint a "tudományos világ egyelőre még csak most kezdi felismerni, hogy nem minden telített zsírsav ugyanolyan." A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy a kókuszolaj molekulái rövidebbek mint az állati zsírok esetében . Ezek a közepes méretű zsírsavláncok növelik a "jó" koleszterin mennyiségét, emellett szervezetünk könnyebben megemészti azokat. Ugyanakkor az összetétel 40 százaléka hasonló a húsokban található, a szívproblémákkal összefüggésbe hozott "hosszú" molekulákhoz.
"A kókuszolaj segít a kézfej bőrének ápolásában , a fejbőr regenerálásában, illetve a talp ápolásában is.
Dr. Cynthia Baily dermatológus szerint emellett a bőrön megtelepedő baktériumok számát is hatékonyan csökkenti, ráadásul a drága krémekhez képest rendkívül gazdaságos és a hűtőszekrényben csaknem korlátlan ideig eláll.
Ez is érdekelheti
Legjobban: