Táplálkozásunk általában energiában és egyes tápanyagokban bőséges, más tápanyagokból viszont gyakran kisebb hiány mutatkozik.
A bőr az egyik legjelentősebb szervünk.
Bőrünkön keresztül érintkezünk a környezettel, s bőrünk véd meg a környezet káros hatásaitól is. Felszíne 1,6-1,8 m2. Rugalmassága védi az alatta lévő, sebezhető képleteket, tompítja a nyomás és az ütés erősségét. Egyik fő funkciója a fényvédelem; elnyeli az UV-sugarak nagy részét. Döntő szerepe van a testhőmérséklet szabályozásában. Savas vegyhatásának köszönhetően gátolja a baktériumok és gombák megtelepedését. Megakadályozza a víz és az elektrolitok kiáramlását a külvilágba, másrészt gátat szab a bőrre kerülő anyagok felszívódásának. Ha bőrünk egy része károsodik - például égés hatására -, akkor szervezetünk sok folyadékot, fehérjét, elektrolitot és vitaminokat veszít. Az égett beteg tápanyagszükséglete - az égett bőrfelület kiterjedésének függvényében - sokszorosan megnő. A bőr sokoldalú működése mellett meghatározó szerepet tölt be az egyén életében; szépségét, fiatalságát szeretnénk minél tovább megőrizni.
Bőrünk szépségének megóvása azon is múlik, hogy táplálékaink tartalmaznak-e megfelelő mennyiségben esszenciális tápanyagokat, vagy egy, esetleg több tápanyagból, elsősorban vitaminokból és ásványi anyagokból hiányos a bevitel. Ilyenkor, bár halhatatlan hiánybetegséggel a hazai táplálkozási viszonyok között csak ritkán találkozunk, marginális tápanyaghiánnyal gyakran szembesülhet a szakember. Például: vashiányos vérszegénység fennállását jelezheti a bőr és a látható nyálkahártyák sápadtsága, az íny és a nyelv gyulladása, a szájzug berepedése stb. A bőrelváltozások mellett a körmök alakja is megváltozhat, s a hajhullás sem szokatlan tünet.
Az éhezésnél (szegénység, rosszul beállított fogyókúra) a fehérjehiány hosszú ideig rejtve maradhat, mert a szervezet a túlélés érdekében alkalmazkodik a koplaláshoz. A szöveti fehérjeveszteséggel lelassul az anyagcsere. Az ebben az állapotban bekövetkező stressz, műtét, fertőzés mélyreható változást okozhat a szervezet anyagcseréjében, s már akár két hét alatt is kialakulhat a fehérjeenergia alultápláltság súlyos képe. Szerencsére ilyen kórállapot csak ritkán (általában súlyos betegség kapcsán) fordul elő. A fehérjehiány következtében ödéma, vizenyő alakulhat ki, a fertőzésre való fokozott érzékenységen kívül - egyéb tünetek mellett - bőrgyulladás, hajhullás is tarkíthatja a képet.
C-vitamin-hiány esetén növekszik a fertőzések iránti fogékonyság, csökkenhet a könny- és nyálképződés, a bőrön és a nyálkahártyákon apró vérzések mutatkozhatnak. Télutón, ha nem eszünk elég friss zöldséget, gyümölcsöt, megeshet, hogy fogmosásnál, dörzsölésre vérzik a fogínyünk. C-vitaminra és megfelelő fehérjebevitelre van szükség a kollagénképződéshez is, hiány esetén a bőr érzékenyebb a károsító hatásokra, elhúzódóbb a sebgyógyulás.
Riboflavin, B2-vitamin hiánya esetén először égő érzés jelentkezik a száj körül, az ajkakon, a nyelven, a nemi szerveken, majd vérbőség, hámló bőrgyulladás fejlődik ki a száj, a szem és az orr körül, esetleg a fülkagylón is. A nemi szervek (herezacskó, kisajkak) is érintettek lehetnek. A szájzugban nehezen gyógyuló berepedések keletkeznek. A nyelv gyulladt, vörös, sima felszínű, mintha lelakkozták volna.
Piridoxin, B6-vitamin hiánya megjelenésében nagyon emlékeztet a riboflavinhiányra. Míg ez utóbbi csak hosszú ideig tartó hiányos B2-vitaminbevitel után fejlődik ki, a B6-vitamin-hiány bőrtünetei már néhány heti elégtelen ellátás után jelentkezhetnek. Kifejezett hiánya ritka, a marginális hiány gyakoribb. Jellemző tünet az ajak és a nyelv gyulladása, az ajak fájdalmas berepedése, és a szem és az orr körül észlelhető fokozott fattyúmirígy-működés.
A niacin és előanyagának a triptofánnak együttes hiánya pellagrát okoz.
A pellagra szó érdes, repedezett bőrt jelent. A csaknem kizárólag kukoricát fogyasztó népcsoportoknál fordul elő. Egyéb tünetek mellett különösen a napnak kitett helyeken a bőr gyulladt, hámló, pikkelyes, repedezett, és sötéten elszíneződött, a hajlatokban nedvedző gyulladás, a nyelv és a szájnyálkahártya gyulladása is nehezíti a beteg helyzetét.
A régebben H-vitaminnak nevezett biotin ritkán előforduló hiányának is lehetnek bőrtünetei. Száraz, pikkelyes bőrgyulladáson kívül a nyelv ízlelőbimbói is sorvadtak, és hajhullás is bekövetkezhet.
Az A-vitamint hámvédő vitaminnak is nevezik. A látásban, a szem sötéthez való alkalmazkodásában betöltött szerepét a régi időktől ismerik. Kínában 3500 évvel ezelőtt már májjal gyógyították a farkasvakságot (szürkületi vakság). Hiánya a fejlődő országokban ma is gyakori, nálunk általában csak betegségekhez kapcsolódva fordulhat elő. Jellemző tünet, hogy a nyálmirigyek sorvadnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, szájgyulladás, a bőrön pedig elszarusodás lép fel. A szem kötőhártyájának, illetve szaruhártyájának a kiszáradása látásromláshoz, illetve vaksághoz vezethet.
A folyadékfelvétel is befolyásolja bőrünk állapotát, hiszen valamennyi életfolyamat vizes közegben játszódik le. Folyadék tartja nedvesen a nyálkahártyákat és védi meg a kiszáradástól, s szerepet játszik a sejtek alakjának és struktúrájának a kialakításában is. A vízhiányos bőr szárazzá válik. A fiatalság, a szépség egyik titka, hogy sikerül e testünk víztartalmát minél tovább megőrizni.
Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás fedezi a tápanyagszükségletet.
A hiány kialakulásának többféle oka lehet.
Például:
- a táplálék nem tartalmaz elegendő tápanyagot (az ételek elkészítésénél nagy a veszteség)
- hiányos a táplálkozás (szegénység, magány, étvágytalanság, fogászati problémák, "divat", a táplálkozási ismeretek alacsony szintje, betegségek)
- hiányos emésztés, vagy felszívódás
- megnövekedett szükséglet (gyors növekedés, erős fizikai aktivitás, fertőzések, trauma, műtét, gyógyszeres kezelés)
Klasszikus hiánytünetek hazánkban alig fordulnak elő. Azonban az is igaz, hogy az optimális vitaminellátottság és a teljes hiány között számos átmeneti állapot van. Kezdetben a hiány csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki, de már ilyenkor is megváltozhatnak azok a funkciók, amelyekben a kérdéses tápanyagoknak szerepük van.
A jó tápláltsági állapot, az optimális vitamin- és ásványianyag-ellátottság csökkenti a környezeti és a mindennapi stressz hatását, csökkenti számos megbetegedés kialakulásának a kockázatát. Tehát nemcsak a hiányállapot megelőzése, hanem az optimális ellátottság elérése a cél. Az antioxidánsokról (C-vitamin, E-vitamin, béta-karotin, szelén) pedig úgy tudjuk, hogy lelassítják az öregedési folyamatokat, s ki ne szeretne sokáig fiatalos maradni. XI.évf./12.sz.