Először is érdemes megemlíteni, hogy nagyon sok múlik a genetikán. Vannak, akiknél már a húszas éveikben felbukkannak az első ősz hajszálak, míg másoknál csupán az ötödik X-en is túl mutatkozik meg az öregedés ilyesfajta jele. Férfiaknál jellemzően a halánték és a pajesz az első érintett terület, míg nőknél inkább a hajvonal elülső része – írja a The Conversation oldalán Theresa Larkin, az ausztrál Wollongongi Egyetem anatómiát és élettant oktató docense. Az őszülés általában az 50 és 60 éves kor között zajlik a leggyorsabb ütemben. Vannak-e azonban olyan tényezők, amelyek még inkább felgyorsíthatják hajszínünk elvesztését?
Miből ered a hajszín?
Minden hajszálunk egy hajtüszőből nő ki, amely lényegében egy alagútszerű nyílás a bőrünkben. A tüszőkben két különböző őssejttípus található:
- keratinociták, amelyek keratint termelnek, azt a fehérjét, amelyből a hajszálak felépülnek;
- melanociták, amelyek melanint termelnek, festékanyagot, amely hajunk, szőrzetünk és bőrünk színét is meghatározza.
A melaninokon belül kétféle festékanyagot is megkülönböztetünk, így eumelanint, amely egy fekete-barna pigment, valamint a feomelanint, amely inkább vöröses-sárgás színt biztosít. A pontos hajszín azon alapszik, hogy ez a két festékanyag milyen arányban keveredik benne. A fekete és barna hajat többségében eumelanin festi meg, a vöröset feomelanin, míg a szőkében mindkettő csak kis mennyiségben van jelen. A kor előrehaladtával természetes jelenség, hogy csökken a sejtek aktivitása. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hajtüszők őssejtjei kevesebb melanint és keratint termelnek, ami miatt a haj ősszé válik, elvékonyodik és erőteljesebben hullani kezd.
A hamuszürke ősz hajban alig-alig van festékanyag, a fehér, ezüstös színű hajban pedig egyáltalán nem is maradt. Ilyenkor a fényt a keratin veri vissza ugyanis, amely halványsárga színű. Az ősz haj emellett durvább és merevebb is, aminek az az oka, hogy a korral a hajtüszők alakja is szabálytalanabbá válik. Érdekesség, hogy az ősz haj gyorsabban növekszik, de ennek során lényegesen több energiát is használ fel, mint a pigmentált haj növekedése.
Tényleg beleőszülhetünk az idegeskedésbe?
Larkin szerint felgyorsíthatja az őszülés folyamatát a stressz. A probléma hátterében az úgynevezett oxidatív stressz áll, amely a hajtüszők és azok őssejtjeit is károsítja, gátolva a festékanyag-termelődést. Az oxidatív stressz a szabad gyökök és az azok káros hatását kioltó antioxidáns vegyületek egyensúlyának felbomlásából ered. Mindezt kiválthatja fizikai és érzelmi stressz, autoimmun betegségek, de még olyan környezeti tényezők is közrejátszhatnak benne, mint az UV-sugárzás, a légszennyezettség és a dohányzás.
A melanociták általában véve érzékenyebbek az oxidatív stresszre, mint a keratinociták, mivel a melanintermelés komplexebb folyamat a keratintermelésnél. Ez magyarázza, hogy az öregedés és a stressz hatására miért az őszülés jelentkezik először, majd csak később a fokozott hajhullás. A stressz kapcsán érdemes továbbá megemlíteni, hogy kutatóknak egy 2021-es tanulmányban sikerült pusztán hajszálak vizsgálatával, azok egyes szakaszainak pigmentarányait elemezve kimutatni, hogy a kísérleti alanyokat mikor érte korábban valamilyen érzelmileg felkavaró élmény. A fiatalabb résztvevők esetében pedig, akik őssejtjei továbbra is termeltek melanint, a hajszín képes volt visszatérni az eredeti állapotába, miután a stresszhatás elmúlt.
Ha kitépek egy ősz hajszálat, több nő a helyére?
Ez egy szintén gyakori hiedelem, ugyanakkor a stressz okozta őszüléssel ellentétben ennek nincs tudományos megalapozottsága. „Amikor kitépsz egy hajszálat, egy apró dudort láthatsz azon a végén, ahol a fejbőrhöz kapcsolódott. Ez a hajszál gyökere, amely a hajtüszőből nő ki. A hajszál kihúzásával a gyökere is kijön a tüszőből. Maga a tüsző viszont, amely egy nyílás a bőrben, megmarad. Minden tüszőből egyetlen hajszál tud csak kinőni” – írja Larkin. Magyarán csak emiatt nem lesz több ősz hajszálunk. A szakértő hozzáteszi azonban azt is, hogy az őszülést egy-egy szál esetében valóban felgyorsíthatja a hajtépkedés, mivel annak során a melanintermelő őssejtek is sérülhetnek, illetve kimerülhetnek, ha túl gyakran kell újranőnie a hajnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hajfesték valóban bajt okozhat
Gyakori félelem az is, hogy a hajfestékek használata miatt korábban őszülhetnek az érintettek. Ebben pedig van is némi igazság. A kimosható, gyorsan kopó hajfestékek ártalmatlanok ilyen szempontból, mert csupán bevonják a hajszálakat, de nem okoznak változást azok szerkezetében. A tartós hajfestékek viszont kockázatosak lehetnek, mivel kémiai reakcióba lépnek a hajjal olyan vegyületek révén, mint például a hidrogén-peroxid. A hidrogén-peroxid és más hajszínező összetevők pedig a hajtüszőben felszaporodva károsíthatják a melanocitákat és keratinocitákat, végeredményben őszüléshez és hajhulláshoz vezetve.
Megőszülhetünk egyetlen éjszaka alatt?
A legendák szerint Mária Antónia, Franciaország utolsó királynéja hajkoronája egyetlen éjszaka alatt vált ősszé, mielőtt 1793 őszén guillotine által kivégezték. Ez azonban nem több egyszerű mítosznál. A melanin ugyanis kémiailag stabil vegyület, ami azt jelenti, hogy nem képes egyik pillanatról a másikra átalakulni. Egérkísérletek tanúsága szerint az akut pszichológiai stressz képes gyorsan kimeríteni a melanocita őssejteket, de ennek következményei sem mutatkoznak meg azonnal. Helyette lassanként válik láthatóvá az őszülés, a haj növekedésével egy időben – ami körülbelül havonta egy centimétert jelent. Ráadásul hajszálaink nem egyszerre növekszenek, tehát még ilyenkor sem valószínű, hogy a teljes hajkorona egyszerre hagyja el a színét.
A vöröshajúak is őszülnek
Ugyancsak téves feltevés, hogy a természetes vörös hajú emberek ne őszülnének. Az ő hajszálaikban is csökken a festékanyag mennyisége a korral, csupán másképp, mint a fekete vagy barna hajszín esetén. Ennek oka, hogy a feomelanin és az eumelanin különbözik egymástól kémiai szerkezetében. Az eumelanin termelése komplexebb és energiaigényesebb feladat, így a károsító hatásokkal szemben is érzékenyebb. Magyarán a melanociták könnyebben fenn tudják tartani a feomelanin termelését, még ha az öregedés során csökken is az aktivitásuk. Így aztán a vörös haj az évek múlásával először eperszőkévé, majd ezüstös fehérré válik. A szürke szín elsősorban az eumelaninhoz kötődik, így az inkább a fekete és barna hajú embereknél jellemző.
Legjobban: