Induljunk ki a haj szabad szemmel is jól látható fizikai tulajdonságaiból, majd nézzük meg e tulajdonságok és a hajszerkezet összefüggését. A külső jegyeket rendszerezve hasznos ismeretekre tehetünk szert a rakoncátlan hajszálak viselkedésére vonatkozóan is.
A hajszál vastagsága
A haj átmérője (0,05-0,2 mm) alapján lehet erős, közepes vagy finom szálú. A haj vastagsága egyéntől függő, mi több, a hajszálak ugyanazon kobakon is nagyon különbözőek lehetnek, attól függően, hogy a fej melyik részén nőnek.
A haj átmérője és színe nem teljesen független egymástól. Általánosságban igaz, hogy a világos haj többnyire vékony szálú, a sötétek között egészen vastag, drótszerű szőrszálak is akadnak. A vastag szálú haj sokszor nem szimmetrikus kör keresztmetszetű, hanem egyik irányban lapított. Természetesen vannak kivételek, vastag világos és vékony sötét hajak. A hajvastagság népcsoportonként és a rasszokon belül is nagy változatosságot mutat. A közép-európai átlagos hajvastagság vékonynak számít a maga 0,06 mm-es átmérőjével. Az erős szálú haj nem csak tömegében nagy, teherbírásával is vezet. A legellenállóbb hajformázási próbálkozásainkkal szemben, és nehéz festeni. A finom szálú haj pont az ellentéte; könnyen csavarható, gyorsan reagál a dauervíz kémiai behatására, jól festhető. Jobban is kell vigyázni rá, mert szerkezete könnyebben sérül. A hajvolumen, azaz a tömege a vastagságtól és sűrűségtől függ.
Sűrűség
A hajszálak sűrűsége lehet ritka, közepesen sűrű és sűrű, attól függően, hogy hány szőrtüsző, illetve hajszál jut a fejbőr egy négyzetcentiméterére. Az egészséges fejbőrön ekkora felületen 120-350 szál haj nőhet, számuk a hajszíntől is függ. A szőkéknek mintegy 140 000, de kissé vékonyabb, a barnáknak 100 000 vastagabb, a vöröseknek viszonylag kevés 85 000, de viszonylag vastag hajszála nő a fejükön.
Rugalmasság
A haj rugalmasságát (elaszticitás) alapvetően az egymásba csavarodott keratinszálak által alkotott szerkezet adja. Ha máshol nem, a fodrászok "keze közé" kerülve bizonyára mindenki észrevette már, hogy vizesen hosszabbnak tűnik a haja. Vágás után sokan csalódtak már, mikor a végeredményt szemlélve rájöttek, hogy a fodrásznak jobban megszaladt az ollója, mint ahogy ez a munka közben tűnt. Az egészséges haj vizesen a szárazon mérhető hossz akár felével is megnyújtható. Szárazon a nyúlás legfeljebb 20 százalék körüli lehet. Az elaszticitás a keratinspirálok oldalsó kémiai kötéseinek elhelyezkedésével, szerkezetével van összefüggésben. A rugalmasabb haj jobban formázható, a merev nehezen göndöríthető, és hamar kimegy belőle a nagy nehezen beleimádkozott hullám. Bárki könnyen meggyőződhet hajának rugalmasságáról vagy merevségéről. A fej különböző pontjairól vett négy azonos hosszúságú, vizes hajszálat lemérünk, majd igyekszünk őket megnyújtani. Nyúlásukat mérjük, majd megfigyeljük, visszaugranak-e. Ha kicsi húzásra is elszakadnak, akkor nem túlságosan rugalmasak. A rugalmatlan hajszálak hajlamosak a töredezésre, nehezen göndöríthetők.
Hullámosság
A haj lehet egyenes, enyhén vagy erősen hullámos, végül göndör és nagyon göndör. A nagyon göndör haj kisebb, mint 1 cm-es átmérőjű csavarokba kunkorodik. A haj keratinját felépítő legfontosabb elemek a szén, oxigén, nitrogén, víz és kén. A keratin nem más, mint egy aminosavak alkotta spirális lánc, melyek szorosan egymásba tekerednek. Ebben kémiai kötések, az úgynevezett ként tartalmazó diszulfidhidak és hidrogén-híd kötések rögzítik a haj szerkezetét. A haj belsejében kétféle keratinszál típus található, egy tömör, nagy kéntartalmú és egy kénben szegény, jól nyújtható szál. E kétféle szál elrendeződésétől függ, hogy a haj sima, hullámos vagy göndör. A sima, egyenes haj csaknem teljes egészében a kénes, tömör szálakból, míg a hullámos e két szál keverékéből áll. A diszulfid-híd alkotta kémiai kötések nagyon erősek, ezért van szükség szétszakításukhoz és újrakötésükhöz a dauervíz erős kémiai hatására. A hidrogénhíd-kötések könnyen szétszedhetők és megváltoztathatók. Ez történik beszárításkor.
A haj hullámossága a hajkeresztmetszet alakjával is összefüggésben van. Az egyenes szálú haj keresztmetszete kör, a hullámosé ovális, a göndör hajé pedig bab alakú.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Porózus?!
Valószínűleg csak homályos elképzeléseink vannak arról, mit is jelenthet, hogy a haj porózus, de a fodrászok számára fontos fogalom. A haj kutikulájának állapotára utal. A porózus haj felszínén a kutikula-lemezkék nem simulnak szorosan egymásra, hanem nyitva állva könnyen ki- és beengedik a hajszálba a nedvességet. A porózus haj matt fényű, könnyen kiszárad, színezéskor gyorsan felveszi a festékanyagot. Ennek ellentéte, amikor a kutikula-lemezek sima felületet képezve simulnak egymásra, a hajszál fényes, jól fésülhető, de nehezebb festeni. A töredezett hajra kifejlesztett bőrsemleges, enyhén savas balzsamok a lemezkéket hivatottak egymásra tapasztani, amelyek így a hajba tudják zárni a nedvességet, és nem engedik kiszáradni.
Külön meg kell említeni a töredezett végű hajat, ami a szél és nap hatására alakul ki úgy, hogy a kutikula-lemezek rétegenként leválnak a haj külső felszínéről. Ha a belső keratinszál-kötegeket a külső réteg nem tartja össze, eltávolodnak egymástól. A töredezés csak bizonyos hosszúságú hajnál, a szálvégeken jelentkezik, a hajszál kopásának jele. A keratinszálak kötegeinek szétesésével párhuzamosan kipotyognak a pigment-anyagok is, ezért a töredezett hajvég kissé világosabb.
Hajszín
A hajszín alapvetően a növekedéskor a hajba kerülő pigment-tartalomtól függ, a haj felépítése és növekedése kapcsán részletesen ismertettük.
Megítélése sokszor nagyon szubjektív, egzakt módon való besorolása a Fischer-Saller-féle színskála szerint lehetséges. Az orvosi gyakorlatban és antropológiai vizsgálódások során rutinszerűen alkalmazott, 30 színárnyalatot tartalmazó skálán az egyes hajszíneket betűvel jelölik. A nagyon világos szőkék az A-tól E betűig tartó kategóriákban vannak, a szőkék az F-L, a világosbarnák az M-O, a barnák a P-T a sötétbarnák és feketék az U-Y kategóriákba tartoznak. Római számok jelölik a vörös (I.-IV.) és a szőkés vörös (V.-VI.) árnyalatokat. A hajszín pontos megállapítása ma már korszerű spektrofotométerekkel is történhet az alapján, hogy milyen a hajszálak által elnyelt és visszavert fény hullámhossza.
Ápolási szempontok
A hajkozmetikumok az üzletek polcára elsősorban az ápolási szempontok alapján kerülnek, amelyek nem függetlenek a haj eddig ismertetett jellemzőitől. Az ápolásnál fontos a fejbőr állapota és faggyútermelése, ami a hajszálat keni és védi.
A normál hajnál a faggyúmirigyek pont annyi faggyút termelnek, amennyivel a hajszálak épek maradnak, legkülső rétegük nem sérül, és fölösleg sem képződik. A fejbőr ép, nedvességtartalma megfelelő, korpaképződés nem figyelhető meg. Könnyen fésülhető. A száraz, töredezett hajat mikroszkóppal megnézve kutikulája sérült, pikkelyszerű lemezkéi elállóak. Matt fényéről, töredezett szállefutásáról és a hajszálak végi feltöredezésről ismerszik meg. Nehezen fésülhető, könnyen begubancolódik.
Okozhatja betegség, például vérszegénység, helytelen, egyoldalú vagy vitaminhiányos táplálkozás, a szennyezett levegő, a klóros fürdővíz, a helytelen életmód, különböző hajápoló szerek, festékek, dauervizek használata, az erősen égető hajszárítás, a hajsütővas.
Zsíros hajjal és fejbőrrel a felnőttek 30 százaléka küzd. A férfiak feje hajlamosabb a zsírosodásra, a nőket viszont jobban zavarja. A túl sok faggyútól a hajszálak elnehezülnek, és a fejbőrhöz tapadnak. A fejbőr olajos tapintású, jellegzetes szagú. A túl sok faggyú a bőr savköpenyének tulajdonságait is megváltoztatja, mikrobiális egyensúlya is felborulhat, ami gyulladásos folyamatot indíthat el, a bőr sokszor viszket. A túltermelődött faggyú gyorsítja a haj elpiszkolódását, mindenféle por és szennyezés könnyen megtapad benne. A faggyú eltömheti a szőrtüszők nyílását, és akadályozza a bőrlégzést, ami ugyancsak kedvez a gyulladás kialakulásának.
Okozhatja örökletes hajlam, hormonzavar, helytelen táplálkozás, felszívódási probléma vagy gyógyszer-mellékhatás (pl. hormontartalmú fogamzásgátlók). Bár a zsíros haj ápolatlan hatást kelthet, csak ritkán okozza elhanyagolt tisztálkodás. A legtöbb zsíros hajú felnőtt mindent megtesz, hogy feje ápolt legyen. Ha a hajmosások csak sűrűsödnek, és nincs javulás, akkor először is a táplálkozáson érdemes változtatni. Kerülni kell a fűszeres, zsíros ételeket, az addiginál több zöldségfélét és kevesebb húst érdemes fogyasztani. Érdemes kikérni bőrgyógyász véleményét. A gyakori hajmosás a fokozott samponhasználat révén inkább árt a hajnak, helyette a gyógynövényes hajápolókat és fejbőrmasszázst lehet javasolni.
A változatosság, ami nem mindig gyönyörködtet
A haj minősége életünk folyamán sok nagy változáson megy át. Gondoljunk csak a gyerekek vékonyka világos hajára, ami felnőtt korra terminális hajszálakká erősödik. Közben a haj színe is változik, később inkább csak a fizikai behatás, a nap szőkítése, majd az őszülés befolyásolják.
A szőrszálak növekedését, minőségét nagyban meghatározzák a hormonok. A nők haja általában erősebb és dúsabb, és gyorsabban nő. A faggyútermelést az androgén hormonok is befolyásolják. Gyermekkorban ezek hiányában a haj nem zsírosodik. A kamaszkor elmúltával pedig a férfiaknak zsírosabb a haja, mint a nőké.
Ez is érdekelhet
Még az olyan állandónak gondolt tulajdonságok is megváltozhatnak, mint a haj hullámossága. Előfordul, hogy a terhesség után a nők haja kisimul. Gyógyszeres kezelés és kemoterápia után is meglephet minket az újjá formálódó haj. Természetesen nem csak annyi hajtípus van, amennyit most megismertünk, ahány ember, annyiféle haj létezik. Hajszálaink éppoly változatosak, mint az ujjlenyomat. Jól tudják ezt a kriminológusok. Mikroszkópos és kémiai elemzése nem csak a személyazonosságot árulhatja el. Az egészségi állapotra is enged következtetni.
