Kövér vagyok. Fogadjam el vagy fogyjak le?

A mozgalom azt hangoztatja, hogy minden test szép és bárki jól érezheti magát a bőrében megjelenéstől, súlytól, alaktól függetlenül - ezzel párhuzamosan pedig megpróbál leszámolni a média sugallta irreális szépségideállal.

Minderre egyrészről nagy szükség volt már. Gondoljunk, csak bele: világszerte csaknem 70 millió ember küzd valamilyen evészavarral . És bár az ilyen típusú betegségek mögött többféle okok húzódhatnak, a kiváltó tényezők között egyértelműen ott van a média sugallta szépségideál, valamint a másoknak való megfelelés kényszere. Erre pedig már kutatások is rámutattak: a közösségi média oldalakon több százezer követővel büszkélkedő celebek és influenszerek posztjai valóban nagyban befolyásolják az étkezési zavarok kialakulását, mégpedig főként a fiatal lányok körében.

A közösségi média legfelkapottabb influenszereinek posztjai, képei ugyanis közel sem mondhatók átlagosnak. Oldalaikon egy álomvilágot építenek ki, amelyben minden és mindenki tökéletes. Megmutatják követőiknek luxusnyaralásaikat, lefotózzák mikor milyen szuperegészséges ételeket esznek és természetesen nagyjából mindegyik képbe belekomponálják tökéletes alakjukat is. Hiszen nem csak az életük tökéletes, de ők maguk is azok: mindannyian gyönyörűek, kívánatosak, vékonyak, vagy éppen izmosak. A követőik felé közvetített üzenet pedig egyértelmű: ahhoz, hogy sikeresek, szerethetőek vagy netán híresek legyünk, nekünk is tökéletessé kell válnunk.

A soványság kultusza A mai soványság kultusz az 1960-as években kezdődött, az extrém vékonyságáról is híres modellel, Twiggy-vel. Az ikonikus megjelenésű lány fenekestül felforgatta a divatvilágot, mindenki rá szeretett volna hasonlítani. A 70-80-as években aztán a zörgő csontok egy kis időre háttérbe szorultak: a magazinok, kifutók és filmek világát ebben a két évtizedben főként a karcsú, de teltebb idomokkal büszkélkedő nők uralták. A nőies idomoknak a 90-es években újból leáldozott: ismét az extrém vékonyság jelentette a divatot. A trend pedig azóta sem sokat változott. Ha manapság nem is a Twiggy, vagy Kate Moss-féle extrém soványság testesíti meg a vágyott ideált, az Instagramot jelenleg is a lapos hasú, röcögő hurkácskáktól mentes, tökéletes testű influenszerek uralják.

Ebbe a a tökéletes testű nők és férfiak uralta világba robbant be 2012 körül Tess Holliday plus-size modell, aki a body positivity mozgalom egyik leghíresebb aktivistája lett. Hollidayt rögtön felkapta a közösségi média. Alakja meg sem közelítette a média sugallta idealizált női formát, mégis - vagy éppen ezért - rövid időn belül hatalmas követőbázist alakított ki. Tess Holiday, Ashley Graham és az azóta sorra felbukkanó, átlagos, vagy éppen duci testalkatú influenszerekkel sokkal könnyebben azonosulhatnak az átlagemberek, megjelenésükkel pedig azt az üzenetet közvetítik, hogy a boldogságot nem a kidogozott has, vagy a kerek, feszes fenék jelenti.

És üzenetük el is jutott követőikhez. Kérdésünkre prof. Csabai Márta, egészségpszichológus elmondta, hogy ma már kutatások is igazolják a testpozitív posztok támogató hatását.

Kutatások szerint a nők testképét jobban befolyásolják a társas környezetükből érkező visszajelzések, mint például a BMI-indexük. És mivel manapság a társas környezetet - ahonnan a visszajelzések érkeznek - részben a virtuális tér és a közösségi média adja, így tehát a celebek, influenszerek posztjai akár közvetlen hatással is lehetnek az egyénre. Ez az aktivizmus közösséget teremt és a társas támogatás eszközeivel segítheti az 'ideálistól eltérő' nők - és a nők legnagyobb része ebbe a csoportba esik - önelfogadását

- magyarázza a szakértő.

Harc a soványság kultusza ellen

A testpozitív mozgalom egyébként közel sem a 21. század találmánya. Az első hulláma az 1960-as években indult el az Egyesült Államokban, azzal a céllal, hogy véget vessen a kövér embereket - az élet különböző területein - ért megszégyenítésnek, azaz a fat-shamingnek. A mozgalom létrejötte az amerikai NAAFA (National Association to Advance Fat Acceptance) non-profit szervezet megalakulásához kapcsolatható, amely szervezetnek egyik célja, hogy megszüntessék a túlsúlyos emberek hátrányos megkülönböztetését.

Első hallásra mindez talán furcsa lehet. A kívülállóknak ugyanis sok esetben fel sem tűnik, hogy a súlytöbblettel rendelkezőket a mindennapokban milyen gyakran éri negatív megkülönböztetés csupán csak a külsejük miatt. Ezt a diszkriminációt már kutatások is alátámasztották: vizsgálatok szerint az elhízott embereket rendszeresen stimagizálja a társadalom, olyan sztereotípiákat aggatnak rájuk, amelyek a lustasággal, nemtörődömséggel függenek össze, ráadásul pedig sok esetben hátránnyal indulnak a munkavállalás és oktatás terén is.

Mi a baj a body positivity mozgalommal?

A mozgalom alapvető célja és mondanivalója tehát rendkívül fontos és hasznos, ám - ahogy arra prof. Csabai Márta is felhívja a figyelmet - vannak olyan üzenetei, melyek károsak lehetnek.

Bizonyos szószólói, főként az Egyesült Államokban igen militánsak, akik az ellenérveket támadásként kezelik. Ráadásul az is problémás, hogy elsősorban a túlsúly elfogadására koncentrálnak és negatív attitűdöket fogalmaznak meg például a soványsággal szemben.

Ilyen támadó megnyilvánulásai voltak például tavaly Sofi Hagen brit humoristának is, aki a Cancer Research UK elnevezésű rákkutató szervezetet a kövér emberek zaklatásával vádolta meg . Hagen bántónak érezte, hogy a szervezet kampánnyal próbálja meg felhívni az emberek figyelmét az elhízás és a rákos megbetegedések kialakulása közötti összefüggésre. És bár tény, hogy soha senkit nem szabadna, hogy bántás, zaklatás érjen a külseje, vagy súlya miatt, a valóság tagadásával egy igen veszélyes terepre lehet tévedni. A Cancer Research ugyanis nem kritizálni akarta a kövér embereket, hanem rámutatott arra a tudományosan bizonyított tényre, hogy az elhízás a daganatos betegségek kialakulásának egyik fő okozója lehet.

"Kifejezetten káros hatása lehet, ha a túlsúllyal járó negatív egészséghatásokat negligálják, illetve ha egyoldalú retorikát folytatnak: a testsúly elfogadása ugyanis a legtöbb esetben önmagában nem elég a teljes önelfogadáshoz, és nem 'varázsütésre' történik, hanem hosszabb önismereti munka eredménye" - teszi hozzá prof. Csabai Márta.

13 ráktípus, amit az elhízás okozhat Az már régóta ismert, hogy az elhízás jelentősen növeli a sokszor halálos kimenetelű szív- és érrendszeri, illetve különféle mozgásszervi megbetegedések, vagy éppen a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az azonban csak az utóbbi néhány évben vált szélesebb körben is ismertté, hogy az elhízás egyes ráktípusok kialakulásával is szoros statisztikai összefüggést mutat. Korábbi cikkünkért kattintson !

Mikortól káros a súlytöbblet?

Annak megállapításához, hogy mikortól is számít egészségkárosítónak a súlytöbblet, dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus elmondta, hogy első lépésben a tápláltsági állapotot kell felmérni. Ennek pedig a legegyszerűbb módja a testtömegindex (Body Mass Index = BMI) kategóriába sorolás (akár BMI-kalkulátor segítségével), a haskörfogat mérés, a derék-csípő hányados meghatározása, illetve a testzsír százalék mérése.

"A BMI-kategóriákból kiderül, hogy a túlsúly és az elhízás nem ugyanaz a fogalom. Mindkettőben magasabb a testsúly a normálisnál, de a túlsúly egy enyhébb, az egészséget még nem feltétlenül veszélyeztető kategória, míg az elhízás betegség"- magyarázza az obezitológus.

De a doktornő arra is felhívja a figyelmet, hogy az elhízás alatt nem súlyfelesleget kell érteni, hanem a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodását, magyarán a bőr alatti zsírszövetben, a zsigerek között, és egyes szervekben felhalmozott zsírfelesleget. Éppen ezért a BMI mellett a testzsírszázalék ismerete is hasznos lehet.

Egyes betegségek (például a szív-, és keringési betegségek, metabolikus szindróma) kockázati kategóriákba sorolása szempontjából pedig a haskörfogat osztályozásaival is jó tisztában lenni.

A derék-csípő arány pedig annak eldöntésében segít, hogy alma, vagy körte típusú zsírtöbbletről van-e szó.

A tápláltsági állapot körüljárása után már könnyebb is válaszolni arra a kérdésre, hogy mikortól lehet egészségügyi rizikója a súlyfeleslegnek. Az obezitológus azt mondja, ha a BMI alapján túlsúlyos tartományba tartozunk, de nincs a súlytöbblettel összefüggő betegségünk, akkor valójában eldönthetjük, hogy elfogadjuk és szeretjük-e így a külsőnket, vagy szeretnénk leadni néhány kilót. Ha a fogyás mellett döntünk, akkor koncentráljunk a fizikai aktivitás fokozására valamint segítségünkre lehet még egy jól összeállított, nem az éhezésen, túlzott táplálékmegvonáson alapuló étrend is.

Dr. Gajdács Ágnes szerint a body positivity hozzáállás veszélyes lehet, ha

a testtömegindexünk 27 kg/m2 felett van, vagy ha már az enyhe elhízás tartományába esik, valamint, ha a haskörfogat alapján fokozott vagy különösen nagy kockázati kategóriába tartozunk és már fennállnak nálunk bizonyos betegségek. Például magas vérnyomás, kettes típusú cukorbetegség vagy azt megelőző állapot, szívbetegség, magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint stb. Ebben az esetben a betegségek kezelése mellett a fogyásban, életmódváltásban is érdemes szakorvos segítségét kérni.

a testtömegindexünk 35 kg/m2 feletti, tehát a közepes, vagy súlyosan elhízott tartományban van. Ilyenkor a fogyás számos egészségügyi előnnyel járhat, komplex súlycsökkentő terápiára van szükség, lehetőleg obezitológus szakorvos koordinálásával

Dr. Gajdács Ágnes mindezen kívül egy másik, ugyancsak a testpozitív mozgalommal kapcsolatos problémára is felhívja a figyelmet. "A súlytöbblettel rendelkezők számának drámai növekedése miatt a szemünk hozzászokik a súlyfelesleghez, és azt fogadja el normálisnak - a jelenségre pedig már a WHO is felhívta a figyelmet. Ez is hozzájárul egy újfajta testképzavar, a fatorexia kialakulásához."

A fatorexiások valójában jelentős túlsúllyal küzdenek, de testméreteiket normálisnak tartják, sőt akár több kilóval is kevesebbnek gondolják magukat. De ugyanígy mások (például a saját gyerekeik) testsúlyát is alábecsülik, és mivel nem érzékelik a reális tápláltsági állapotot, így a súlyfelesleggel összefüggő betegségek kockázatával vagy meglétével sem törődnek.

Az érzelmek nem változtatnak a tényeken

Bármennyire is fontos tehát az üzenet, amit a testpozitív mozgalom közvetíteni próbál, nem szabad hagyni, hogy az önelfogadás az egészség rovására menjen. Önmagunk elfogadása és egészségünk megőrzése valójában két különböző dolog. Attól ugyanis, hogy elfogadjuk és szeretjük a testünket, még nem válunk egészségessé. Ez pedig vonatkozik mind a túlsúllyal élőkre, mind a normál, vagy extrém sovány testalkatúakra. Természetesen a túlsúlyos embereknél sem alakul ki automatikusan 2-es típusú diabétesz , ám esetükben a betegség kockázata bizonyítottan magasabb. Annak érdekében pedig, hogy a kockázatot minimalizáljuk, fontos lenne, ha hallgassunk az egészségügyi szakemberekre - és ne támadásnak vegyük a tanácsaikat.

Ha az orvosunk úgy látja, hogy a súlytöbbletünk már egészségügyi veszélyt jelent, akkor saját magunk érdekében igenis tennünk kell azért, hogy leadjunk néhány kilót. Ezzel párhuzamosan természetesen még szerethetjük a testünket, és nem is az a cél, hogy belefogyjunk a 32-es méretű farmerekbe. A lényeg, hogy egészségesek legyünk abban a testben, amiben jól is érezzük magunkat.

Egy nő nem csak a szépsége miatt értékes

A body positivity mozgalom másik jogos kritikája, hogy ténykedésükkel megint csak a külsőségeket, elsődlegesen a női testet helyezik a középpontba. Mintha a nők boldogsága csak azon múlna, hogy a tükörbe belenézve elégedettek-e külsejükkel vagy sem.

A külsőségek fontosságát gyakorlatilag gyerekkoruktól kezdve belenevelik a nőkbe: kislányként megtanulják , hogy a szépségük, megjelenésük rendkívül fontos ahhoz, hogy boldogulni tudjanak az életben. A társadalom aztán később is hajlamos kizárólag a külsejükre koncentrálni, tovább erősítve azt a szemléletet, hogy a nők legfontosabb tulajdonsága a szépség. A személyiségükre, intelligenciájukra, tehetségükre már sokkal kevesebb figyelem irányul. Ez az a hozzáállás, ami a valódi problémát okozza.

Ez is érdekelhet

Mozgás

Fit-fat paradoxon: egy elhízott ember is lehet fitt

hízás

Beszéljünk a nyári súlygyarapodásról. Igen, létezik

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

Erre a hozzáállásra pedig a body positivity mozgalom is csak ráerősít. Ahelyett, hogy megpróbálna leszámolni azzal a mérgező szemlélettel, miszerint a nők egyetlen értéke a szépségükben rejlik, pusztán csak kiterjeszti a szépség fogalmát egy nagyobb réteg számára.