A mozgalom azt hangoztatja, hogy minden test szép és bárki jól érezheti magát a bőrében megjelenéstől, súlytól, alaktól függetlenül - ezzel párhuzamosan pedig megpróbál leszámolni a média sugallta irreális szépségideállal.
Minderre egyrészről nagy szükség volt már. Gondoljunk, csak bele: világszerte csaknem 70 millió ember küzd valamilyen evészavarral . És bár az ilyen típusú betegségek mögött többféle okok húzódhatnak, a kiváltó tényezők között egyértelműen ott van a média sugallta szépségideál, valamint a másoknak való megfelelés kényszere. Erre pedig már kutatások is rámutattak: a közösségi média oldalakon több százezer követővel büszkélkedő celebek és influenszerek posztjai valóban nagyban befolyásolják az étkezési zavarok kialakulását, mégpedig főként a fiatal lányok körében.
A közösségi média legfelkapottabb influenszereinek posztjai, képei ugyanis közel sem mondhatók átlagosnak. Oldalaikon egy álomvilágot építenek ki, amelyben minden és mindenki tökéletes. Megmutatják követőiknek luxusnyaralásaikat, lefotózzák mikor milyen szuperegészséges ételeket esznek és természetesen nagyjából mindegyik képbe belekomponálják tökéletes alakjukat is. Hiszen nem csak az életük tökéletes, de ők maguk is azok: mindannyian gyönyörűek, kívánatosak, vékonyak, vagy éppen izmosak. A követőik felé közvetített üzenet pedig egyértelmű: ahhoz, hogy sikeresek, szerethetőek vagy netán híresek legyünk, nekünk is tökéletessé kell válnunk.
Ebbe a a tökéletes testű nők és férfiak uralta világba robbant be 2012 körül Tess Holliday plus-size modell, aki a body positivity mozgalom egyik leghíresebb aktivistája lett. Hollidayt rögtön felkapta a közösségi média. Alakja meg sem közelítette a média sugallta idealizált női formát, mégis - vagy éppen ezért - rövid időn belül hatalmas követőbázist alakított ki. Tess Holiday, Ashley Graham és az azóta sorra felbukkanó, átlagos, vagy éppen duci testalkatú influenszerekkel sokkal könnyebben azonosulhatnak az átlagemberek, megjelenésükkel pedig azt az üzenetet közvetítik, hogy a boldogságot nem a kidogozott has, vagy a kerek, feszes fenék jelenti.
És üzenetük el is jutott követőikhez. Kérdésünkre prof. Csabai Márta, egészségpszichológus elmondta, hogy ma már kutatások is igazolják a testpozitív posztok támogató hatását.
- magyarázza a szakértő.
Harc a soványság kultusza ellen
A testpozitív mozgalom egyébként közel sem a 21. század találmánya. Az első hulláma az 1960-as években indult el az Egyesült Államokban, azzal a céllal, hogy véget vessen a kövér embereket - az élet különböző területein - ért megszégyenítésnek, azaz a fat-shamingnek. A mozgalom létrejötte az amerikai NAAFA (National Association to Advance Fat Acceptance) non-profit szervezet megalakulásához kapcsolatható, amely szervezetnek egyik célja, hogy megszüntessék a túlsúlyos emberek hátrányos megkülönböztetését.
Első hallásra mindez talán furcsa lehet. A kívülállóknak ugyanis sok esetben fel sem tűnik, hogy a súlytöbblettel rendelkezőket a mindennapokban milyen gyakran éri negatív megkülönböztetés csupán csak a külsejük miatt. Ezt a diszkriminációt már kutatások is alátámasztották: vizsgálatok szerint az elhízott embereket rendszeresen stimagizálja a társadalom, olyan sztereotípiákat aggatnak rájuk, amelyek a lustasággal, nemtörődömséggel függenek össze, ráadásul pedig sok esetben hátránnyal indulnak a munkavállalás és oktatás terén is.
Mi a baj a body positivity mozgalommal?
A mozgalom alapvető célja és mondanivalója tehát rendkívül fontos és hasznos, ám - ahogy arra prof. Csabai Márta is felhívja a figyelmet - vannak olyan üzenetei, melyek károsak lehetnek.
Ilyen támadó megnyilvánulásai voltak például tavaly Sofi Hagen brit humoristának is, aki a Cancer Research UK elnevezésű rákkutató szervezetet a kövér emberek zaklatásával vádolta meg . Hagen bántónak érezte, hogy a szervezet kampánnyal próbálja meg felhívni az emberek figyelmét az elhízás és a rákos megbetegedések kialakulása közötti összefüggésre. És bár tény, hogy soha senkit nem szabadna, hogy bántás, zaklatás érjen a külseje, vagy súlya miatt, a valóság tagadásával egy igen veszélyes terepre lehet tévedni. A Cancer Research ugyanis nem kritizálni akarta a kövér embereket, hanem rámutatott arra a tudományosan bizonyított tényre, hogy az elhízás a daganatos betegségek kialakulásának egyik fő okozója lehet.
"Kifejezetten káros hatása lehet, ha a túlsúllyal járó negatív egészséghatásokat negligálják, illetve ha egyoldalú retorikát folytatnak: a testsúly elfogadása ugyanis a legtöbb esetben önmagában nem elég a teljes önelfogadáshoz, és nem 'varázsütésre' történik, hanem hosszabb önismereti munka eredménye" - teszi hozzá prof. Csabai Márta.
Mikortól káros a súlytöbblet?
Annak megállapításához, hogy mikortól is számít egészségkárosítónak a súlytöbblet, dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus elmondta, hogy első lépésben a tápláltsági állapotot kell felmérni. Ennek pedig a legegyszerűbb módja a testtömegindex (Body Mass Index = BMI) kategóriába sorolás (akár BMI-kalkulátor segítségével), a haskörfogat mérés, a derék-csípő hányados meghatározása, illetve a testzsír százalék mérése.
"A BMI-kategóriákból kiderül, hogy a túlsúly és az elhízás nem ugyanaz a fogalom. Mindkettőben magasabb a testsúly a normálisnál, de a túlsúly egy enyhébb, az egészséget még nem feltétlenül veszélyeztető kategória, míg az elhízás betegség"- magyarázza az obezitológus.
BMI kategóriák | |||
BMI (kg/m2) | Kategória | ||
18,5-24,9 | normális | ||
25-29,9 | túlsúly (elhízást megelőző állapot) | ||
30 felett | elhízás | ||
30-34,9 | I. fokú (vagy enyhe) elhízás | ||
35-39,9 | II.fokú (vagy közepes) elhízás | ||
40 felett | III.fokú (vagy súlyos) elhízás | < |
De a doktornő arra is felhívja a figyelmet, hogy az elhízás alatt nem súlyfelesleget kell érteni, hanem a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodását, magyarán a bőr alatti zsírszövetben, a zsigerek között, és egyes szervekben felhalmozott zsírfelesleget. Éppen ezért a BMI mellett a testzsírszázalék ismerete is hasznos lehet.
Testzsír kategóriák felnőttekben (18 év felett) | |||||
Testzsírszázalék | |||||
Nő | Férfi | ||||
Ideális testzsír mennyiség | 20-24,9% | 15-17,9% | |||
Túlsúly | 25-29,9% | 18-24,9% | |||
Elhízás | 30% felett | 25% felett | < |
Egyes betegségek (például a szív-, és keringési betegségek, metabolikus szindróma) kockázati kategóriákba sorolása szempontjából pedig a haskörfogat osztályozásaival is jó tisztában lenni.
Haskörfogat A legalsó borda és a csípőcsont közti távolság felénél (körülbelül a köldök felett 2 ujjnyival) |
|||||
Haskörfogat (cm) | |||||
Nő | Férfi | ||||
Normális érték, alacsony kockázat | 80 alatt | 94 alatt | |||
Fokozott kockázat | 80-88 | 94-102 | |||
Különösen nagy kockázat | 88 felett | 102 felett | < |
A derék-csípő arány pedig annak eldöntésében segít, hogy alma, vagy körte típusú zsírtöbbletről van-e szó.
Derék-csípő hányados Haskörfogat (cm) /csípőkörfogat (cm) |
|||
Férfi | 0,9 vagy felette: hasi vagy alma típusú zsírfelhalmozódás | ||
Nő | 0,85 alatt: csípőtáji vagy körte típusú zsírfelhalmozódás 0,85 vagy felett: hasi vagy alma típusú zsírfelhalmozódás |
< |
A tápláltsági állapot körüljárása után már könnyebb is válaszolni arra a kérdésre, hogy mikortól lehet egészségügyi rizikója a súlyfeleslegnek. Az obezitológus azt mondja, ha a BMI alapján túlsúlyos tartományba tartozunk, de nincs a súlytöbblettel összefüggő betegségünk, akkor valójában eldönthetjük, hogy elfogadjuk és szeretjük-e így a külsőnket, vagy szeretnénk leadni néhány kilót. Ha a fogyás mellett döntünk, akkor koncentráljunk a fizikai aktivitás fokozására valamint segítségünkre lehet még egy jól összeállított, nem az éhezésen, túlzott táplálékmegvonáson alapuló étrend is.
Dr. Gajdács Ágnes szerint a body positivity hozzáállás veszélyes lehet, ha
Dr. Gajdács Ágnes mindezen kívül egy másik, ugyancsak a testpozitív mozgalommal kapcsolatos problémára is felhívja a figyelmet. "A súlytöbblettel rendelkezők számának drámai növekedése miatt a szemünk hozzászokik a súlyfelesleghez, és azt fogadja el normálisnak - a jelenségre pedig már a WHO is felhívta a figyelmet. Ez is hozzájárul egy újfajta testképzavar, a fatorexia kialakulásához."
A fatorexiások valójában jelentős túlsúllyal küzdenek, de testméreteiket normálisnak tartják, sőt akár több kilóval is kevesebbnek gondolják magukat. De ugyanígy mások (például a saját gyerekeik) testsúlyát is alábecsülik, és mivel nem érzékelik a reális tápláltsági állapotot, így a súlyfelesleggel összefüggő betegségek kockázatával vagy meglétével sem törődnek.
Az érzelmek nem változtatnak a tényeken
Bármennyire is fontos tehát az üzenet, amit a testpozitív mozgalom közvetíteni próbál, nem szabad hagyni, hogy az önelfogadás az egészség rovására menjen. Önmagunk elfogadása és egészségünk megőrzése valójában két különböző dolog. Attól ugyanis, hogy elfogadjuk és szeretjük a testünket, még nem válunk egészségessé. Ez pedig vonatkozik mind a túlsúllyal élőkre, mind a normál, vagy extrém sovány testalkatúakra. Természetesen a túlsúlyos embereknél sem alakul ki automatikusan 2-es típusú diabétesz , ám esetükben a betegség kockázata bizonyítottan magasabb. Annak érdekében pedig, hogy a kockázatot minimalizáljuk, fontos lenne, ha hallgassunk az egészségügyi szakemberekre - és ne támadásnak vegyük a tanácsaikat.
Ha az orvosunk úgy látja, hogy a súlytöbbletünk már egészségügyi veszélyt jelent, akkor saját magunk érdekében igenis tennünk kell azért, hogy leadjunk néhány kilót. Ezzel párhuzamosan természetesen még szerethetjük a testünket, és nem is az a cél, hogy belefogyjunk a 32-es méretű farmerekbe. A lényeg, hogy egészségesek legyünk abban a testben, amiben jól is érezzük magunkat.
Egy nő nem csak a szépsége miatt értékes
A body positivity mozgalom másik jogos kritikája, hogy ténykedésükkel megint csak a külsőségeket, elsődlegesen a női testet helyezik a középpontba. Mintha a nők boldogsága csak azon múlna, hogy a tükörbe belenézve elégedettek-e külsejükkel vagy sem.
A külsőségek fontosságát gyakorlatilag gyerekkoruktól kezdve belenevelik a nőkbe: kislányként megtanulják , hogy a szépségük, megjelenésük rendkívül fontos ahhoz, hogy boldogulni tudjanak az életben. A társadalom aztán később is hajlamos kizárólag a külsejükre koncentrálni, tovább erősítve azt a szemléletet, hogy a nők legfontosabb tulajdonsága a szépség. A személyiségükre, intelligenciájukra, tehetségükre már sokkal kevesebb figyelem irányul. Ez az a hozzáállás, ami a valódi problémát okozza.
Erre a hozzáállásra pedig a body positivity mozgalom is csak ráerősít. Ahelyett, hogy megpróbálna leszámolni azzal a mérgező szemlélettel, miszerint a nők egyetlen értéke a szépségükben rejlik, pusztán csak kiterjeszti a szépség fogalmát egy nagyobb réteg számára.