Az INCI egy betűszó, amely az angol International Nomenclature of Cosmetic Ingredients, azaz a Kozmetikum-összetevők Nemzetközi Jegyzéke rövidítése. Ezt a rendszert használják a gyártók a világ legtöbb országában a termékekben lévő anyagok jelölésére. Nem kell vegyésznek lennünk ahhoz, hogy a listán végigfutva bizonyos dolgokat megtudhassunk a kezünkben tartott termékről, de fontos tisztában lenni azzal, hogy önmagában az INCI alapján még nem feltétlenül lehet eldönteni, hogy számunkra megfelelő lesz-e.
A sorrend a hatóanyagok mennyiségét is jelöli
Az INCI-listán a termékeket mennyiség szerint csökkenő sorrendben sorolják fel, tehát minél hátrébb van egy adott hatóanyag a felsorolásban, annál kevesebbet tartalmaz belőle a termék. A lista legvégén vannak azok az összetevők, amelyekből kevesebb mint egy százalék van benne – ezeket egyébként már nem kötelező sorrendben feltüntetni.
Az egy százalék kevésnek tűnhet, de bizonyos hatóanyagok esetében már egy ezreléknyi is olyan mennyiség, amely abszolút hatékony – például a retinol és egyes származékai ilyen pici adagban is jól működnek. Sőt, ha ennél több van belőlük egy termékben, az érzékeny vagy a hatóanyaghoz még nem szokott bőr esetében akár irritációt is kiválthat. Ha viszont valamilyen savat látunk az INCI-lista legvégén, akkor jó, ha tudjuk, hogy az adott termékben nem hámlasztásra, hanem valószínűleg a termék pH-jának beállítására használják.
Néhány példa arra, hogy melyik hatóanyag mekkora mennyiségben hatékony:
- Glikolsav – 5-10%
- Tejsav – 5-10%
- Mandulasav – 5-12%
- Szalicilsav – 0,5-2% (lakossági felhasználásban)
- Niacinamid – 2-10%
- Azelainsav – 5-20%
- Retinol – 0,01-1%
- Panthenol – 1-5%
- PHA-savak – 4-12%
- Sodium Ascorbyl Phosphate (nátrium-aszkorbil-foszfát) – 0,2-5%
Az INCI-lista nem minőségjelző
Egy kozmetikum INCI-listájából azt is megtudhatod, hogy van-e benne olyan összetevő (illatanyag, illóolaj, tartósítószer, színezőanyag, alkohol), amely potenciálisan irritálhatja a bőrödet. Emellett sokat segít abban, hogy még azelőtt megtudhasd, benne vannak-e a polcról leemelt termékben azok a hatóanyagok, amelyeket keresel, mielőtt betennéd a kosaradba.
Viszont fontos azzal is tisztában lenni, hogy ezt a listát inkább egyfajta iránymutatásként kell kezelni, nem pedig minőségjelzőként. Egyrészt jelenleg még viszonylag kevés olyan gyártó van, akik százalékokkal együtt tüntetik fel a termékben lévő hatóanyagokat a címkén, másrészt önmagában az összetevők felsorolása még nem árul el mindent. Egy bőrápolási termék esetében nagyon fontos a formulázás, a különféle összetevők aránya, az, hogy mennyire tudnak egymással szinergiában működni.
Emellett pedig sokat számít az állag, a bőrérzet, amelyet maga után hagy, hogy milyen a textúrája, mennyire gyorsan szívódik be és milyen bőrképet hagy maga után. Ezek döntik el ugyanis, hogy mennyire szívesen nyúlunk egy adott kozmetikumhoz, és hogy valóban használjuk-e annyiszor – tehát akár mindennap –, hogy legyen esélye produkálni a csomagolásán feltüntetett várható eredményeket. Ezek viszont az INCI-listáról nem derülnek ki, csak akkor, ha felkenjük és kipróbáljuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ne szájhagyomány alapján válasszunk terméket
Nem jó támpont egy adott terméknél az sem, ha valamelyik ismerősünk esküszik rá, hogy neki bevált, még akkor sem, ha bőrtípusunk vagy bőrproblémánk megegyezik. Mégpedig azért nem, mert minden ember bőrének van egy úgynevezett mikrobiomja (a bőrfelszínen élő mikroorganizmusok által alkotott ökológiai rendszer). Ez a mikrobiom pedig mindenkinél annyira egyedi, mint az ujjlenyomata, éppen ezért még azonos bőrtípus esetén sem biztos, hogy egy adott termék két embernél ugyanolyan jól (vagy rosszul) hat.
Az INCI-lista tehát elsősorban arra jó, hogy ha nagyjából tisztában vagyunk azzal, hogy milyen típusú terméket és hatóanyagokat keresünk, akkor egy alapvető képet kapjunk arról, hogy az adott kozmetikum megfelel-e az elvárásainknak. Emellett segíthet kiszúrni, hogy van-e benne olyasmi, amit kerülni szeretnénk, például érzékeny bőr esetén a parfüm, a színezékek, az SLS, illetve az oktotrilén azoknál, akiknek a szemét gyakran csípik a fényvédők (a legtöbb esetben ez az összetevő okoz ilyen jellegű problémát).
A cikket Dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus lektorálta.
