Ne nézzen hátra!
Ön is a nyárimádók közé tartozik? Hát igen, szép volt: legszellősebb ruháinkban járhattunk a simogató melegben és napfényben, tapostuk a vizet a sekély vízpartokon, kilószámra ettük a szezon legcsodásabb, aromásabb gyümölcseit, legfrissebb zöldségeit, és hajnaltól késő estig, ha csak tehettük, a szabad ég alatt szívtuk a friss levegőt. A bőrünk aranyos színűre pirult, a sok mozgás, a hiúságból kezdett nyári fogyókúra, az egy-két hét szabadság megtette a hatását, szépnek, virulónak és egészségesnek éreztük magunkat, a hideg, a sötét, a betegség, a járványveszély olyan távolinak tűnt...
Aztán egyszer csak beköszöntött az ősz, fokozatosan lett egyre hidegebb, nyirkosabb, barátságtalanabb körülöttünk minden, most pedig már a jeget vakarjuk reggelenként dühödten a kocsi ablakairól, lehelgetjük a dermedt ujjainkat, és amikor már délután négykor besötétedik, legszívesebben mi is téli álomra hajtanánk a fejünket legalább februárig. Hátranézni azonban nincs értelme, mert a verőfényes nyári idillre való visszaemlékezés csak nehezíti az életünket.
Ha már a természet örök körforgalmát megváltoztatni nem tudjuk, legalább igyekezzünk ennek is meglátni a pozitív oldalát és minél jobban alkalmazkodni a hidegebb, szelesebb, csípősebb időhöz. Elvégre az év sötétebbik hat hónapja is az életünk része, nem mondhatunk le ilyen hosszú időre a derűs, egészséges időtöltésekről!
Lassult anyagcsere
Itt a kontinentális éghajlaton nincsenek extrém hidegek, de így is kihívást jelent a szervezetünk számára az időjárás-változás. A hidegebb idő, a rövidebb nappalok, a fényhiány hatással van az emberi testre is: megváltozik az anyagcserénk ritmusa, a szervezetünk takarékosabb üzemmódra áll át, a tevékenységünk lendülete is lassul, jobban szeretünk a meleg szobában pihenni, mint a szabad levegőn fagyoskodni. Csökken az immunvédelem hatékonysága, sérülékenyebbé válunk a különböző fertőzésekkel szemben is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szeles idő, a hideg, a fűtött helyiségek szárazabb levegője, a mérsékeltebb folyadékfogyasztás látványos pusztítást visz végre a bőrünk állapotában, ha nem teszünk ellene: a bőr sápadtabbá, szárazzá, repedezésre hajlamossá válik. A lassult anyagcsere egyrészt a meghűlésekre, a fertőzésekre is fogékonyabbá teszi a szervezetünket, másrészt a fel nem használt energia zsír formájában rakódik le: ha nem vigyázunk, ezt a telet sem ússzuk meg úszógumi, pluszkilók nélkül!
Kis figyelem csodát tehet
Mit tehetünk? A hideg beálltával jobban oda kell figyelni a táplálkozásunkra, hogy ételeink ne csak (telente szokásosan) energiában dúsak legyenek, hanem vitaminokban, ásványi anyagokban is. Ez a sült - rakott ételek szezonja, amikor nemcsak az étel, hanem annak készítése közben a sütő melege is jól esik. A téli alapvető élelmiszerek között is találunk a kamrában olyan egészséges alapanyagokat, amelyekből nemcsak finom, hanem vitamindús, egészséges ételeket is lehet készíteni. Ilyen például az alma, sütőtök, gesztenye (lehet kísérletezni velük, különösen szárnyas húsokkal együtt sütve adnak remek ízt ételeinknek), de az olcsó káposzta, cékla, burgonya, hagyma, fokhagyma is ezerféleképpen felhasználható, ínyenc finomsággá varázsolható. Egyáltalán nem törvényszerű az sem, hogy ne lehetne elkerülni a téli súlygyarapodást.
A rizikófaktorok mindenki számára ismertek, oda kell figyelni hát rájuk: a téli szokásainkhoz tartozik a gyakoribb nassolás, amit különösen ünnepek idején bocsánatos bűnnek érzünk, a karácsonyi- szilveszteri túlevés, amikor a család minden tagja "kitesz magáért", így napok telnek el evés-ivással. Sajnos, általában mindehhez a kevesebb mozgás, jóval kevesebb friss levegő is hozzájárul... Csodaszer nincs, de néhány egyszerű tippet azért tudunk adni. Óvakodjunk a kóstolgatástól, a napi energia-bevitelbe minden morzsa és korty beleszámít. Ha egyébként is változatosan étkezünk, az csökkenti a kísértést az ünnepi asztal mellett is.
A többletkalóriákat legjobban mozgással lehet egyensúlyban tartani: ha síelni, üdülni nem is mindenki jut el, de egy-egy órás kényelmes, beszélgetős séta a behavazott parkban vagy a város melletti erdőben senki számára nem elérhetetlen. Az uszodák, a fitnesztermek is ugyanúgy várnak mindenkit telente is, mint nyáron, a lóhalálában elhatározott és megkísérelt fogyókúránk idején tették - és ha rendszeressé tennénk ezek látogatását, talán nem is lenne szükség a tavaszi "gyorssegély" diétákra sem!
Bőrápolás télen
A bőrünket a téli leromlástól a megfelelő folyadékbevitel mentheti meg, így hát nem szabad megvárni, amíg a szomjúságot érezzük is, hanem anélkül is gondoskodni kell elegendő mennyiségről. Legjobb ilyenkor a meleg folyadék: tartalmas levesek, illatos teák, rostos gyümölcslevek, váltogatott összetételű (márkájú) ásványvizek biztosíthatják a bőr vízháztartását és a szervezet ásványi anyagszükségletét is. A száraz, repedezett bőrt valósággal újjávarázsolhatja egy-egy frissítő pakolás.
Ehhez sem kell holmi drága kencékre, különleges kozmetikumokra gondolni, hiszen a hűtőnkben rendszeresen fellelhető alapanyagok között is találhatunk megfelelőt. Különféle gyümölcsökből, mézből, joghurtból, tejszínből készített pakolás vagy például egy-két csepp tápláló olívaolajjal kikevert élesztő csodát tehet a fáradt bőrrel. Kevésbé ismert, hogy a kávé, amelyet íze, élénkítő hatása miatt fogyasztunk elsősorban, emellett antioxidánsokat, májvédő anyagokat is tartalmaz, sőt, külsőleg is alkalmazható: a narancsbőrre kenve, bedörzsölve jótékony hatású.
