Filmbe illő jelenet: tömegbalesetnél golyóstollal biztosítják a sérült légzését, a mentőautóban kell elvégezni a császármetszést, személygépkocsival száguldanak kórházba az agyvérzéses beteggel, vagy az utcán kezdik a lélegeztetést és a mellkas ütemes nyomását, hogy megmenthessenek valakit, akinek megállt a szíve. Persze, a valós életben kisebb eséllyel történik ilyen, de ettől még tény: bármikor előfordulhat! Érdemes felkészülni rá, hiszen akár egy szerettünket, barátunkat is megmenthetjük, ha tudjuk, mi a teendő, és ha pánik helyett gyorsan cselekszünk.
1. Stroke
Vagy más néven agyvérzés, agyi érkatasztrófa. Jellemzően a 40 év feletti férfiaknál, illetve az 50 feletti nőknél fordul elő, és bár 60-80 éves korban a leggyakoribb, sajnos egyre többször jelentkezik fiatalabbaknál is. A folyamat általában úgy néz ki, hogy egy vérrög elzárja a koponyán belül az erek útját, az idegsejtek pedig nem jutnak oxigénhez, illetve tápanyagokhoz, emiatt elhalnak. Ezekben az esetekben nincs vérzés, de létezik úgynevezett vérzéses stroke is, amelynek a hátterében érfalrepedés áll. A tünetek azonban mindkét esetben hasonlóak: elferdül az arc, lebiggyed a száj, a beteg szédül, kettős látás, beszédzavar jelenik meg nála.
A stroke-ot egyébként orvosi szaktudás nélkül is könnyen lehet diagnosztizálni. Ehhez mindössze 3 betűt kell megjegyezni: MBE. A mozaikszó abban segít, hogy megjegyezzük, mire kell megkérni a pácienst. M: mosolyogjon. B: beszéljen. E: Emelje fel a két kezét. Amennyiben ezek közül bármelyik nehézséget okoz, azonnal értesíteni kell a mentőket. Ugyanis ha másfél órán belül elkezdik a kezelést, akár maradványtünet nélküli gyógyulást is el lehet érni!
2. Hirtelen szívmegállás
Szervezetünk működtetője, életünk mozgatórugója a szív, amely ritmusos, percenként átlagosan 60-80 alkalommal történő összehúzódásával fenntartja a keringést, ezáltal eljuttatja a vért létfontosságú szerveinkbe, illetve valamennyi sejtünkbe. Ha megáll a szív, megáll az élet - de van még néhány perc, amikor küzdeni lehet az újraindításért.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez idő pedig rendkívül rövid, mindössze 180-300 másodperc, mert ha tovább tart az oxigénhiányos állapot, beáll a klinikai halál, és visszafordíthatatlan agy- ás szívkárosodás következik be.
Magyarországon évente 20-25 ezer ember veszti életét hirtelen szívhalál miatt, ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 70 esetet regisztrálnak. Ennyiszer kellene tehát megpróbálni gyorsan és határozottan cselekedni, hogy növeljük a túlélés esélyét. De valóban csak "esély"-ről beszélhetünk, mert vannak olyan helyzetek, amikor sem a lélegeztetés, sem a defibrillátor használata nem segít. Ilyen például a súlyos akut szívinfarktus. Sokszor azonban még visszafordítható a folyamat, és megelőzhető a szívhalál. Ehhez meg kell kezdeni a keringés és a légzés külső beavatkozás útján történő fenntartását. Ha pedig kamraremegés, más néven kamrai fibrilláció, illetve pulzushullám nélküli kamrai eredetű túl szapora szívverés áll fenn, sokkolni kell a szívet, azaz áramütéssel kell megszüntetni a ritmuszavart. Egyes tanulmányok szerint ha 5 percen belül megkezdjük az újraélesztést, 50-70 százalékban sikeres lehet.
3. Gégemetszés
Akkor kell végezni, ha a felső légút valamilyen idegen test, például ételdarab, vérzés, vagy ödéma (vizenyős megdagadás) miatt elzáródik, azaz nincs biztosítva a levegő útja a tüdőbe. Az orvosok megkülönböztetik a légcsőmetszéstől. Előbbi esetében ugyanis a vágást a gége két nagy porca, a pajzs- és a gyűrűsporc között kell végezni, utóbbit azonban lejjebb, a légcső második és harmadik porca környékén.
Fontos különbség az is, hogy gégemetszést csak ritkán, rendkívül sürgős esetben hajtanak végre, amikor mindössze 1-2 perc áll rendelkezésre a légút biztosítására. Ez sokkal gyorsabban végrehajtható, mert a pajzs- és gyűrűporc között csupán egy vastagabb hártya húzódik, amelyet egy élesebb eszközzel, szinte egy mozdulattal fel lehet vágni, és ezzel be lehet jutni a gégébe. A légcsőmetszés azonban egy kis műtét. Előnye viszont, hogy nem irritálja a hangszalagokat, és nem okoz hegesedést, ezáltal könnyebben regenerálódik.
4. Anafilaxiás sokk
Biztosan mindenki hallott már olyan rémtörténetet, amikor egy méhcsípésben meghalt valaki. A mentők már tehetetlenek voltak, a diagnózis pedig két idegen szó: anafilaxiás sokk. Ez egy allergiás reakció, amely az immunrendszer túlzott működésére vezethető vissza. A tünetek között a kiütés, szédülés, zavartság, nehézlégzés, a torok duzzadása, légzés- és keringészavar szerepel, okozhatja rovarcsípés, vagy valamilyen élelmiszerrel, vegyszerrel, gyógyszerrel történő érintkezés.
A teendők között itt is első helyen az áll, hogy értesíteni kell a mentőket. Szükség esetén készülni kell a légutak biztosítására, illetve az újraélesztésre is. Az orvosok azonban óva intenek attól, hogy itassuk a beteget, vagy hogy kalciumot, antihisztamint, illetve szteroidot adjunk neki, ezek a szerek ugyanis nagy eséllyel csak rontanak az állapotán. A gyógyszeres kezelést egyébként a protokoll szerint adrenalin beadásával kezdik, amelyet korábban már anafilaxiás sokkon átesett páciensek injekció formájában maguknál is hordanak.
5. Sürgősségi császár
Császármetszést persze tervezni is szoktak - általában azért, hogy megelőzzenek valamilyen egészségkárosodást. Például ha az édesanyának olyan fertőzése van, amely veszélyeztetné a magzatot, ide tartozik mondjuk a herpesz. Vagy ha a kicsi harántfekvés miatt elzárja a méhszájat. Néha előre lehet tudni, hogy az anyának szűk a medencéje, vagy túlságosan nagy súlyú a baba, azaz a hüvelyi szülésnek fizikai akadálya van.
Ez is érdekelhet
Sokszor azonban szülés közben kell meghozni a döntést, hogy a folyamatot a műtőben kell befejezni. Ilyen például a lepény idő előtti leválása, ha a köldökzsinór összenyomódása miatt oxigénhiány lép fel, ha az édesanyának szülés közben szívinfarktusa, vagy tüdőembóliája lesz, esetleg valamilyen baleset miatt megsérül. A szakmai előírások szerint a döntés meghozatalától a magzat kiemeléséig 10-30 perc telhet el.
