Bár magától értetődőnek tűnik, hogy bárhova eljuthatunk a két lábunkon, a járás valójában igen összetett folyamat, amihez a mozgásszervrendszer összehangolt munkájára van szükség. Épp ezért a járás közben jelentkező fájdalom okának felderítése sem mindig egyszerű. A Prevention magazin nyomán összeszedtük a leggyakoribb elváltozásokat, amelyek miatt fájdalmassá válhat a sétálás, és abban is segítünk, hogyan szabadulhatunk meg a kínzó bajtól.
1. Talpibőnye-gyulladás
A talpi bőnye egy erős kötőszövet, ami a saroktól a lábujjakig húzódik, feladata, hogy megtámassza a talpat. Normál esetben nem érezzük a jelenlétét, ám ha begyullad, akkor a saroktájékon jelentkező éles, szúró, égető fájdalommal hívja fel magára a figyelmet. Különösen hosszabb pihentetés után lehet fájdalmas a sétálás, így gyakran az ébredés utáni első lépések a legrosszabbak.
Mi okozza? A talpi bőnye lépéskor megfeszül, hogy csillapítsa az ütődést, ám túlterhelés esetén apró szakadások keletkeznek benne, emiatt a kötőszövet feszessé válik, ez okozza a fájdalmat.
A túlterhelés leggyakoribb oka az intenzív testedzés (futók körében igen gyakori a talpibőnye-gyulladás), de a túlsúly, a magas vagy lesüllyedt lábboltozat, valamint akár a túl sok séta is előidézheti a problémát.
Így kezelhetjük: a lehető leginkább tehermentesítsük a talpat, ha a saroknál duzzanat is jelentkezik, azon jegeléssel segíthetünk. A célzott, talpi nyújtógyakorlatok, valamint a talp masszírozása is jót tesz, ehhez érdemes egy teniszlabdát görgetni a fájós talpunk alatt. A kiújulás elkerülése érdekében váltsunk kényelmes, megfelelő alátámasztást biztosító lábbelire (különösen sportolásnál), és ha kell, használjunk a harántboltozatot megtámasztó talpbetétet. Fontos, hogy ne legyintsünk a problémára, mert a talpi bőnye gyulladása megfelelő kezelés nélkül súlyosabb panaszokhoz, akár sarkantyú kialakulásához is vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Benőtt köröm
A lábujjkörmök szélénél, sarkainál jelentkező gyulladás és duzzanat bizony annak a jele, hogy benőtt a körmünk. Ilyenkor - ahogy a neve is mutatja - a körömlemez szó szerint belenő a bőrbe, nagy nyomást gyakorolva ezzel a környező lágyszövetekre. Ez rendkívül fájdalmas lehet, kezdetben csak nyomásra, majd később a járás során is érezhető lesz az intenzív fájdalom, ahogy minden lépésnél a lábujjakra nehezedünk.
Mi okozza? Veleszületett hajlam vagy kóros körömnövekedés miatt is kialakulhat benőtt köröm , de közvetve okozhatja a körömgomba is, amely miatt megvastagodik a körömlemez. A különféle körömdeformitások is vezethetnek ahhoz, hogy a köröm benő, de nem ritka az sem, hogy a túl szűk cipő miatt jelentkezik a probléma.
Így kezelhetjük: kezdetben házilag is orvosolhatjuk, ha beáztatjuk a lábujjat, majd amikor a bőr felpuhult, óvatosan kiemelhetjük és visszavághatjuk a körmöt. Súlyosabb esetben érdemes szakemberhez, például gyógypedikűröshöz fordulni, de könnyen előfordulhat, hogy már csak az orvos fogja tudni kimetszeni a benőtt részt. Ha gyakran visszatérő problémáról van szó, szintén a műtéti beavatkozás segíthet. Amennyiben körömgomba a kiváltó ok, azt is kezelni kell a teljes gyógyuláshoz. A lábköröm vágásakor pedig figyeljünk rá, hogy egyenesen vágjuk le a körmöket, ne kerekítsük le a széleket, mert az elősegíti a köröm benövését.
3. Bütyök
A leggyakoribb lábfejdeformitás a bütyök, melynek szembetűnő jele, hogy az első lábközépcsont kifelé, a nagylábujj pedig ezzel együtt befelé fordul. Ez nem csak esztétikai problémát okoz, fájdalmas gyulladás is kialakulhat, ami megnehezíti a járást.
Mi okozza? Egyesek genetikailag hajlamosabbak a bütyökképződésre, a laza ízületek és az alacsony lábboltozat is elősegíti a kialakulását. A foglalkozásukból adódóan sokat állók körében, így például a tanároknál, ápolóknál, fodrászoknál is gyakori a bütyök. Fő kockázati tényezője továbbá a magas sarkú cipő gyakori viselése, ilyenkor ugyanis a lábujjak előrecsúsznak, a cipő orrába szorulnak és erre a részre nehezedik az egész testsúly - nem véletlen tehát, hogy a nők körében tízszer gyakoribb a bütyök kialakulása, mint a férfiaknál.
Így kezelhetjük: amikor csak lehet, viseljünk széles, rugalmas, kényelmes lábbelit, a magas sarkút hagyjuk meg a különleges eseményekre. A patikákban, orvosi segédeszközboltokban kapható bütyökvédők, lábujjkorrigáló eszközök is segíthetnek a deformitás kezelésében, hosszú távon pedig a gyógytorna, a masszázs és az ultrahangos kezelés hozhat enyhülést. Ha a bütyök fájdalma állandósul és a mindennapokat is megkeseríti, akkor műtéti beavatkozás is szóba jöhet.
4. Begyulladt Achilles-ín
Az egyik legnagyobb és egyben legsérülékenyebb ín a testünkben az Achilles-ín, nem véletlen tehát, hogy a görög mitológia hőse, Akhilleusz vesztét is részben ez okozta. A sarokcsontot a vádli izmaival összekötő ín több okból is megsérülhet, begyulladhat, sőt akár el is szakadhat. A gyulladásra az ín duzzanata, a mozgás közben érzett tompa vagy éles fájdalom, valamint a reggelente sajgó vádli hívja fel a figyelmet, de intő jel lehet az is, ha a bokánk recsegő-ropogó hangot ad járás közben.
Mi okozza? Meglepően gyakori probléma, ami mögött az esetek többségében a túlerőltetés áll, sportolók (különösen futók) számára ismerős probléma, de a nem megfelelő cipő is előidézheti.
A meredek emelkedőn felfelé baktatás, illetve az egyenetlen talajon való hosszas gyaloglás is irritációt válthat ki az ínban, és közvetve a lúdtalp is elősegíti az Achilles-ín begyulladását.
Így kezelhetjük: az első és legfontosabb a pihentetés, hiszen a gyulladt ín további terhelésével tovább ronthatunk a panaszokon. Tehermentesítsük és ha kell, jegeljük a duzzadt területet, ez a fájdalmat is csillapítja. A gyulladáscsökkentő szedése is segíti a felépülést, ám mivel a vér áramlása ezen a területen kifejezetten lassú, a gyógyulás is időt vesz igénybe. Fontos, hogy csak óvatosan és fokozatosan térjünk vissza a sportoláshoz, nyújtással és a lábizmok erősítésével megelőzhetjük a gyulladás újbóli kialakulását.
5. Lumbágó
Maga a járás ugyan nem okoz derékfájást, ám a már meglévő fájdalmat fokozhatja a mozgás. Így van ez a lumbágó esetében is - a derék alsó szakaszában, a hátsó-alsó bordaívek és a farredők közötti területen jelentkező sajgás mozgatás hatására felerősödik, és jócskán megnehezíti a mindennapi tevékenységeket.
Mi okozza? A lumbágó gyakori azoknál, akik ülőmunkát végeznek, hiszen az órák hosszat való egyhelyben ülés nagyon megterheli az ágyéki gerincet. Okozhatja kopásos elváltozás, porckorongsérv, csigolyacsúszás, ám ennél jóval gyakoribb, hogy egy rossz mozdulat (hirtelen lehajolás, nehéz tárgy megemelése) következtében hasít bele a fájdalom a derekunkba. Ha a deréktáji panaszok mellett a fájdalom a lábakba is kisugárzik, és ott zsibbadást okoz, akkor már isiászról beszélhetünk.
Így kezelhetjük: A fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, illetve izomlazító készítmények szedése gyors enyhülést hozhat, de hosszú távon gyógytornával kerülhetjük el a fájdalmakat. Lumbágóval a legjobb kemény matracon, széken ülni, illetve feküdni, a süppedős, puha ülő- és fekvőalkalmatosságokat ilyenkor lehetőleg kerüljük. Ha a fájdalom egy-két hétnél tovább tart, mindenképp forduljunk orvoshoz, mert a háttérben álló komolyabb elváltozások (például a sérv) összetett kezelést igényelhetnek.
6. Morton-neuroma
Ha a nagylábujjban vagy a 3. és 4. lábujj között jelentkezik égő fájdalom, esetleg érzéketlenség, zsibbadás, az arra utal, hogy Morton-neuromával van dolgunk. Ez esetben a talpon végigfutó idegen jóindulatú szövetburjánzás alakul ki, ami négyszer gyakrabban figyelhető meg nőknél, mint férfiaknál. Az érintettek úgy érezhetik, mintha kavics ment volna a cipőjükbe, sokszor ki is kell bújniuk a lábbeliből a fájdalom miatt.
Mi okozza? Az esetek túlnyomó többségében a nem megfelelő cipő viselése vált ki irritációt a talpi idegben, a tartós nyomás hatására pedig beindul a szövetburjánzás. Különösen a szűk orrú és magas sarkú cipők segítik elő a Morton-neuroma kialakulását, de egyes sportágak, mint a futás, a balett és a síelés, valamint a lábfej deformitásai (például a kalapácsujj vagy a lúdtalp) is előidézhetik a fájdalmas panaszt.
Így kezelhetjük: tűzoltásnak jót tehet a jegelés, súlyosabb esetben gyógytorna, gyógymasszázs vagy lökéshullámterápia hozhat enyhülést. A legfontosabb azonban, hogy a problémát kiváltó okot kezeljük - cseréljük le a kényelmetlen, nem megfelelő kialakítású lábbelit, és kezeltessük az esetlegesen fennálló lábfejdeformitásokat. Ritkán, de előfordul, hogy műtéti úton kell megszabadulni a szövetburjánzástól.
7. Nyáktömlő-gyulladás (burzitisz)
Az ízületeket kipárnázó nyáktömlő gyulladása szúró fájdalmat okozhat többek közt a térdben, a csípőben , a könyökben vagy a vállakban. A probléma szabad szemmel is jól látható, az érintett ízület megduzzad, a felette lévő bőr kipirul és meleggé válik. Előfordulhat, hogy a lüktető fájdalom pihentetés közben is jelentkezik.
Mi okozza? A nyáktömlő gyulladása előfordulhat olyankor, ha az ízületet valamilyen trauma éri, például térdre vagy könyökre esünk, ugyanakkor krónikus túlterhelés hatására is kialakulhat a burzitisz. Egyes kutatások szerint a túlzott stressz is növeli a kockázatát, valamint előfordulhat az is, hogy valamilyen bakteriális fertőzés váltja ki a gyulladást.
Így kezelhetjük: ez esetben is fontos az érintett terület tehermentesítése, a jegelés és a kompressziós kötés viselése is enyhülést hozhat. Gyulladáscsökkentő szerek szedése, vagy igazolt bakteriális fertőzés esetén antibiotikumkúra segíti a felépülést, súlyosabb esetben szteroidos injekció is szükséges lehet. Ritkán, de előfordulhat, hogy műtéti úton kell kitisztítani a nyáktömlőt.
8. Futótérd
Ahogy a neve is mutatja, főként futók körében gyakori panasz a patellofemorális szindróma, azaz a futótérd. Jellemzően olyan sportolóknál fordul elő, akik gyakori, kemény földet éréssel, ugrálással járó tevékenységet űznek. Kezdetben tompa, majd egyre fokozódó fájdalom jelentkezik a térdben hosszabb távok megtétele után, és az is gyakori, hogy a térdízület megduzzad, érzékennyé válik. A szindróma jellegzetessége, hogy a fájdalom lépcsőzés, guggolás, térdelés, hosszas ülés hatására fokozódik.
Mi okozza? Mozgáskor a térdkalács erőteljesen a combcsonthoz dörzsölődik, emiatt alakul ki a gyulladás. Ezt elősegítheti a nem megfelelő sportcipő, a túlterhelés és a kemény felületeken (például betonon, aszfalton) való futás épp úgy, mint a lúdtalp vagy a gyenge csípő.
Ez is érdekelhet
Így kezelhetjük: legyünk türelmesek, pihentessük és jegeljük a sajgó térdet. A gyulladás felszívódása akár 3-4 hétbe is beletelhet, addig mellőzzük a térdízületet megterhelő sportokat. A kiváltó ok felderítésével elkerülhető a szindróma kiújulása: szerezzünk be egy megfelelő lábbelit, a talp- és csípőproblémákkal pedig keressünk fel ortopéd szakorvost. Gyógyulás után érdemes időt szánni a térd körüli izmok megerősítésére, ezek óvják az ízületet a rá nehezedő terheléstől.
