A migrént nagyon sokan a fejfájás szinonimájaként használják, pedig akit gyötörtek már efféle tünetek, jól tudhatja, hogy sokkal többről van szó. Egy rohamokban jelentkező, akár három napig is kínokat okozó tünetegyüttest takar, amely a fejfájás mellett nagyon sokszor jár együtt szédüléssel, émelygéssel, hányingerrel, illetve fény- és hangérzékenységgel egyaránt. Változó gyakorisággal jelentkezik, de általánosságban elmondható, hogy a migréneseknél havonta kétszer-háromszor tapasztalhatóak az akár két-három napig is tartó rosszullétek.
A rohamok letaglózó, rendkívül intenzív fájdalommal járhatnak, a szédülés miatt a beteg sokszor a munkáját is képtelen ellátni és le kell feküdnie pihenni. Persze sosem jönnek jókor ezek a panaszok, de különösen veszélyes lehet, ha a migrén például autóvezetés közben tör ránk. Fontos ezért, hogy már az első gyanús jeleket észleljük, így felkészülhetünk rá. Összegyűjtöttük, hogy mely tünetek utalhatnak arra, hogy migrénes roham közeleg.
Meglepő tünetek jelezhetik a migrént
Tünetei alapján megkülönböztethetünk közönséges, illetve aurás migrént. Utóbbi esetében az "aurás" panaszok nagyjából 10-30 perccel a rohamok előtt jelentkeznek, sok betegnél ezek az első intő jelek, amelyek a rohamra figyelmeztethetnek. Legtöbbször valamilyen látászavart tapasztalnak az érintettek: látóterük beszűkül, csőszerűvé válik, illetve vibráló, villogó fények tompítják a látásunkat. Az aura alatt jelentkezhet kéz- és lábzsibbadás is, megesik, hogy az érintett átmenetileg nem tud beszélni sem. Ezek a panaszok ugyanakkor nem tartósak.
Néhány betegnél ugyanakkor általánosabb tünetek is utalhatnak a migrénes roham kialakulására. Akár órákkal a roham előtt jelentkezhet például fáradtság, álmosság, ilyenkor többször ásítunk és egyre nehezebben tudunk a feladatainkra koncentrálni. A migrénesek egy része a rosszullétek előtti falásrohamokról számol be, például nagyon megkívánják az édességeket, leginkább a csokoládét. Persze ezt számos más dolog is kiválthatja, sok esetben a vércukorszint bezuhanása miatt leszünk "kívánósak" - a migrénesek számára azonban intő jel lehet, hogy újabb roham közeledik.
A fáradtságon túl sokaknál lehangoltság, nyomott hangulat előzi meg a migrénes panaszokat, vannak viszont olyanok, akiken éppen hogy feldobott, eufórikus hangulat lesz úrrá. Ezek a különös hangulatbeli változások órákkal, de akár napokkal a roham előtt jelentkezhetnek, nem árt ezért odafigyelni rájuk. Előfordulhat az is, hogy valamilyen emésztőrendszeri panasz előzi meg a migrént: sok beteg jelezte, hogy a rohamokat megelőzően hasfájást, hasmenést, vagy székrekedést tapasztalt. Ezek szintén nagyon általános tünetek, amelyek hátterében számos dolog húzódhat. Hogyha azonban a felsorolt panaszok közül több is jelentkezik, látszólag indokolatlanul, tanácsos felkészülni egy migrénes rohamra.
Mit tegyünk a migrénes roham előtt?
Ha visszatérően szenvedünk erős migrénes rohamoktól , mindenképpen érdemes neurológus szakorvost felkeresnünk, mert léteznek olyan vényköteles gyógyszerek, amelyek csökkenthetik a migrénes rohamok előfordulási gyakoriságát és erősségét. Ugyanakkor a házi patikánkba is érdemes beszerezni néhány készítményt, hiszen a roham alatt az sem biztos, hogy fel tudunk kelni az ágyunkból. A fejfájásra használt szokásos gyógyszerek általában önmagukban nem elég hatásosak, érdemes kimondottan a migrénesek számára ajánlott kombinált készítményeket (például fájdalomcsillapító, koffein és drotaverin kombinációja) keresni. Speciális hatóanyagokat tartalmazó (ún. triptánok) vényköteles gyógyszerek is segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ezeket minél hamarabb, már a roham legelején be kell venni, így mérsékelhető a roham erőssége és időtartama. Érdemes lehet hányinger és hányás csillapítására szolgáló készítményekből is tartani otthon, ha a migrén ilyen jellegű panaszokat is kivált.
A gyógyszerek mellett fontos figyelni az életmódra is, kerülni azokat a provokáló faktorokat, amelyek a migrénes rohamot beindítják. Ha biztos megoldást nem is jelent, a rohamok egy része a megfelelő életmóddal megelőzhető.