Bár a legtöbben elsőként alighanem a fejfájásra asszociálnak a migrén szó hallatán, fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy egy igen komplex tünetegyüttesről van szó, amely sokkal több egy erős fejfájásnál. Rendkívül széles skálán mozog, hogy milyen gyakorisággal, de a migrén mindig rohamokban jelentkezik. A rohamok kialakulásában számos tényező közrejátszhat kiváltó okként (triggerként), kezdve hormonális változásoktól a stresszen át egészen az időjárás-változásokig, de akár egyes élelmiszerek és gyógyszerek is problémát okozhatnak. Maga a - jellemzően féloldali - fejfájás mint a migrén legfőbb tünete hosszú ideig kínozhatja az érintetteket, tartama lehet csupán néhány óra, de akár két-három nap is. Mindazonáltal a rohamok sok esetben nem fejfájással kezdődnek. A migrén lefolyásában négy elkülönülő fázis jelentkezhet.
- Időrendi sorrendben az első fázis a prodroma, avagy a bevezető szakasz, amely néhány órával, esetleg néhány nappal előzi meg a fejfájást. Koncentrációs nehézségek, hangulati és alvászavarok, fény- és hangérzékenység, fáradtság, émelygés figyelmeztethet ilyenkor a közelgő rohamra.
- Néhány perccel, legfeljebb egy órával a fejfájást megelőzően már kialakulhat az úgynevezett aura, amelyet érzékszervi zavarok jellemeznek: villanó fények, apró vakfoltok, átmeneti látásvesztés, a szaglás és ízlelés megváltozása, fülzúgás, bizsergés egyaránt előfordulhat.
- Mindezek után következik a fejfájás, amelyhez fény- és hangérzékenység, émelygés, étvágytalanság, ingadozó hőérzet, sápadtság, kimerültség, beszédzavar,szédülésés homályos látás egyaránt társulhat. Az aurás panaszok később, a fejfájással együtt szintén megmaradhatnak.
- A fejfájás elmúlását követően egy-két napig még másnaposságszerű érzés lehet úrrá az érintetteken. Koncentrációs és hangulati zavarok, fáradtság, esetleg különös eufória lehet a rohamot lezáró szakasz, a posztdroma velejárója.
A migrén legfőbb típusai
A felsorolt fázisok nem mindenkinél alakulnak ki hiánytalanul. Éppen ezért is érdemes számba venni ezeket, mert a migrén különböző típusainak meghatározásához is fontos támpontot nyújtanak. A legtöbb esetben például nem alakul ki aura, illetve a prodroma szakasza is hiányozhat. Ez a migrén leggyakoribb formája, amelynél a tünetek ugyanazok, viszont figyelmeztető előjelként nem lépnek fel az aurára jellemző érzékszervi tünetek. Amennyiben viszont mégis, úgy aurás migrénről beszélhetünk, amelyről az érintettek mintegy egyötöde számol be. Ezen felül ritkán ugyan, de előfordulhat csendes migrén is, amikor a rohamok során nem jelentkezik fejfájás , de a többi fázis igen.
Érdemes szót ejteni az úgynevezett szövődményes migrénről is, amely egyes agyi területek átmeneti funkciózavarával jár együtt. E csoportba tartozik a féloldali bénulást, neurológiai vagy érzékszervi panaszokat magában foglaló hemiplégiás migrén. Érzékkiesés, extrém gyengeség, bizsergés egyaránt felléphet ilyenkor a test egyik oldalát érintve akár fejfájással, akár anélkül. Úgynevezett baziláris típusú migrén esetén a fejfájást stroke-szerű tünetek előzhetik meg, így szédülés, a beszéd elmosódása, látás-, hallás- és egyensúlyzavar, illetve súlyos esetben akár eszméletvesztés. Ugyancsak a látást és az egyensúly-érzékelést befolyásolja negatívan a vesztibuláris migrén, amely többnyire erős fejfájás nélkül zajlik le.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindezeken felül beszélhetünk még retinális migrénről, amely átmeneti, részleges vagy teljes látásvesztéssel jár az egyik szemet érintően, valamint az adott szem mögött érzett tompa fájdalommal, amely a koponya többi részére is kisugározhat. A látásvesztés olykor csupán néhány percig tart, máskor azonban hónapokig is elhúzódhat.
A tüneteken túl a rohamok gyakorisága alapján is megkülönböztethetünk migréntípusokat. Vannak, akiknél csak alkalomszerűen, viszonylag ritkán alakulnak ki rohamok, ez az epizodikus migrén. Ha azonban legalább negyedéven keresztül havonta legalább 15 napon jelentkezik fejfájás, ebből pedig 8 napon egyéb migrénes panaszok is tapasztalhatók, úgy krónikus migrénről van szó. Általában véve elmondható, hogy a migrénes rohamok idővel egyre gyakoribbá válhatnak, ezzel együtt a krónikus migrén ritka.
Hogyan kezelhetők a migrén tünetei?
A migrén nem gyógyítható, a kezelés célja a rohamok csillapítása. Már az első figyelmeztető jelek fellépésekor érdemes bevenni olyan rohamoldó gyógyszereket, amelyek a migrén különféle tüneteit hivatottak enyhíteni, beleértve a fejfájást, fényérzékenységet és émelygést. Emellett súlyos esetekben megelőzési célból is gyógyszeres kúrát írhat fel a kezelőorvos, amelynek célja a rohamok gyakoriságának és súlyosságának csökkentése. Hasznos továbbá, ha panaszainkról részletes naplót vezetünk, ebből ugyanis könnyebben kiderülhet, melyek azok a kockázati tényezők, triggerek, amelyek kerülésével csökkenthetjük a migrénes rohamok kialakulásának veszélyét.
