A fejfájások diagnosztizálása egyáltalán nem egyszerű feladat. Az orvosok első körben rengeteg tesztet és vizsgálatot végeznek el a páciensen. Ennek célja, hogy kizárják az egyéb okokat és betegségeket, mint például az agyhártyagyulladást, a rettegett agydaganatot vagy egy esetleges fejsérülést. Ha a tesztek egyike pozitív, akkor szekunder fejfájás a diagnózis, és természetesen az eredeti okot kezelik. Ha viszont mindegyik negatív, akkor primer fejfájásról beszélünk, és a tünetek részletes leírása vezet el a betegség pontosabb meghatározásához.
Tünetek és típusok
A Nemzetközi Fejfájás Társaság négyféle primer fejfájást különböztet meg: cluster fejfájás, migrén, tenziós fejfájás és vegyes fejfájások. Az egyes típusoknál más és más a fájdalom pontos helye, jellege és időtartama. Visszatérő fejfájás esetén érdemes fájdalomnaplót vezetnie a betegnek, hogy pontosan fel tudja idézni ezeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A képzeletbeli dobogó második fokán a migrén áll, amely kicsit kevésbé fáj, viszont sokkal több ideig tart. Kínzó, féloldalas, lüktető fájdalomról van szó, egy roham minimum négy óráig, maximum három napig tart.
A tenziós fejfájás a másik két típushoz képest sokkal enyhébb, viszont akár egy hétig is elhúzódhat. Folyamatos kétoldali fejfájásról beszélhetünk, inkább a nyak hátsó része körül. Egyes feltételezések szerint köze van a nyak-vállövi izmok tartós összehúzódásához is.
A vegyes fejfájások nagyon sokfélék: főbb csoportjaik a hideginger okozta fejfájás (például amikor túl nagy adag fagylaltot nyelünk le egyszerre), a megerőltetéssel kapcsolatos fejfájás valamint a szexuális aktivitással összefüggő fejfájás.
A fejfájásnak különféle típusai lehetnek
Árulkodó kísérőtünetek
A diagnózis felállítása során nagy segítség, ha a beteg pontosan el tudja mondani, milyen tünetek kísérték a fájdalmakat. Ez a tenziós fejfájásra általában nem jellemző, azonban a cluster fejfájás és a migrén kísérőtünetei nagyon kellemetlenek.
A cluster fejfájás leggyakoribb velejárója a fájdalom oldalán lévő szem könnyezése, vörössége, illetve orrdugulás vagy orrfolyás, a homlok izzadása. A roham hányingerrel, hányással járhat, fény-, hang-, és szagérzékenység is előfordulhat. A páciens csak a gyengébb rohamokat képes ülve vagy fekve tűrni, gyakoribb a járkálás.
A migrént szintén kísérheti hányinger, hányás, fény-, hang-, és szagérzékenység. Súlyos esetben a beteg fekvő helyzetben, elsötétített szobában tudja csak átvészelni a rohamokat. Ijesztő kísérő tünete az úgynevezett migrénaura ez a fájdalom előtt pár órával is jelentkezhet, egyfajta látászavart jelent.
