Mivel a szemet és a szem környékén levő területeket – azaz az orrmelléküregeket és a felső állkapocs hátsó részében ülő fogakat – azonos beidegzés látja el, így az ezekről a területekről kiinduló fájdalmak gyakran nem különülnek el élesen. Emiatt nem meglepő, hogy a felső állcsont hátsó fogainak fájdalma kisugározhat a szemüreg területére. Amennyiben a felső fogsor hátsó részének betegségei éppen aktívak, a nem kifejezetten a szemgolyóra lokalizált, inkább a szem körüli területen jelentkező fájdalom esetén elsőként célszerű fogorvost, szájsebészt felkeresni. Ha ezzel a panasz nem oldódik meg, akkor már érdemes szemorvossal konzultálni – magyarázta prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
Hozzátette, az előbbi esetnél lényegesen gyakoribb, hogy az arc- és a homloküreg gyulladása esetén jelenik meg szemre lokalizálódó fájdalom. A melléküregekben levő nyálkahártya gyulladásos állapotokban (fertőzés, allergia) megduzzad. Azonban a duzzadt nyálkahártya kiterjedésének a csontos üreg fala határt szab. Ez az érintett szövet összenyomódását és következményes fájdalmát eredményezi, amely a szemgolyóra, illetve a szemüregre is kisugárzik. E fájdalom eredetének meghatározása a beteg számára nem egyszerű. Amennyiben ismert, hogy fül-orr-gégészeti probléma áll fenn az említett területen, elsődlegesen fül-orr-gégészt kell felkeresni. A panaszok általában néhány hétig tartanak, ha csupán allergia, vagy enyhébb vírusos orrnyálkahártya- és melléküregnyálkahártya-gyulladás áll fenn, illetve ha megfázásról van szó. Amennyiben ez nem egyértelmű, akkor a panaszok alapján szemorvost kell felkeresni, aki a szemgolyó és a szemüreg állapotát megvizsgálva, valamint a megfelelő érzőideg-végződések nyomásérzékenységét is elemezve rá tud világítani arra, hogy a szembe sugárzó fájdalom eredete nem a szemgolyóban és nem a szemüregben található. Ilyenkor szintén fül-orr-gégészeti vizsgálat esedékes.
Kisugárzó fejfájás vérnyomás-ingadozás esetén
Még az első két betegségcsoportnál is gyakoribb a magas vérnyomás és az ingadozó vérnyomás okozta fejfájás, amelynek típusos helye általában nem a szemüreg környékén helyezkedik el. Fejtetői, esetleg tarkótáji fájdalmakról van szó, azonban nem ritka, hogy a beteg a fájdalmat nem tudja pontosan lokalizálni. A fejfájás mint szembetegségekre felhívó ismert általános tünet miatt sokan fordulnak szemorvoshoz. Ez magasvérnyomás-betegség esetén nem hiba, hiszen a szemfenék részletes és érdemi vizsgálatával a magas vérnyomás, annak szemészeti szövődményei, valamint az úgynevezett rögzült (fixált) vagy nem rögzült jelleg is megállapítható. Természetesen az ellátást nem a szemorvos fogja nyújtani: kardiológus, belgyógyász, esetleg háziorvos bevonása azonban a szemészeti vizsgálat után már célzottan lehetséges.
A fenti tüneteknek megfelelő panaszok eredhetnek a szemgolyóból, illetve a szemüreg beidegződéséből is. Ezek egy része nem különbözik nyilvánvalóan a fent említett fájdalmaktól, hiszen rövid távon sem látásromlást, sem kívülről látható vörösséget a szemen nem okoz. A legnagyobb jelentőségű probléma a glaukóma (zöld hályog), méghozzá annak is azon formái, melyekben a szemnyomás jelentős mértékben megnövekszik. Ezen formák nem feltétlenül csak az elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma krónikus típusát jelentik, melyben nagyon magas szemnyomás esetén a látás is súlyosan károsodik, élessége romlik. Hasonló tünetet okozhat például a fiatalkori nyitott csarnokzugú zöld hályog ingadozó szemnyomás mellett, vagy a pigmentszóródásos másodlagos zöld hályog, melyben a csarnokzug szintén nem záródik el.
Fontos továbbá, hogy a szemüreget beidegző egyes idegek érintettsége a szem mozgása során fájdalmat válthat ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy oldalra nézéskor a szemgolyó mögött érzünk fájdalmat. Az ilyen fájdalom szklerózis multiplex részjelensége is lehet. Nem szabad azonban a fentieket összetéveszteni a krónikus, hirtelen fellépő, szúró, éles fájdalommal, melyet a középkorúaknál és idősebbeknél a könnytermelés csökkenése és a sok képernyőbámulás kapcsán kialakuló túlzott könnyelpárolgás okoz. Ilyenkor a szemet normálisan borító könnyfilmrétegben időleges hiány keletkezik, a szem felszíne szárazzá válik, és ez hirtelen erős, ám nagyon rövid ideig tartó fájdalmat eredményez.
Ez is érdekelhet
Prof. dr. Holló Gábor szerint összességében érdemes hangsúlyozni, hogy a szem- és szem körüli fájdalom gyakran nem szemészeti eredetű. Így tehát a betegnek mérlegelnie célszerű, hogy milyen szakterület orvosát keresi fel először.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
