A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz a világon, szinte nincs olyan ember, aki ne küzdött volna már meg vele legalább egyszer élete során. A fájdalom jelentkezhet a fejben, az arcon vagy éppen a nyak felső részén, változó gyakorisággal, intenzitással. A fejfájásnak számos típusa létezik, amelyeket a szakértők két fő csoportba sorolnak: ez alapján elsődleges és másodlagos fejfájásról beszélhetünk.
Az elsődleges esetén maga a fejfájás a probléma. Ide tartozik például a tenziós fejfájás (a legelterjedtebb típus, kiváltó okai közé tartozik egyebek mellett a stressz, az elégtelen folyadékfogyasztás vagy az alváshiány), illetve a cluster fejfájás (általában 20-30 éves kor között kezdődik, 6-8 hétig tartó naponkénti fejfájásokkal járó epizódokkal) is. A másodlagos fejfájás hátterében az idegrendszert érintő betegségek és krónikus egészségügyi állapotok állnak, így alvászavar, stroke, fejsérülés vagy gyógyszermegvonás.
Nem csak egy súlyosabb fejfájás
A migrén is elsődleges fejfájástípus. Sokan azt gondolják, hogy csak egy súlyosabb fejfájás, pedig valójában ennél jóval többről van szó. Az egyszerű fejfájástól elsősorban az különbözteti meg, hogy hatványozottan intenzívebb fájdalmat generál - sokaknál olyan komoly kínok jelentkeznek, hogy mentőt kell hívni. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy van olyan migréntípus, amely nem okoz fejfájást! Ugyancsak fontos ismertetőjegye a migrénnek , hogy jellemzően csak a fej egyik oldalát érinti, és rohamokban jelentkezik. Gyakorisága változó, de általánosságban elmondható, hogy a migréneseknél havonta kétszer-háromszor tapasztalhatóak az akár két-három napig is tartó fejfájások.
Migrén esetén egyébként a fejfájáson kívül zömében más tünetek is jelentkeznek az érintetteknél. Ilyen például a hányinger, a hányás, az egyik szem vagy fül mögött, esetleg a halántékban érezhető fájdalom, a fény- és/vagy hangérzékenység, az átmeneti látásvesztés, illetve a foltlátás. Hátterében genetikai adottságok állnak, de a környezeti tényezők is számítanak. Magát a migrénes rohamot többféle ok is beindíthatja, például a menopauza, hormonális változások, alkoholfogyasztás, fogamzásgátlók szedése, vagy éppen a szorongás.
A migrént általában két kategóriába sorolják: aurás migrén (MA), illetve aura nélküli, közönséges migrén (MO). Az "aura" szó azokra a tünetekre utal, amelyeket az érintett a migrénes roham előtt nagyjából 10-30 perccel tapasztal. Ezek a következők: szellemi éberség csökkenése vagy gondolkodási nehézségek, az arcon vagy a kézben érezhető bizsergés, zsibbadás, villogó fények megjelenése a látótérben, az ízérzés zavara, beszéd és mozgási zavarok, félelemérzet, szorongás. Egyes migrénes betegeknél már egy-két nappal a tényleges migrén előtt is érzékelhetőek bizonyos panaszok, például székrekedés, depresszió, gyakori ásítás, ingerlékenység, nyakmerevség és szokatlan vágy bizonyos élelmiszerek iránt.
Terápiás lehetőségek
Ha "csak" egyszerű fejfájásról van szó, gyakorlatilag bármilyen recept nélkül kapható, nem szteroid fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő enyhülést hozhat - ezek általában olyan hatóanyagokat tartalmaznak, mint a paracetamol, az acetilszalicilsav vagy az ibuprofen. Előfordulhat mindazonáltal, hogy ezekre sincs szükség, mert a fejfájás rövid idő alatt, magától elmúlik.
Ami a migrént illeti, az említett készítmények leginkább enyhe tünetek esetén segíthetnek. Középsúlyos vagy súlyos fájdalomnál már vényköteles gyógyszereket (pl. triptán hatóanyagú szerek, béta-blokkolók ) kell alkalmazni, amelyeket minél hamarabb, lehetőleg a roham legelején érdemes bevenni. A gyógyszerek mellett fontos figyelni az életmódra is, és kerülni azokat a provokáló faktorokat, amelyek beindíthatják a migrénes rohamot. A szakemberek szerint segíthet az étrend megváltoztatása (a fejfájást okozó ételek és italok, pl. banán, érett sajtok, alkohol- vagy koffeintartalmú italok kiiktatása), bizonyos vényköteles gyógyszerek (pl. antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, epilepszia elleni gyógyszerek vagy CGRP-antagonisták) szedésének elhagyása, illetve a stresszcsökkentés.