A krónikus fájdalom szindróma egy olyan kínzó állapot, amikor a fájdalom eredeti jelző funkcióját elveszíti, és állandósul. Ilyenkor bár a fájdalom eredeti oka már régen megszűnt, az idegsejtek még mindig jeleket küldenek az érintett területről az agynak.
A kutatásba 5300, tizenkét és tizennyolc év közötti norvég tinédzsert vontak be szüleikkel együtt. Az eredményekből kiderült, hogy azoknál a tiniknél, akiknek legalább egyik szülője krónikus fájdalomtól szenved, nagyobb valószínűséggel alakul ki a szindróma, mint másoknál. A társadalmi-gazdasági és a pszichoszociális tényezők nem változtattak az eredményen, csak a családok különböző típusú szerkezete számított.
Vagyis nem volt mindegy, hogy melyik szülő volt beteg, ha ugyanis az anya, akkor a gyereknél nagyobb volt a kockázat, ha viszont az apa, akkor ez az összefüggés nem volt kimutatható. Az eredményekből azonban az is kiderült, hogy a kockázat még nagyobb, ha mindkét szülő érintett, sőt a környezeti tényezők is befolyásolhatják az esélyeket.
A kutatók szerint az eredmények nem meglepőek, ugyanakkor elismerték, hogy az ok-okozati tényezőkre még nem találtak bizonyítékokat. A tanulmány az oldalain jelent meg.