A migrénes fejfájással küzdő emberek tudják igazán, mennyire zavaró tud lenni a fény és a zaj egy-egy roham során. A magas nyomáson belélegzett oxigén azonban segít a migrént okozó vérkeringési zavarok helyreállításában, és így a fájdalom csillapításában, illetve megszüntetésében.
Néhány beteg már a roham előtt megérzi annak közeledtét – az aluszékonyság, a szokatlan fáradtság, a felvillanyozottság, az eufória, a felfokozott étvágy, és a szénhidrát-tartalmú ételek kívánása sokszor utal a migrén érkezésére. A megelőző jelenségeket követő lüktető, görcsös jellegű fájdalom a mérsékelttől az elviselhetetlenig változhat, amely mozgás hatására felerősödik. Az esetek nagy százaléka féloldali, és leginkább a homlokot, a tarkót és a szemtájékot érinti. A migrénes fejfájásban szenvedő a roham alatt nem tudja ellátni napi teendőit, és általában sötét, csendes, nyugodt szobában feküdve várja a fájdalom elmúlását.
A Koppenhágai Egyetem kutatói kimutatták, hogy a migrént megelőző tünetegyüttes az agyi vérkeringésben bekövetkező, részleges mikroelzáródások következménye. Az elzáródások leginkább olyan embereknél fordulnak elő, akiknél az agyi erekben kisebb-nagyobb gyulladás van jelen. Az előjelek megjelenése után az agy hátsó felén átáramló vér mennyisége 25 százalékkal csökken, és ezzel együtt csökken az agy ezen területének oxigénnel való ellátottsága is. Az oxigénhiány hatására kitágulnak a véredények, és ez okozza a görcsös fejfájást. A migrén utolsó fázisában viszont újból összeszűkülnek a véredények, így attól erősödik a fájdalom, hogy vérkeringési zavar lép fel. A cél tehát a gyulladás és az oxigénhiány csökkentése, amíg az összeszűkült erek ismét kitágulnak.
Az oxigén által kifejtett pozitív hatásokat tovább fokozhatjuk, ha annak belélegzése magas külső környezeti nyomáson történik. A hiperbár oxigénterápia a Henry-féle gáztörvényt használja ki, miszerint magasabb nyomáson nagyobb mennyiségű gáz oldódik be a folyadékba. Ezáltal az oxigén minden testnedvben feloldódik, így a csökkent vérellátású vagy vérrel egyáltalán el nem látott szövetekbe is eljut. A kezelés hatására a vérplazmában oldódott oxigén mennyisége a normális körülményekhez képest akár a hússzorosára is megnőhet, kiemelkedően javítva ezzel a sejtek és szövetek oxigénellátását. A kezelés hatására nemcsak az erek tudnak szállítani oxigént, hanem a testünk minden testnedvében, így magában az agyvízben is megjelenik az oldott oxigén. Ennek eredményeképpen az összeszűkült érfal mellett is elegendő oxigént kap az agy bármely része, s idővel – mivel nem alakul ki hipoxiás stádium – megszűnik a gyulladt állapot, rendeződik az erek beszűkülése, s maguk is elég oxigént tudnak szállítani a szervezetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Animáció: HáziPatika.com
