.A legkevesebbet és legtöbbet fogyasztó európai országok fogyasztása között négyszeres a különbség - hívja fel a figyelmet az egészségügyi világszervezet, a WHO legújabb kutatása, amit a The Lancet című folyóiratban publikáltak.
Az európai régió EU-n kívüli országainak antibiotikum fogyasztásáról most közöltek először adatokat. A tanulmányból kiderül, majdnem négyszeres a különbség a legkevesebbet és a legtöbbet fogyasztó európai országok között az EU-n belüli és azon kívüli országokat is beleértve. Az elemzés a leggyakrabban használ antibiotikum csoportokról is világos képet fest.
Az antibiotikumok túlzott, illetve a helytelen használata a legfontosabb oka a rezisztencia kialakulásának. Ezért a fogyasztás feltérképezése az első lépés a növekvő közegészségügyi problémák azonosításához és a problémák kezeléséhez - közölte Jakab Zsuzsa, a WHO európai régiós igazgatója.
A tanulmányban hat dél-kelet-európai és hét közép-ázsiai térség és ország adatait elemezték. Az EU tagországokkal összehasonlítva az élre sorolták a fogyasztásban Montenegrót, Tadzsikisztánt és Törökországot, míg Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország és Bosznia-Hercegovina az alacsony fogyasztásúak közé került. Az alacsony mértékű antibiotikum fogyasztás azt is jelentheti, hogy a lakosság jelentős része csak korlátozottan fér hozzá a gyógyszerekhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A leggyakrabban használt antibiotikum-hatóanyag mindegyik országban a penicillin, és az olyan széles spektrumú hatóanyagok, mint az amoxicillin és az ampicillin. A felmérés eredményei megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy az országok foglalkozzanak a rezisztencia kialakulásával és segítik a fogyasztási és felírási minták megértését.
Az elemzés megállapítja: hogy összességében túl sok antibiotikumot használunk, a változáshoz a szabályozás szigorítására enne szükség a felírásban és a hozzáférésben.
Ez is érdekelhet
Mint kiderült, a széles spektrumú szerekből is túl nagy a fogyasztás, ami a diagnosztikai eszközök nem megfelelő használatára, helytelen felírási rendre és a rezisztenciával kapcsolatos elégtelen szintű tudásra utal. A fogyasztás szezononként ingadozik, ami a idényjellegű vírusfertőzések helytelen kezelését jelzi. Egyes márkákat túlzottan, másokat rosszul alkalmaznak, ami mind a gyógyszeripari marketing, mind az alulinformáltság eredménye. Ezzel ellentétben sok, a felmérésben résztvevő országnak éppen azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy nem fér hozzá a multirezisztens tbc és más multirezisztens baktérium által okozott betegség kezeléséhez szükséges gyógyszerekhez.
