Az Amerikai Rák Társaság a prosztatarákot a második leggyakoribb rosszindulatú daganatként tartja számon a férfiak körében, a halált okozó rákos megbetegedések között pedig - a tüdő- és a béldaganatok után - a harmadik legveszélyesebbként. Az előrejelzéseket is figyelembe véve csak az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 161 ezer férfinél diagnosztizálják majd a betegséget 2017 végéig, és közel 27 ezren veszítik majd az életüket prosztatarák miatt.
Hosszú távú kutatás
A PIVOT (Prostate Cancer Intervention Versus Observation Trial) elnevezésű nemzeti kutatás 1994-ben indult útjára. Ez az egyik legnagyobb és leghosszabb rákbetegekkel foglalkozó tanulmány. A vizsgálat indulása idején kezdődött általánossá válni a prosztatarák szűrésére használt PSA-vizsgálat, amellyel a prosztata specifikus antigén szintje mutatható ki vérszérumból. Ahogy egyre több embernél diagnosztizálták a kórt, az általános kezeléssé minden esetben a sebészi vagy a sugárkezelés vált. Az elkövetkező 10 év tapasztalatai azonban felvetették, hogy korai stádiumban nem feltétlenül szükséges az ilyen mértékű beavatkozás.
A felvetés tisztázása érdekében a kutatók 731 prosztatarákos férfit választottak ki találomra, akiknek az átlagéletkora akkor 67 év volt. A vizsgált pácienseket két csoportba osztották: az egyik részük kapott sebészi kezelést, míg a másik részüket csak akkor kezelték, ha olyan erős tüneteik jelentkeztek, mint a vizelési nehézségek vagy a csontfájdalom, amelyek rendszerint a rák progressziójára utalnak. Utóbbiak közül sokakat egyáltalán nem kezeltek, mivel a korai stádiumú prosztatarák többnyire csak lassan növekszik és ritkán okoz tüneteket.
Kellemetlen szövődmények
A 20 éves nyomonkövetés során a műtéten átesett férfiak 61 százaléka egyéb okok miatt, 7 százaléka a prosztatarák következtében elhunyt. A csak megfigyelés alatt tartott pácienseknél a halálesetek megoszlása 66 és 11 százalék volt az említett okokra nézve. Mindez úgy értelmezhető, hogy statisztikai értelemben nem jelentkezett szignifikáns különbség a két csoport között. Ugyanakkor a műtéttel kezelt 364 férfi közül 53 főnél (15 százalék) merevedési zavarok jelentkeztek, 63-an (17 százalék) pedig inkontinenciáról számoltak be. További 45 főnél egyéb műtéti szövődmény lépett fel.
"Az újonnan diagnosztizált betegek mintegy 70 százalékánál korai stádiumú prosztatarákot fedeznek fel, ami azt jelenti, hogy a rák kiterjedése a dülmirigyre korlátozódik, és a tumor nem aggresszív. Ezeknek a pácienseknek műtét nélkül is jó a prognózisuk. A tanulmányunk igazolja, hogy esetükben nincs szükség agresszív kezelésekre. Így tehát reméljük, hogy a felfedezésünk távol tartja majd az orvosokat attól, hogy műtétet vagy sugárkezelést javasoljanak az olyan betegeiknek, akik non-agresszív, korai stádiumú prosztatarákban szenvednek" - mondta el Gerald L. Andriole, a Washingtoni Egyetem urológiai sebészeti divíziójának igazgatója, a The New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány társszerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindemellett a tanulmány arra is rámutatott, hogy hosszú várható élettartam és közepesen súlyos betegség esetén már hasznos lehet a sebészi beavatkozás és a sugárkezelés.
Forrás: medicine.wustl.edu
